Sárándi József

Szertartások

Mindenese voltam a szenvedésnek
örömök gyámoltalanja
a Jóisten szánt meg végül
legkisebb lányának adta
cingár lelkemet férjül

Már javában foszlott füst-
szobra hamvasztott
másik életemnek mikor
az isteni gyermek
áldozott föltámadásomra

Ihol az öröm-jajos pogány
ünnep az egymásba mélyesztett
test ziháló önkívülete
a kéjből föltépett sikoly
íme visszaszületésem szertartásai

Szerelmi dal

Délután a soros szerelem
Rozzant sezlonomra dőlt velem

Bizonykodott ő egyre-másra
Hogy önként hozta szíve nászra

Szemében két meztelen angyal
Hempergett láthatatlan kannal

Míg himbált égetett a teste
Régi nótáját ellihegte:

„Kató te ki a kútba fúltál
Azelőtt te is dajna voltál…”

Hangja fájt belülről parázslott
Kaján ördögöm rákiáltott:

Ölelj! öleddel szoríts jobban
Ölelj! örömtől pirkantottan

Gyöngyöm benned vijjog a lélek
Űzöm belőled kan-lidérced