Kocsis István
Hunyadi
Mátyás
(„Magyarországnak
fényes tüköre”)
Második felvonás
1.
kép
A trónteremben. Mátyás, Gergely atya és Kinizsi, majd a
lovagjelöltek.
MÁTYÁS Hányat ütünk
ma lovaggá?
KINIZSI Húszat.
MÁTYÁS Meggyőződtetek arról, hogy méltókká váltak
a felavatásra?
GERGELY Igazi lovag mind a húsz.
MÁTYÁS Bizonyítják szóval és tettel is?
KINIZSI Bizonyítják.
MÁTYÁS Tettel akkor fogják bizonyítani, amikor már legalább
ezren lesznek… Összesen hányat avattunk fel eddig?
KINIZSI Kétszázat… De szeretném bevetni őket a déli
határon.
MÁTYÁS Ne csetepatéban próbáld ki őket. Annak semmi
értelme… Csatatéren, ha már ezer lovagod lesz legalább. (Gergely atyához.) Generális atya! Meg vagy-e elégedve annyira
velük, mint az imádkozó szerzeteseiddel?
GERGELY A különbség annyi közöttük, hogy ami a pálosoknak a
keresztény aszkézis, az számukra a várudvari vagy csatatéri küzdelem.
MÁTYÁS Bocsássátok hát be a novíciusokat.
Bevonulnak.
MÁTYÁS Lovagjelöltek! Szerencsétek van… Nem a
küzdőtéren kell megküzdenetek most velem, hanem a tanácskozások termében…
Válaszolni fogtok a generális atya néhány kérdésére… De előbb én is
felteszek egy-két könnyű kérdést. Ki a valódi lovag?
BÁTHORY SÁNDOR Hős
az, aki ellenfeleit legyőzi; lovag az, aki nemcsak ellenfeleit, de önmagát
is legyőzi. Ez azt jelenti, hogy a lovag, ha komolyan veszi, hogy valóban
igazi lovaggá akar válni, akkor megpróbál méltóvá válni és átváltozni – nem
mássá, hanem lovaggá. A lovaggá válás tehát az önmegtagadás magas szintű
gyakorlása kell hogy legyen.
MÁTYÁS Szépen beszélsz… Törtél-e már lándzsát velem a
várudvaron?
TORDAI Reménykedem abban, hogy nem, felség.
MÁTYÁS Reménykedsz?
TORDAI Igen, felség… Mert az a hír járja, hogy felséged még
mindig győzött…
Mátyás, Gergely és
Kinizsi kacagnak.
MÁTYÁS Folytasd a kérdezősködést, generális atya.
GERGELY (a
következő novíciushoz) Kit nevezünk a lovag Hölgyének, fiam?
TORDAI A lovagnak mindig van választott hölgye, érte
vállalja a lovagi küzdelmet, de hölgye Égi Hölgy, azonos az Asszonnyal, akiért
a Sárkánnyal – mindazzal, amit a sárkány jelképez – szembe kell szállnia, azaz
Nagyboldogasszony, azaz Szűz Mária, azaz Égi Akarat, azaz Élő Igazság
mint Isten önvédő megnyilvánulása… A sárkány pedig éppen azt az
álkirályságot jelképezi, amely több keresztény országban is a valódi királyság
helyén tetszeleg.
GERGELY (a
következőhöz) Miért határoztad el, hogy lovag leszel?
BÁNFI Mert
szégyelltem, hogy félek a haláltól.
GERGELY Már nem félsz?
BÁNFI Már nem
félek.
GERGELY Mi számodra a lovaglét célja?
BÁNFI A halhatatlanság…
GERGELY Ki halhatatlan?
BÁNFI Aki életében önmagát legyőzte.
GERGELY Hol győzi le önmagát?
BÁNFI Mindenütt… A szobájában is, harc közben is.
GERGELY (a
következőhöz) Mi az Igazság és a harc, a küzdelem viszonya?
CSÁKY Nem győzethetünk le, mert a földi igazságot az
Élő Égi Igazság megvédelmezi.
GERGELY Mi számodra a csatatéri küzdelem?
CSÁKY Ha az Igazság Isten Önvédő megnyilvánulása: az
Isten akaratát érvényesítő legnagyobb Erő, legszilárdabb Hatalom, a
harcban csak az győzedelmeskedhet, akinek a pártján az Igazság áll… Ezért
kardunknak minden sújtása tulajdonképpen az Igazság villámcsapása… A harc tehát
Isten-ítélet… Igen, hittel hiszem, hogy az igazságért harcolót maga az Élő
Égi Igazság veszi különleges pártfogásába.
MÁTYÁS Meg vagyok velük elégedve. Gratulálok, Gergely atya.
Gratulálok, Kinizsi generális.
KINIZSI Báthory lovagjelölt, olvasd fel az eskü szövegét…
Ti többiek, ismételjétek meg szavait.
BÁTHORY SÁNDOR Én, Báthory Sándor, a mindenható Isten, a
Magyarok Nagyasszonya, a magyar szentek, a Szent Korona, Őfelsége, I.
Mátyás, a magyarok királya, nevelőim, nagymestereim és lovagtársaim
előtt esküszöm, hogy a Szent Korona lovagjai közé szabadon, a magyar
küldetés fontosságát felfogva kívánok belépni. Fogadom, hogy megtartom
lovagrendünk szabályait, és minden erőmmel törekszem valódi lovaggá válni,
tudván tudva, hogy lovag az, aki nemcsak ellenfeleit, de önmagát is
legyőzi, tudván tudva, hogy a lovaggá válás a legnehezebb, de legnemesebb
küzdelem, az önmegtagadás magas szintű gyakorlása, tudván tudva, hogy a
lovag az úttal, a gyarlóság és hívságok útjával szembefordulva az Utat, az Úr
Jézus által megvilágosított Keskeny Utat választja… Fogadom, hogy hűséggel
szolgálom a magyar királyt, ha bizonyos lehetek benne, hogy ő az Ég
akaratát közvetíti, és fogadom, hogy szembefordulok a magyar királlyal, ha
ő, megfeledkezvén az Ég akaratáról, szánalmas, gyarló emberként
viselkedik, az Ég és az ország szolgálata helyett mindenek fölé helyezvén
gyarló és szégyenletes, önző céljait… Fogadom, hogy minden körülményben
megfelelek, akár életem feláldozásával is, a magyar küldetésnek, tudván tudva,
hogy a magyar küldetéstudatban a magyarság különleges szerepe az Igazságnak a
méltó szolgálata, az Égi Élő Igazságnak, a legyőzhetetlennek a méltó
szolgálata, annak, aki Isten Önvédő megnyilvánulása: az Isten akaratát
érvényesítő legnagyobb Erő, legszilárdabb Hatalom. Isten engem úgy
segéljen!
