Czigány György

Sorok eltűnt fejfára

Sölétormos Viktória.
Apám volt az első fia.
Szeméből huncut szegénység,
virág kacsint s darab kék ég.
Kislányteste csupa ének.
Nő benne szerencsés vétek.
Szívét köszöntgeti bánat.
S virágbokorként bocsánat.
Tengerfényt akarunk ide!
Föl-fölnézünk kék semmibe.
Nézegetjük nagyanyámat:
némafilmhez unokám ad
hangot gyereknevetéssel –
ükanyjával együtt nézdel.
Porból por e história.
Nincs, és nincs kit megóvnia:
nem szólítják, nem szól fia –
Sölétormos Viktória.