Páll Lajos

Makó alatt

Hervay Gizella emlékére

Makó alatt a Maroson
     lovak úsznak
tőrbe estek, foglyai a
     magas partnak,
sodor az ár, egy irány van,
mégis, akik velük úsznak,
letagadják mindahányan.

Makó alatt a Maroson
     van egy bárka,
rajta vigad nyárfaanyó
     kilenc lánya.
Kilenc lánya, kilenc levél,
mint a pernyét elröpíti,
akit innen fölkap a szél.

Nővérem, ki…

„Sermo super sepulchrum”

Nővérem, ki hónapok óta alszik,
már föl sem ébred, úgy száll hajója,
tavasszal a sírján csillagos jácint
remeg a szélben, feledés-bója.

Népe még, a lelkes edénysereglet
vár valami titkot, amit tudok,
hogy a fodor hajáról odalett,
isten hangszerén jól zengő húr volt.

Boldog, úgy szolgált, hogy soha bérét
el nem számolták, s marad, mit nem kért,
csupa álmodott történetek vége,

lásd, kék kötényét a völgyre teríti,
nem komorul, most is rátarti,
könnye mint harmat hull a televényre.