A novíciusok a király
elé járulnak, fél térdre ereszkednek, a király pedig megérinti vállukat a
kardjával.
MÁTYÁS (miközben
lovaggá üti a novíciusokat) Ne feledjétek: a magyarországi keresztény
vallásosságot átitatta a Szent Korona misztériuma. Magyar vallás: a
kereszténység és a Szent Korona misztériuma… Keresztény hit együtt a Szent
Korona misztériumával. Ragaszkodnunk kell mindahhoz, amit nekünk üzent Isten,
sajátos értelmet szánván a magyar létnek a Szent Korona által… Ne feledjétek:
Isten várának védői vagyunk, s le nem győzethetünk, míg lelkünkben el
nem hal a legszentebb küldetéstudat… Isten várának neve Igazság, és ha nem
váltunk méltatlanná őrzésére, akkor erőnk is méltóvá válik… Ne
feledjétek, mit jelent magyarnak lenni, miért érdemes magyarnak lenni, mi az
értelme a magyar lét vállalásának… Gyarló, kicsinyes, kényelmes, rablelkű
önmagunk legyőzését? Igen, a magyarság vállalása földi nemtelen vágyaink,
érzelmeink legyőzését is jelenti, a milliárdéves égi léthez képest percnyi
földi lét magasztos meghaladását, az örökkévalóság kiérdemlését… Ne feledjétek:
aki a magyar létet választja, Isten felé közeledik… Isten közelségében
erőssé, legyőzhetetlenné válik… Isten tekintetében változik át
szénminőségűből gyémántminőségűvé.
A lovagok
felfejlődnek, majd kimennek.
Mátyás Kinizsihez
fordul.
Ne nevezzétek magatokat lovagoknak. Ma a lovagokat már
kinevetik… Álcázzátok valamiképpen magatokat.
KINIZSI Megpróbáljuk, felséges urunk… És köszönjük a szép
üdvözlő szavakat.
MÁTYÁS (legyint) Szép
üdvözlő szavak… A szavak, hát éppen a szavak nem nagyon engedelmeskednek
nekem… Mintha a szó gyorsabban kopna, mint a vas. (Szünet; felnevet.) Jobban félek a szónoklástól, mint a viadaltól.
GERGELY Akkor lenne nagy baj, felség, ha fordítva lenne: ha
jobban félnél a viadaltól, mint a szónoklástól!
Mindhárman nevetnek.
Sötét.
2. kép
A
fogadószobában. Mátyás és Angelo Pecchinoli nuncius.
PECCHINOLI Nem vállalod, felséges úr, amit atyád vállalt.
MÁTYÁS Ó, méltó követője lennék én atyámnak, ha
lehetnék.
PECCHINOLI Elveszíted Őszentsége bizalmát, ha nem
igazolod magad.
MÁTYÁS Ó, ily súlyos a helyzet?
PECCHINOLI Őszentsége anakronizmusnak látja azt a
fajta lovaglétet, amelyet te vállalsz, felség… Szent László elődödről
Őszentsége is mint lovagkirályról beszél szentbeszédeiben, de rólad nem
szívesen…
MÁTYÁS Ó, végtelenül sajnálom, hogy ily kellemetlenséget
okoztam Őszentségének.
PECCHINOLI Nem tud mit kezdeni Őszentsége azzal sem,
hogy kedvenc jelmondatodban önmaguk legyőzésére szólítod fel
környezetedet.
MÁTYÁS Jelmondat? Miért volna az az én jelmondatom? Az
talán minden keresztény harcos jelmondata, amelyre utalsz.
PECCHINOLI Nem te szoktad mondani, felséges úr, hogy
hős az, aki ellenfeleit legyőzi, lovag az, aki önmagát is
legyőzi?
MÁTYÁS Igen, én ezt szívesen mondom.
PECCHINOLI Őszentsége reméli, hogy ennek a mondatnak
van a keresztény teológiával összhangban levő magyarázata.
MÁTYÁS Ó, baj, ha ugyanazt mondom, amit az Evangélium?
PECCHINOLI Nem voltunk képesek felfogni, hogy ugyanazt
mondod… Köszönettel fogadnám, ha kimutatnád, kedvenc jelmondatod miképpen
egyeztethető össze az Evangéliummal.
MÁTYÁS Milyen érthetően beszél erről az Úr Jézus
a Hegyi Beszédben… Számodra mégis érthetetlenül?… „A szűk kapun menjetek
be! Tágas a kapu és széles az út, amely a romlásba visz – sokan bemennek rajta.
Szűk a kapu és keskeny az út, amely az Életre vezet – kevesen vannak, akik
megtalálják.” Mit mondhatnék én ennél többet önmagunk legyőzéséről?
PECCHINOLI Amihez az apostolok hozzájutottak a kegyelem
révén, ahhoz te és környezeted önmagatok legyőzésével juttok hozzá, ezt
állítod, felséges uram?
MÁTYÁS Így is mondhatjuk.
PECCHINOLI Felséges úr, ha mindabból, amit állítottál, azt
a következtetést vonod le, hogy haladéktalanul indítanod kell a török ellen
hadaidat, akkor meggyőztél.
MÁTYÁS Nem értelek.
PECCHINOLI Mi eltekintünk attól, felséges úr, hogy nem
éppen hittudományunk legrangosabb személyiségei segítségével közelíted meg az
Evangélium legnagyobb kérdéseit, ha cselekedeteiddel bebizonyítod, hogy
Evangélium-magyarázatodból ugyanazon következtetések vonhatók le.
MÁTYÁS Ó, így tulajdonképpen azonossá válhatnak a sokféle
magyarázatok?
PECCHINOLI Azonossá válhatnak.
MÁTYÁS Csalódtam benned, nuncius, mert a politikus
legyőzte benned a hittudóst… Elmehetsz.
Sötét.
3. kép
Mátyás
dolgozószobája. Mátyás és Vitéz.
MÁTYÁS (hirtelen) János
atya! Azért hívattalak, mert megtudtam, hogy összeesküvést szőttél
ellenem.
Vitéz János hallgat:
képtelen megszólalni.
Kikre számítottál, te szegény? Semmi esélyetek nem lett
volna… Erősebb vagyok, mint az egész nemesség… Ha a főnemesség minden
bandériuma… ha az egész nemesség felkel ellenem, akkor sincs esélyetek… Te
szervezted az összeesküvést, vagy csak az élére álltál?… Nem a kiközösítésemet
kezdeményezted hát, hanem „csak” elárultál. Hogy juthattál idáig, János atya?…
Nem büntethetlek meg, akármennyire haragszom rád: neked én túlságosan sokat
köszönhetek. Akármennyire hihetetlen, elárultál… Nem, nem büntetlek meg,
nemhogy fejedet nem vétetem, de még az érseki székedből sem vetlek ki. (Megcsókolja Vitéz Jánost.) Csókom
bocsánatom jele. De te meg tudsz-e
bocsátani magadnak? (Rövid szünet után
ingerülten.) A földi gazdagság és a világi hatalom volna a fő gondod,
szerencsétlen ember?… Nem érdekel téged, vajon Isten mit vár el tőlem?
