Kortárs

Székely Magda

A mélyből

De mi húz folyton lefele
mért nem válthatok szót Vele
mert a hangját már sose hallom
És Ő se hallja meg a hangom

Hiszen ha egyszer hallanám
valahogy úgy mint hajdanán
bénaságom súlyát lebírva
vonszolódnék ahova hívna

Erőért

Legyen Akaratod szerint
mit rám raktál sose sokalltam
tudtam hogy nem rogyhatni meg
míg próbáidat végzed rajtam

Kis erőt most mégis Uram
és ha a hátamba nyilallik
görnyedésem mélyebb szöge
szándékod irányába hajlik

 

Hályog

Ha hályog nőtt a szememen
hasítsd le róla Istenem
hadd lássam újra aki voltál
hol a fényesség hol az oltár