Horváth Elemér

levél a márvány-tenger mellé

most hogy befejezted a tanulmányaidat itt
s újra hazádban vagy a márvány-tengernél
szeretném elmondani neked miért némultam el
amikor szülővárosodról beszéltél nekem
s arról hogy ott nem egy család
ma is büszke magyar őseire

tudod hogy amerikai vagyok
és magyar származásomat nem titkolom
ez hozott össze bennünket véletlenül
a dalton egyik könyvesboltjában
bocsásd meg a zárkózottságomat

nézd nekem ma is fájdalmasak az ottomán századok
hogy úgy mondjam a régi dicsőségetek
mohács drégely buda
és ma is örülök hogy szulejmán a nagy
belebukott bécsbe (egyébként remek ember lehetett
a velencei pietro bragadino szerint
liberális türelmes és meglepően szelíd
s mértéktelenül szerette a nőt)
                                              nekem inkább a habsburgok
mint ti        allah mecset és minarét
s a ringyó richelieu

igen tudom a véreim egy része másképpen gondolta ezt
a 17. században amikor ti már hanyatlottatok
s nincs kifogásom ellene hogy idővel jó török emberek
lettek ahogy én amerikai

örülök hogy megismerkedtem veled
szép vagy fiatal és tudom hogy kedveskedni akartál nekem
hadd valljam be olykor honvágyam van
mint neked akkor itt
és ezzel most nem viszontkedveskedni akarok
a hazádban a márvány-tengernél
ezt úgy vélem jobb ha tudod

s legfeljebb ennyit még
i love you

a csodaszarvas

ezen a fényes őszi délután
miért-miért-nem eszembe jutott
az életem majdnem kétharmadát
nyugaton töltöttem
                              lehetséges
talán már éppúgy nem vagyok magyar
mint julián tűnhetett azoknak
akik féltve identitásukat
visszahőköltek a kaland elől
megvannak a veszélyei noha
magor s ulysses óta ilyen út
járatlannak alig tekinthető
ebben biztos vagyok
                              azért csupán
hogy költői nagyhatalom legyek
magyarországon maradni nem érdemes
nyugatra menni sem

moriturus

amikor meghalok
a mindenségnek vége lesz
az összes csillagnak az összes porszemnek
az összes fűszálnak az összes vízcseppnek
nem hagyok semmit senkire
se felejtést se emlékezetet
se istent se vákuumot
befelé fordulok
az összes kívül elől befelé
és kifelé
az összes belül elől kifelé
először s végre tiszta abszolút
örök és végtelen
semmi maradandó bennem
és semmi kívülem