VITÉZ (csendesen) Hogy
a földi gazdagság meg a világi hatalom lenne a fő gondom? Az a fő
gondom, és nem is lehetne más, az a fő gondom, amit szegény Janus öcsém
versben tudomásodra is hozott. De amiképpen az én intelmeimmel nem
törődsz, az övéivel sem. Pedig annak a versnek a jóslata valódi jóslat! (Határozottan.) „Pusztuljunk, ha a
többiek is, belenyugszik a fajtánk / abba, amit közösen oszt ki az égi parancs.
/ Sőt, ha magunk, hunnok vezekelhetnénk a világért, / lennénk megváltód,
bűn fia, emberiség!”
MÁTYÁS Ó, az a vers! Nem derül ki belőle a
legfontosabb: miért lázadtatok fel ellenem?! Hogy ne teljesülhessen be a
jóslat? „Sőt, ha magunk, hunnok vezekelhetnénk a világért, / lennénk
megváltód, bűn fia, emberiség!” Vagy éppen
ellenkezőleg?! Azért lázadtatok fel, hogy beteljesüljön a jóslat?! (Mély gúnnyal.) A magyar küldetés
változásáról jósolni egy árvízről szóló költeményben?! Eléggé önkényesen
beillesztettek azok a sorok…
VITÉZ Ha még néha eszedbe jut is, hogy téged nagypénteken
koronáztak meg, azt már képtelenné váltál felfogni, hogy ez nem lehetett
véletlen! Figyelmeztetni akart téged a pécsi püspök! Hogy ne akarj új Attilává
válni, mert Isten azt nem nézné jó szemmel!
MÁTYÁS Hát mi mást olvashattatok volna a csillagokból, ti
jós-papok, ha nem azt, amire hivatkozva fel lehet lázadni?! Még azt sem vettétek tekintetbe, hogy minden imámban kértem
Istent, hogy válasszon ki nálamnál igazabbat, méltóbbat a keresztény világ
megtisztítására minden bűntől és minden betolakodótól… (Szünet, majd halkan.) Király vagyok, és
nem bizonyítottam még semmivel, hogy méltatlan király, hogy álkirály…
Bízhattatok volna tehát abban, hogy Isten akaratát megismerhetem, és abban is,
hogy soha nem fordulnék szembe Isten akaratával…
VITÉZ (szünet, majd
ő is csendesen) Felfogni persze hogy felfogtál annyit, hogy Isten
elsősorban tetőled várja mind a keresztény világ megtisztítását, mind
a Török Birodalom megsemmisítését, de gondoltál-e másra, mint tisztító
hadjáratokra? (Keserűen.) Ha
komolyan vetted volna a verset, amelyben Janus atya valóban a legsúlyosabb
aggodalmait fogalmazta meg… A költemény pusztítva tisztító árvize nem más, mint
a méltatlanná váló nyugati kereszténység ellen tisztító hadjáratokat
tervező hadvezér-király, aki ha haddal vonul a nyugati világra, akkor
hiába indul megváltói hittel és akarattal, el nem kerülheti a pusztítást sem…
MÁTYÁS (szünet, majd
ő is keserűen) Igen… A király nem kerülheti el a pusztítást sem…
VITÉZ (már-már elérzékenyülve) Mindhárman azt
olvastuk ki Égi jelekből, hogy Magyarországon szökken szárba és nő az
Égig az üdvnek fája, és addig terebélyesedik, míg ágai körül nem ölelik a
földet – és nem úgy, mint az árvíz Janus versében, hanem csak jótékony hatással
–, és te vagy a fa ültetője, felséges úr, megváltói küldetésedből
következik ez… És nincs semmi értelme hadak indításának, ha az üdvnek fája
körülöleli a földet, mert önként vonul lombjai alá megtisztulni a bűnös
emberiség.…
MÁTYÁS (nyugodtan) Az
Égig csak a keresztté ácsolt fa nő, s az Égig érő kereszt csak akkor
nyitja meg az Ég Kapuját, ha a kereszten ott az áldozat… Ki kerül a keresztre?
Csak a király? Vagy országa, népe is?
VITÉZ Hiába akarod Isten meghatározta sorsodat elkerülni,
és országodat és népedet is hiába kíméled Isten terve beteljesítésétől.
MÁTYÁS Annak az áldozatnak tudom felfogni az értelmét, hogy
hadaim Isten akarata teljesítőjéhez méltóan töltik be küldetésüket.
VITÉZ Ó, nem fogtad fel, hogy mire választattál ki…
Miképpen te is, mi is leolvastuk az Égi Üzenetet, melynél magasztosabbat emberi
elme elképzelni se tud: a Fény terajtad keresztül jön vissza a Földre!… De te
nem vagy még képes felfogni, mit kell ezen érteni…
MÁTYÁS Valóban nem vagyok képes örvendezni annak, amit
sejtenem engednek rejtélyes szavaid… Így is érthetem: a Fény a keresztre
feszített Országomra jön vissza, de csak Országom Feltámadásának napján… Mely
Feltámadás melyik napon következik be?… A király nem engedheti meg magának,
hogy ezt a kérdést ne tegye fel. Mert amikor önmagáról van szó, akkor
Országáról és Népéről is szó van…
VITÉZ Isten szeretetében és igazságosságában biztos vagy?
MÁTYÁS Biztos vagyok benne.
VITÉZ Mégsem tudod kimondani alázatos lélekkel, hogy legyen
meg az Isten akarata.
MÁTYÁS Gyermekkoromtól kezdve naponta kimondtam alázatos
lélekkel, hogy legyen meg az Isten akarata.
VITÉZ Karddal a kezedben és a kard fényétől
elkápráztatva.
MÁTYÁS Vágjátok el a szálakat, amelyek összekötnek engem
országommal és népemmel, és akkor könnyű szívvel vállalom a legnagyobb
áldozatot.
VITÉZ De míg azon szálak el nem vágatnak, folytatod a
készülődést a „megváltó” hadjáratra?
MÁTYÁS Ha Isten nem méltat arra, amire Attilát méltatta. Ha
nem küldi le hozzám is az Égi Igazságot határozott paranccsal. (Mintha megbánta volna, hogy hosszú ideig
őszintén beszélt a „lázadóval”,
ellenségesen.) Soha nem éltem vissza hatalmammal, hitlevelemet és
koronázási eskümet megtartottam! Ennyit kellett volna figyelembe vennetek,
semmi mást!
VITÉZ Ha Janus öcsém itt lenne…
MÁTYÁS A pécsi püspök… Fő szövetségesed, aki nem merte
kivárni az érkezésemet… Itália felé menekül a pécsi püspök. De nem üldözöm.
