Határ Győző
Csak verset ne
(a
Kis Klapanciáriumból; a Költészet Napjára)
ne írj verset többet csak már abbahagynád
akármi mást csak verset ne többet
kimutatkoznak és már meg se hallják
lehurrognak vagy körülröhögnek
ne bánkódj rajta ne szedd versbe-rímbe
a hajnal ha rádhasad bedörren a
reggel
a vers tönkremenését szeméttelepén te
ne szaporítsad alpári zengzetekkel
a líradögvészben hol eldöglő szaga feljön
fuss bujdokolj hetedhét
GranCańónon átal
hogy ne húgyos kendőn keresztül kelljen
szöknöd a líratömegsír
hullaszagától
ha belegabalyodsz mert versre áll a szájad
verselhetnéked gyülemlik bong
versbe szed
mindent nincs erre ír se gyógymagyarázat:
eskóros vagy bevert tarkón
buggyant eszed
magad ha rajtakapnád: nincs erőd megállnod
ökröndözve mondd kitépjed
nyelvedet
vért hányva köpj halandzsaversgalamátyot
s ott fulladj meg rajta – úgy kell
neked
Vágyak
(a
Kis Klapanciáriumból. Kárpáti Évának)
mint a kiégő lámpák – lealszanak
bennem egyenként a vágyak
már csak azt keresem a redves falat
hová beforduljak és az ágyat
melyen végigfeküdjek s elengedjem-
átengedjem neki
tűnő-magam
hogy loppal átemeljen az Üveghegyen
mely Hegynek tág Üvegbarlangja van
mondják homálya hars népes lakályos
találok hasonszőrű
rabtársakat
meg forgalmas is – Tükörország a Város –
ott vágynakvaló új vágy tán akad
hátha lehet ott újra szívembe szednem
mi a sóvárgás nyomán megered:
a lámpák újra felgyulladnak bennem
s lelek létserkentő
vágyrügyeket
Semmibetűnés
(Osztovits
Ágnesnek)
most pedig befordulsz a SEMMI felé. Háttal heverj le
de se Lactantiuszra Felixre Nisszai Szent Gergelyre –
te csak ne hivatkozz Jusztinra Klemenszre Origenészre
légy árnyékrajz
légy oldalnézet
s a karotiszt megnyitva
úgy intézzed
hogy SEMMIBETŰNÉSED magad se
vegyed észre