A kézirattal megegyező változat
Eredeti kézirat: az 1995-ös rajz- és novellafüzetből
Kevés ember mondhatja el magáról, hogy akaratán kívül, és mellesleg feleslegesen mentette meg saját életét.
Pedig a Moszkvától 230 km-re fekvő Belenyomec község tűzoltó parancsnokával, Oleg Sprickijjel pontosan ez történt.
1994-ben mellkasi panaszokkal került fel a moszkvai Lev Lebbencs Állami Központi Sebészeti Klinika bel-osztályára, ahol a kezdeti EKG és más vizsgálatok alapján szívelégtelenséget állapítottak meg. Mivel Sprickij állapotát izoterápiás módszerekkel nem sikerült javítani, ezért felkerült a szívesek várólistájára. Csak abban reménykedhetett az elkeseredett tűzoltóparancsnok, hogy még állapota rosszabbodása előtt akad egy olyan donor, akinek vércsoportja és kariotisz-száma megfelelő.
Ám a várakozás nyomasztó terhe csak nem akart megszűnni. Azonban az orvosok számára megmagyarázhatatlan módon egy jó hónap múlva Sprickij állapota rohamosan súlyosbodott - de nem a szíve, hanem a mája okozta a rosszabbodást. Ma már világos, hogy a máj kiszűrte és elraktározott egy, a szívből vérbe diffundált idegbénító anyagot, a mezo-adenozin-sztrichátot. Mivel Oroszországban még nem végezhető májátültetés, ezért a beteg kilátásai katasztrofálisak voltak: napjai meg voltak számlálva. Viszont azáltal, hogy a mezo-adenozin-sztrichát kiürült a szívizomból, a szív újra tökéletesen működni kezdett. Oleg Sprickij így mint potenciális szívdonor bekerült az adatbázisba.
Ekkor következett be a végzetes hiba, mert a kezelő program Sprickijt nem törölte a szívesek várólistájáról. Igaz, a rendszerforgalmazó szerint adminisztrációs hiba történt, és ez a vita jelenleg is folyik a bíróságon.
Ekkor hívatta végső kétségbeesésében a beteg felesége, Márija Sprickijeva férjéhez az egyik TV-ből jól ismert kazah természetgyógyászt, Jura Hazusztánt. Az orvosok által szélhámosnak minősített Hazusztán több kezelés árán mégis jobbulást tudott elérni.
Ekkora már az országos számítógépes rendszer feldolgozta Sprickij bejegyzéseit, és jelezte a kórházban, hogy van donor Sprickij számára. Az események többszöri váltakozása, és nem kevésbé a bel-osztály átszervezése hatására kiírták Sprickij szívműtétjét 1996 március 2-ára.
Minden olajozottan folyt, és nagyon szervezetten. Reggel 9.40-kor tárták fel a mellkast. 10.30-ra kiemelték a lecserélendő szívet, amelyet a donor csoport vett át, hiszen az ő listájukon Sprickij donorként szerepelt. A komputer nem talált Moszkva-Moszkva repülőjáratot, ezért a legrövidebb útvonalnak Moszkva-Kijev-Moszkva utat jelölte meg. A speciális, akkumulátoros hűtőládába csomagolt szívet szirénázó mentőautó vitte Seremetyevo II. repülőtérre 12.00-kor, ahonnan 12.30-kor elindult a mentőrepülőgép Kijevbe. Onnan az ottani Állami Szervellátó Központ helyi irodája irányította tovább Moszkvába. Ezalatt Sprickijt szívmotorral tartották életben.
Végül is Sprivkij saját szive pontban 15.20-kor visszakerült eredeti helyére, és 16.30-ra a mellkast is visszazárta Lüzsenyszkij professzor műtőcsapata. Azóta Oleg Sprickij kitűnően érzi magát, szív és májpanaszai elmúltak.
Hiába, az orvostudomány csodákra képes.