Vissza se hívom, üldözőbe se veszem. A verset pedig, a hitemet megtörni
akaró verset, azt is megbocsátom neki. (Szünet,
majd határozottan.) Én nem büntetem meg azt, aki el akarja venni tőlem
a hatalmat… Aki el akarja venni, ha tudja, vegye is el… Ha Isten engem nem
védelmez meg, akkor nem kell nekem semmiféle hatalom… Énhozzám ne legyen senki
se hűséges… Istenhez legyen… Erről szól a koronázási esküm is,
emlékszel-e még rá? Sem itthon, sem másutt nem akarok teljhatalmat… Csak
Istennek lehet teljhatalma.
VITÉZ Igen, csak Istennek legyen teljhatalma… És akármilyen
sorsot szánsz nekem, király, imádkozni fogok érted szüntelen, még a
lélegzetvételemmel is.
MÁTYÁS Indulhatsz Esztergomba. Ne kerülj többé a szemem
elé.
Sötét.
4. kép
Az
ebédlőben, vacsorázás után. Mátyás, Beatrix, magyar tisztségviselők
és az olasz vendégek.
TUBERO Azt sugalmazzátok őfelségének, hogy azzá
válhat, akivé földi ember nem válhat!
POLIZIANO Ó, hát akkor semmi okod aggodalomra! Nem
sugalmazzuk neki, hogy azzá válhat, akivé földi ember nem válhat!
TUBERO Mint mindannyiunknak, nekem is kötelességem küzdeni
az eretnekség ellen, ha eretnekséggel találkozom.
CONSTANZI Küzdjél akkor az eretnekség ellen.
TUBERO Pontosan azt teszem. Megvédem őfelségét az
eretnek gondolatoktól.
CONSTANZI Ó! Meneküljünk máris? Kitoloncoltatásunk is
elkerülhetetlen talán?
TUBERO A szakrális fogalmának eretnek értelmezésével
mérgezitek a lelkét.
CONSTANZI Hívj ki minket nyílt vitára.
TUBERO A nyílt vitának én akkor vagyok a híve, ha az épületes
a hallgatóság számára.
CONSTANZI Én is így gondolom.
TUBERO A szakrális fogalmának eretnek értelmezése kinek a
számára épületes?
CONSTANZI Amiről fogalmad sincs, azt eretneknek
minősíted, mi sem könnyebb ennél!
REGÖSÖK
Idvezlégy kegyelmes Szent László kerály!
Magyarországnak édes oltalma,
Szent kerályok közt drágalátus gyöngy,
Csillagok között fényességes csillag.
Szentháromságnak vagy te szolgája,
Jézus Krisztusnak nyomdoka követi;
Te Szentléleknek tiszta edénye,
Szíz Máriának választott vitéze. […]
Téged dícsérnek szent zsolozsmával
Papok, diákok és várusnépek;
Téged dicsér földnek kereksége,
Mert téged dícsérnek Istennek angyeli.
Te dicsekedel kerályi székedben,
Képed feltötték az magas kőszálra,
Fénlik mint nap, salyog mint arany:
Nem elégeszik senki tereád nézni.
Te arcul teljes, szép piros valál,
Tekéntetedben embereknél kedvesb;
Beszédedben ékes, karodban erős.
Lám mindent te ejtesz, ki tevéled küzdik.
BEATRIX (amikor a
regösök éneke elhalkul, Mátyáshoz, indulatosan) Elolvastam az Isteni
Színjátékot unszolásodra, de megbántam. Legközelebb…
MÁTYÁS (vidáman) Sejtem,
mi bosszantott fel téged. Az, hogy Dante önmagát tekinti királynak, mert a
felkent királyok között nem talál királyt. Igen, ő maga a király, de
trónus nélkül. Vergiliusnak utolsó szavai a Színjátékban, hogy Dante papkirály
Korona és Mitra nélkül, de a Korona és a Mitra is őt illetné. Idézem: „Ne
várd, hogy szóljak, intsek már tenéked: / lelked szabad már, ép, és egyre
tisztább: / nem azt követni vétek
volna, vétek: / rád teszem hát a Koronát s a Mitrát!”
BEATRIX Akármennyire döbbenetes mindaz, ami az Isteni
Színjáték második könyvében van, én a harmadik könyvére voltam kíváncsi!
MÁTYÁS Ó, a Nagy Titok könyvére? Beatrice könyvére?
BEATRIX Annyit megértettem belőle, hogy Beatrice ugyan
emlékeztet Dante egykori szerelmére, de Időtlen Égi Lény, aki létezett már
Dante születése előtt ezer esztendővel is.
MÁTYÁS Ki Ő akkor? Ki az a felfoghatatlan Égi Lény,
Időtlen Égi Lény? A Nimfák, akik Dantét megmerítik az égi patakban, így
szólnak: „Nimfák vagyunk itt, csillagok az égen! / s még Beatrice nem volt a
világon, / már őt szolgálni voltunk szánva négyen.”… Nos, ki Ő?
Nagyon büszke lennék rád, ha megfejtenéd a Beatrice titkát!
BEATRIX Hát nem is akarom megfejteni!
MÁTYÁS A Beatrice titka, kedvesem, itt, Magyarországon már
régóta nem titok… Itt mindenki számára nyilvánvaló, hogy az Ő, aki a régi
magyar hitvilágban Nagyboldogasszony… Ki más lehetne ez a szépséges,
könyörületes és szigorú Igazság-Istennő?
BEATRIX (ellenségesen)
Ó, végre tudom a titkot! A te titkodat! Neked nem is Beatrixra, hanem
Beatricére van szükséged… És én viseljem türelemmel, hogy megcsalod Beatrixot
Beatricével? Olyan butának nézel, hogy feltételezed, nem fogom fel, mi történik?…
Ó, tudom én, hogy Beatrice Égi Lény… Szellem, Igazság-Istennő?… Égi
Igazság, Isten önvédő megnyilvánulása? Nem említhető egy napon
Beatrix azzal a Beatricével, aki Legboldogabb és Örökkévaló asszony, felfogom
én ezt, de ennek ellenére – vagy éppen ezért?! – engem annyira nyomaszt a
jelenléte, hogy képtelen vagyok továbbra is elviselni… Nem hagyott helyet
számomra sem a lelkedben, sem az elmédben, sem a szívedben!
MÁTYÁS Egyelőre nem tudlak követni.
BEATRIX Azt akarod velem elfogadtatni, hogy az én szerepem
annyi itt, az udvarodban, hogy leplezzem az Égi Beatrice jelenlétét, míg el nem
jön az ideje annak, hogy felfedje arcát!
MÁTYÁS Szépséges és okos hitvesem, valamit biztosan
félreértettél.
BEATRIX Milyen más szerepet szánsz nekem? Királynéhoz méltó
szerepre is gondolhatnál!
Kimegy. Mátyás int a
regösöknek.
REGÖSÖK (folytatják
éneküket)
Testedben tiszta, lelkedben fényes,
Szívedben bátor, miként vad oroszlán,
Azért neveztek Bátor Lászlónak,
Mikoron méglen iffiúdad volnál.
Tagodban ékes, termetedben díszes,
Válladtul fogva mendeneknél magasb;
Csak szépséged császárságra méltó,
Hogy Szent Korona téged méltán illet.
Mert választa a Szíz Mária,
Megdicsőíte sok jó ajándékkal,
Hogy te őriznéd és oltalmaznád,
Neki ajánlád jó Magyarországot.
Fejedben kele az Szent Korona,
Megbátorejta téged az Szentlélek;
Kezdéd követni atyádnak életét,
Rózsákat szaggatál, koronádba fízéd.
Te tatároknak vagy megtereje,
Magokat szaggatád az havasokban,
Te pogányoknak vagy rettenetik,
Terekek mondottak feld félelmének.
Te kivagdalád az eretnekeket,
Mind kigyomláltad, elszaggatád,
Nem volt idédben gonoszól téve,
Mert csak híredneved mindenek rettegték.
Azért igazságnak valál birója,
Az szép szízeknek valál koronája,
Te tisztaságnak tiszta ótalma,
Irgalmasságnak teljes keveteje.
Dícsérjük magyarok Szent László kerályt,
Bizony érdemli mi dícséretönköt,
Dícsérjük őtet, angyelok, mondván:
Idvezlégy kegyelmes Szent László kerály!
Elhallgatnak.
GALEOTTO Elindultunk megkeresni a királyt! Megérkeztünk és
megtaláltuk!
BANDINI Őfelsége Isten akaratát teljesíti!
GALEOTTO Ha Őfelsége megindítja a nyugati hadjáratot,
akkor a keresztény világot védi!
TUBERO Csak ne próbáljátok meg abba a magasságba emelni,
ahol Attila vagy Arthur álltak! Felséges urunk, tiltakozz! Tiltakozz már!
MÁTYÁS Soha semmire
sem törekedtem erősebben és buzgóbban, mint a béke megtartására… De csak
igazságos békét lehet megtartani. Az igazságos békében olyan keresztény világot
képzelek el, mely Égig érő, megsérthetetlen vár a török szemében… Meg kell
indítanom hát a nyugati hadjáratot, mert megbizonyosodhattam arról, hogy
nemcsak hogy keresztény összefogás nincs, de ha a török délről támad,
akkor nyugatról nem segítség jön, hanem a prédalesőknek még a töröknél is
rosszabb hada!… Hogy is köthetnék szövetséget olyan keresztény királyokkal,
akik méltatlanok a király névre, akik farizeus királyok, hazudják, hogy Isten
kegyelméből uralkodnak, és nem hűséges szolgái Istennek, hanem
gátlástalan zsarnokok, a vagyon és hatalom rabjai… Nehéz szívvel teszem, de
nyugat felé kell mutatnom kardommal.
Sötét.
5. kép
A
trónteremben. Tanács.
BÁTHORY ISTVÁN Ellenzem a háborút, nem tagadom… Másképpen
nem szólhatok, mert ez a véleményem, és Őfelsége nem tűri, hogy
véleményünk helyett szolga módjára az övét szajkózzuk… Mondom hát: a törökkel
jogosan vívtunk háborút, mert erre kényszerített minket a menynyei és a földi
törvény, sőt maga a szükség, és velük szemben mindig élveztük is az Égi
Igazság pártfogását, de most, ha a németekkel vívunk csatákat, olyanokkal
kerülünk szembe, akikkel igenis összebékíthetne bennünket az atyafiságszámba
vehető régi közelség meg a keresztény vallás… Mondom hát újra: ne
harcoljunk keresztény népek ellen… Őfelsége sem akarhatja… Krisztusban valamennyien testvérek vagyunk!
Ki merészeli testvéri vérrel szennyezni a kezét? Ne akarjunk testvérháborút!
Önmagam felől ki is jelentem, hogy igaz keresztényekre sohasem fogok
kardot rántani. Lelkemmel a teremtő Istennek tartozom, testem Mátyásé… De
ha ő a német országok felé vezeti a hadat, én akkor is a török ellen
fordulok, és a déli harcokban őseim példájára szívesen lehelem ki lelkemet
az Istenért, Mátyásért és önmagamért.
KINIZSI Fölösleges, országatyák, hogy a királyi felség
előtt véleményt mondjunk nemcsak a háború megindításáról, de bármely
komoly ügyről is; előttünk ugyanis rejtve van számos ok, amelyet csak
ő tud, és eléggé ismert bölcsessége és elméjének mélysége ránk inkább
hallgatást, mint beszédet ró… Királyunk kegyessége ugyan arra utasít, hogy
szabadon beszéljünk, de ez a szabadság mit sem tesz hozzá az ő
gondolataihoz; bölcsessége meghaladja az emberi elme képességeit. Bízzunk
abban, hogy Őfelsége Isten akaratát közvetíti felénk, és soha nem vinne
minket keresztény népek ellen háborúba, ha nem Isten parancsát teljesítené…
Tudván tehát, hogy királyunk sohasem a maga, hanem Isten dicsőségéért fog
fegyvert, kövessük őt, és addig viseljük a hadjárat terheit, amíg
Őfelsége be nem jelenti, hogy célját elérte. Vitának szerintem nincs
helye: ha királyunk háborút kezd Isten akaratából, akkor mondhatnánk-e, hogy
forduljon szembe Isten akaratával?! A győzelemben pedig biztosak lehetünk,
hisz megtapasztalhattuk, tehát tudván tudjuk, hogy a harc nem más, mint
Isten-ítélet… Az Élő Égi Igazság, a Magyarok Istene villámcsapása legyen
kardunk minden sújtása!
MÁTYÁS Frigyes császár országait elfoglalom, és minden
lelkifurdalás nélkül letaszítom őt trónusáról, mert álkirályt, farizeus
királyt trónus nem illet meg. Elmétekbe véssétek, hogy Isten mit vár el a
magyar nemzettől! Mindannyian tudjátok, hogy az Élő Égi Igazság méltó
szolgálatát, annak az Igazságnak a méltó szolgálatát, aki Isten Önvédő
megnyilvánulása: az Isten akaratát érvényesítő legnagyobb Erő,
legszilárdabb Hatalom… Isten iránti hűségünket fogjuk fegyverrel
bizonyítani… Hiszünk harcunk értelmében, hiszünk Isten ítéletének
igazságosságában! Kérjük az isteni szülőt, Magyarország Nagyasszonyát,
hogy tekintetét tartsa Ő is a harcmezőkön, ahol megsemmisítjük mind a
bennünk lakozó félelmet és a rossznak mindenféle lelkünket mérgező, gyöngítő
formáját, mind az ellenséges hadakat! Velünk az Égi Igazság, velünk a Magyarok
Istene, s ha velünk, akkor győzelmünknek nem lehetnek leküzdhetetlen
akadályai!
Sötét.
6.
kép
Bécs ostrománál. Csatazaj. Egy sátor mélyén Mátyás és
Galeotto. Mátyás páncélos lovagnak öltözik, álöltözetbe.
MÁTYÁS Isten megvéd, ha igaznak tart… Hiszek abban, hogy
Isten megvédi kiválasztottjait… Ha nem vagyok kiválasztottja? Akkor, Galeotto
kedves, álkirály voltam, akiért nem kár… Aki akkor igazságosan szenved
vereséget.
GALEOTTO Kérve kérlek, ne kockáztasd életedet. A
királynőnek is megígérted.
MÁTYÁS Te meg megesküdtél, hogy nem árulod el senkinek
pajzsom címerét… Emlékezz esküdre… Óriási zűrzavar támadna, ha
felismernének… Mindenki csak a védelmemmel törődne… Nem győzelem,
hanem menekülés lenne a vége.
Tovább öltözködik.
Felfogtad te mindezeket, Galeotto?
GALEOTTO Felfogtam, nyugodj meg.
MÁTYÁS Ha megszeged esküdet, száműzlek… Ne kockáztasd.
GALEOTTO Mondtam, senkinek sem szólok, nyugodj meg… Ha már
képtelen vagy felfogni, hogy a királynak nincs joga kockáztatni saját életét.
MÁTYÁS Kockáztatnám életemet? Hát még mindig nem érted,
hogy fabatkát sem ér az életem, ha nem vigyáz rám az Ég?
Sötét.
7. kép
Bécsben. Mátyás és itáliai hívei.
MÁTYÁS Mit kerestek itt?! Galeotto kivételével senkinek nem
adtam arra engedélyt, hogy a hadakat kövesse.
GALEOTTO Mindannyian tudták, hogy győzni fogsz… Hát
követték azt, akiben bíznak.
BANDINI És oka van annak, hogy jöttünk… Gyanítjuk, hogy
sokan arra próbálnak rávenni, hogy e hatalmas győzelemmel fejezd is be a
hadjáratot… Tudunk Frigyes ajánlatairól is.
MÁTYÁS Ne bosszantsatok most engem aggodalmaskodásotokkal!
BANDINI Most nem csak barátként jöttünk… Mert most Európa
minden igaz keresztényét képviseljük! Köszöntünk abból az alkalomból, hogy
elfoglaltad Bécset, de erősíteni akarjuk hitedet, hogy tovább haladj az
úton, melyre Isten akaratából léptél rá… Indulj Frankfurtba, onnan Rómába,
onnan Isztambulba!
GALEOTTO Mátyás, légy a király… Minden keresztények
királya… Nem akarnánk, hogy fegyverrel foglald el a keresztény világot… De a
tieden kívül nincs más igazi keresztény királyság… Te is nagyon jól tudod ezt…
Valódi király nélkül melyik lenne valódi királyság?
TUBERO Én nem azért vagyok itt, amiért talpnyalóid! Én
tiltakozni jöttem az ellen, hogy keresztény királyként keresztény királyokra
támadsz, hátadban a törökkel!
BANDINI Soha keresztény királyt nem támadna meg
Őfelsége… Akiket ő megtámad, azok csak álkirályok, farizeus királyok…
Akiket ő félre akar állítani, azok a keresztény világ sírját ássák.
TUBERO (Mátyáshoz) Azt
a nyugati keresztény világot támadtad meg, felséges úr, amely méltóképpen
megsegítené Magyarországot a törökkel vívott küzdelmében!
MÁTYÁS Megsegíthették volna, de nem tették meg. És mert nem
tették meg, nincs más megoldás számomra: vállalnom kell, hogy német-római
császárrá koronázzanak, mégpedig Frankfurtban, majd azt is vállalnom kell, hogy
az egész keresztény világ fejedelmévé, mégpedig Rómában… Ámde hadaim most
jövő tavaszig itt Bécsben fognak pihenni… Mi pedig Budán pihenjük ki
fáradalmainkat.
Sötét.
8. kép
A
trónteremben. Mátyás, a fő tisztségviselők és az itáliai vendégek.
MÁTYÁS Az egyház a terveink ellen foglal állást…
Végigvonulhatok Európán, igen, de a papok nem állnak a pártomra… Nem is
állhatnak a pártomra, mert a Szentatya nem ért egyet velem… Sokan tudják
közületek, hányszor fordultam a Szentatyához, hányszor figyelmeztettem! És
válaszaiban semmit el nem ismert, semmit el nem határozott, csak szép szavakkal
ismételgette, hogy béküljön ki és fogjon össze minden európai uralkodó… A
Szentatya arra sem hajlandó, hogy az álkirályokat, a Frigyeseket kiközösítse,
de még arra sem, hogy méltatlanságukat nevén nevezze!
GALEOTTO Majd megteszi, ha hadaiddal bevonulsz Rómába.
MÁTYÁS Nem folytatom a hadjáratot, ha Őszentsége nem
áll a pártomra!
GALEOTTO Mélységesen elkeserít minket, hogy győzelmed
nem megerősítette, hanem megingatta hitedet!
BANDINI Felséges urunk, te vagy az egyetlen reménységünk…
Újjáteremtetted a lovagi hadviselést, erősebb vagy, mint Európa többi
királyai együttvéve, nincs más kiút számodra: fel kell ráznod a
humanizálódásába belekábult Európát, elfoglalván!
GALEOTTO Megvilágosodik az egész keresztény világ népei
előtt az igazságod!
MÁTYÁS Nem addig, amíg az egyház nem áll mindenütt a
pártomra! Mondjuk ki nyíltan: nem fog pártomra állani, mert az Egyház mai
képviselői méltatlanokká váltak… A főpapok nagy részét megvakította a
humanizmus káprázata… Meg a hatalomvágy, igen, a hatalomvágy… Odáig jutottunk,
mondjuk ki végre, hogy most már az egyház célja is a hatalommegtartás!
BANDINI A főpapságnak a céljai bizony eléggé világiak…
Mintha az lenne már az uralkodó felfogás, hogy nem a Jézus Krisztussal
fenntartott eleven kapcsolat teszi szilárddá, győzedelmessé az egyházat,
hanem az egyházi birtok.
MÁTYÁS Nézzünk szembe a legsúlyosabb kérdésekkel: a
hűség az egyházban is szolgasággá alakul?… A pápához akkor is hű a
püspök, ha tudja, hogy az nem szakrális személy, azaz nem Szentatya, ha tudja,
hogy az méltatlan, akkor is?… Fenntartás nélkül szolgálja, mert tudja, hogy ha
szolgálatát megtagadja, akkor őt sem fogják szolgálni egyházmegyéje
papjai?!… Tehát attól félve szolgája minden fenntartás nélkül elöljárójának,
hogy elvesztheti ő is hatalmát és birtokait?!… Tehát nem elég az
alkalmatlan uralkodók letaszítása?!… Az egyházi hatalomban ugyanaz van, ami a
világi hatalomban?!… Kényelemszeretet – ez a keresztény világ legártalmasabb
betegsége?! (Hosszú szünet után
csendesen.) Álkirályok mellett hamis püspök… És ezt a kereszténnyé
kereszteltek szerencsétlen hada megszokta… Igen, annyira megszokta, hogy már
kényelmesnek is érzi az új életformát.
BANDINI Megszokta? Az új útra a Tágas Kapun belépve
találtak rá, de nem tudják, hogy ez a legkényelmesebb út nem az Életre vezet,
hanem a romlásba visz, mert felfoghatatlanná vált számukra Jézus Urunk Hegyi
Beszéde?
GALEOTTO Kényszerítsd a keresztény világ főpapjait,
felség, hogy őszinte választ adjanak a súlyos kérdésre: hitünk ereje
elégséges-e?
BANDINI Kényszerítsd a főpapokat, nézzenek szembe a
ténnyel, hogy méltatlanná váltak!
MÁTYÁS Miért éppen én?! Miért vegyem én a vállamra a
Szentatya gondjait is?!
GALEOTTO Mert valódi király vagy, és mert magyar király
vagy! A magyar királynak a legsürgősebb most, hogy a keresztény világ
megigazuljon. Mind a királyi udvarokban, mind a püspöki udvarokban
megigazuljon, de minden keresztény hajlékban, a legszerényebben is
megigazuljon! Mert a pogány világ ellen csak a megtisztult keresztény világ
küzdhet.
TUBERO Ó, magyar céloknak rendelje alá a keresztény világ
céljait?!
GALEOTTO Nincs most külön magyar cél és keresztény cél, mert
a kettő egy és ugyanaz!
BANDINI Ne késlekedj levonni az egyetlen helyes
következtetést abból, felséges urunk, hogy mind a püspököktől, mind a
pápától hiába vársz most őszinte, igaz, leleplező szavakat az európai
keresztény élet színvonaláról, hitelességéről, erejéről… Ó, meg van
mérgezve a mai világ főpap hangadóinak is a gondolkozása!
GERGELY Egyenként kellene meggyőzni minden papot,
miképpen minden világi elöljárót, minden nemest, minden hivatalnokot, minden
tisztet… Ha minden templom minden papja bejelenti, hogy a forma üressé vált, és
meg kell tölteni tartalommal, visszafordulván a legbecsesebb keresztény
hagyományokhoz, akkor a keresztény ember még magához térhet… Ha magához tért,
ha ismét fogékonnyá válik, akkor várva várja, hogy a király megjelenjen… És
felismeri a királyt, mert visszanyeri a valódi király és az álkirály
megkülönböztetésének a képességét… És hagyja, hogy a valódi király
visszavezesse őt Istenhez… Ha nem így lesz? Ha nem így lesz, akkor
többségre jut a keresztény világban az Isten-tagadó ember, és uralkodni fog az
Isten-félők fölött… Létre fogják hozni az ember jogait korlátlannak,
feltétlennek képzelő világot, fel sem fogván, hogy ennek semmi más valódi
értelme nincs az ember elveszejtésén kívül… Már csak Őfelsége vezetheti
vissza az eltévelyedetteket Istenhez!
POLIZIANO A keresztény hadak akkor fogják megsemmisíteni a
Mohamed-hitűek hadait, amikor a keresztény világ Krisztus akarata szerint
fog megújulni.
CONSTANZI Ó, mit jelent a mai keresztény világban a Hegyi
Beszéd? Hányan járnak a keskeny úton, amely az Életre vezet?
GALEOTTO Ne folytassátok… Növelni akarjátok Őfelsége
kishitűségét?
MÁTYÁS (szünet, majd
higgadtan) Meg kell szereznünk Őszentsége támogatását, különben Európa
minden főpapja ellenáll… Az alsóbb papság is ellenáll… Csak akkor állnak
pártunkra, ha Őszentsége kifejezésre hajlandó juttatni, hogy egyetért
velünk, kész minket segíteni.
BANDINI Őszentségét kész tények elé kell állítanod.
MÁTYÁS Hát nem értettetek egyet ti is azzal a szomorú
feltételezésemmel, hogy a papság meg sem próbál minket megérteni?… Igen, az
alsóbb papság a püspököktől várja, hogy álláspontját megfogalmazza, a
püspökök a pápától… És Őszentsége nem nyilatkozik… Vegyétek rá a beszédre.
GALEOTTO Mondtam: ha Rómába érsz, kinyilatkoztatja
kedvező állásfoglalását.
BANDINI Meghajlik akaratod előtt, híveddé válik!
MÁTYÁS Ó, hívemmé válik, amikor tőrömet a torkának
szegezem?!… Miért nem mondjátok ki nyíltan, hogy egyetlen megoldás, hogy én
legyek a kereszténységnek mind világi, mind egyházi uralkodója?! Papkirály
Rómában?!
GALEOTTO Nem tartottuk időszerűnek kimondani, de
te most kimondtad.
MÁTYÁS Kimondattátok velem!
TUBERO (kiabál) Ki
merted mondani, hogy papkirály akarsz lenni Rómában?! A kereszténységnek mind
világi, mind egyházi uralkodója?! Felfogtad, mit mondottál ki?! (Gyűlölettel.) Megtagadtattátok
Őfelségével édesatyját, megtagadtattátok vele mindazt, ami szent és
sérthetetlen volt előtte! Erősítettétek Őfelségében azt a
képtelen és nemtelen vágyat, hogy fejét ne csak királyi korona érintse, hanem a
császári is, és azt a még képtelenebbet is, ó, azt is, hogy nemcsak a koronák,
hanem a tiara is! (Ismét Mátyást nézi.)
Jól is fog állani a tiara a fejeden! Ó, megszentségteleníted a tiarát!
BANDINI (Tuberóra
támad) Hogy nem lehet megakadályozni, hogy ez a szerencsétlen mindenütt ott
legyen?!
GALEOTTO Csillapodj, Francesco… Kár az ilyennel vitatkozni.
MÁTYÁS (csendesen)
A császári koronát és a tiarát egyszerre? Ó, valóban akarnám én, hogy legyek a
kereszténységnek mind a világi, mind az egyházi fejedelme? Nem, nem akarom… De
ha akarnám is, számítana-e Isten előtt az én akaratom… Ó, bárcsak lenne
más megoldás.
Sötét, majd függöny.
Harmadik felvonás
1. kép
Az
ebédlőben, vacsorázás után. Mindannyian.
MÁTYÁS (hosszan nézi
a többieket, majd határozottan.) Elbizonytalanodtam. Nem megyünk tovább…
Ellent tudtam mondani Vitéz Jánosnak, most nektek mondok ellent… Miért?! A
nyugati keresztény világot már nem lehet megmenteni. Ha megmenteni nem tudom,
nem indulok a megsemmisítésére. Számoljunk… Mibe került az első lépés ezen
az úton? Mennyi időbe telt, mennyi a veszteségünk? Tíz várat el kellett
foglalnunk, hogy Bécset megostromolhassuk… Vagy hány várat? Bécs ostroma pedig
három hónapig tartott… Hogy jutok el Rómáig? Milyen lélekkel, mekkora haddal,
útközben hány várat kell elfoglalnunk?
BANDINI Helytelenül kérdezel, felség.
MÁTYÁS Szemem a bécsieken. Ők félnek tőlem, de
nem szeretnek. Egy szerencsésebb és tehetségesebb, rátermettebb Frigyes vagyok
a szemükben… Pedig minden szabadságában megerősítettem a várost. A többi
ausztriai várost is… De egy Frigyesnek látnak.
GALEOTTO Látni fogják a különbséget.
MÁTYÁS Elkéstünk. Mondtam: a nyugati keresztény világot már
nem lehet megmenteni… Dante korában talán még megmenthető volt, most már
nem az. Akkor kellett volna elkezdeni a gyógyítást… De Dante hiába állította
fel a diagnózist… Az európai ember azóta szegényedik lélekben és tudásban… Mára
oda jutott, hogy nem tudja megkülönböztetni a királyt az álkirálytól… A
következtetést, hogy nem érdemes folytatnom a hadjáratot, bécsi tapasztalataimból
vonom le… Mondtam már, hogy a bécsiek számára én csak egy Frigyes vagyok?… Egy
sikeresebb, egy győztes, de csak egy Frigyes?… És Bécs népe olyan, mint
Európa népe… Az a nagy baj, hogy már belenyugodtak abba, hogy frigyesek,
farizeus királyok uralkodjanak felettük… Belenyugodtak? Beleszoktak, már el sem
tudnak képzelni mást… Ez a tapasztalata hadjáratunknak… Igen, az emberek
berendezkednek a farizeus királyok által megteremtett új rendszerbe… Mindenki
farizeussá válik, a királyok környezete is, a kisebb nemesek is, a nép is.
GALEOTTO Ez nem a hadjárat tapasztalata… Mindezt egy
évtizede tudjuk. És azt is tudjuk, hogy ezért van a keresztény világnak
szüksége a nagy katarzisra, amelyet felséged nagy hadjárata vált ki… Már csak
felséged ébresztheti fel az európai keresztényben mindazt, ami értékes… Ami még
felébreszthető…
GERGELY Ahogy Bécs népe nem fogta fel, mit jelent, hogy
Frigyes helyébe bevonult Mátyás, a többi német városok, de Róma népe sem fogja
felfogni, mi történik… Igen, képtelen már felfogni az európai keresztény világ,
hogy mi történik… Érte, ellene történik valami, neki már mindegy… Milyen
lelkesedéssel, hittel követi a nyugati világ Mátyást Konstantinápolyig?
Semmilyennel.
GALEOTTO Hagyd már abba a siránkozást.
GERGELY Akiket az álkirályok helyébe ültet Őfelsége –
közületek, a legjobbak közül, a legjobb tudósai vagy lovagjai közül –, bárkit
ültet a helyükbe, az tehetetlen lesz… Mert csak az erőfölényt képes a mai
ember már felfogni, de azt is félreérti… Csak a parancsszót értik már meg.
GALEOTTO Mindezt tudjuk mi is… De nincs más megoldás…
Katolikus keresztény Attilaként kell győzedelmesen végigvonulnia Mátyás
királynak Európán, megváltó katarzis átélésére kényszerítvén az európai
népeket… Aztán majd Isten-ítélet döntsön az iszlám és a keresztény világ
küzdelmében. Nem hisztek az Isten-ítéletben?!
MÁTYÁS Nem az újabb hadjárat nehézségei riasztanak…
Attilának könnyű volt… Ő tudván tudta, hogy híd Föld és Ég között…
Vele angyalok közölték Isten akaratát, vagy az Égi Igazság más megjelenési
formái… Igen, vele angyalok közölték Isten akaratát… Ha velem is közölnék,
persze hogy engedelmeskednék… Imádkozzatok! Imádkozzunk! Minden felelős
politikus, tudós és pap imádkozzon! Kérjük együtt Istent, hogy nyilatkoztassa
ki akaratát! Így van: Isten angyalát várom határozott paranccsal… Ha nem jön,
visszafordulok, feladván Bécset is.
GALEOTTO És Magyarországgal mi lesz? A törököt csak az
egész keresztény világ egyesített hadai tudják megverni.
MÁTYÁS (int a
színészeinek) A színészeim következnek. Tanuljatok tőlük.
Kezdődik a
színészek játéka Szent Margit életéről.
A kapitulumházban
vannak. Margit és Alinka. Margit az Ave Mariát suttogja, és többször véniába
terül.
ALINKA Margit, hagyd abba! Nem bírod már. Több mint félszáz
véniát tettél. Holnap képtelen leszel felkelni.
MARGIT
(erőtlenül) Korbácsolj meg. Vezekelnem kell még. Segíts. Kezdjed már.
ALINKA (tétovázik)
Félek.
MARGIT (nyújtja a
korbácsot) Nesze. Fogjad már. (Alinka
nem mozdul.) Képes lennél megtagadni a barátságunkat, amikor a legnagyobb szükségem
van rád?
ALINKA Nem elég, hogy annyiszor büntettek megkorbácsolással
feletteseink, most már magad is korbácsoltatnád magadat?!
MARGIT (vetkőzni
kezd) Én elkezdem, te csak folytasd, ha már nem bírom.
ALINKA S ha jön a priorissza?
MARGIT A priorisszának ebbe nincs beleszólása. (A skapuláréját leveti, a kámzsájából
derékig kibújik. Korbácsolni kezdi magát. Néhány ütés után abbahagyja, nyújtja
a korbácsot Alinkának.) Kérlek, Alinka, folytasd. Ha én magam korbácsolom
magamat, akkor csak a betanult imákat tudom mondani. Most azokat hiába
mondanám, nem segítenének. Most az én saját imámra van szükség. Most nekem
vallanom kell.
Alinka átveszi a
korbácsot, gyengéden ráver vele néhányat a Margit hátára.
Erősebben. Nem is érzem.
ALINKA Én nagyokat akarok ütni. Nagyobbakat nem tudok.
MARGIT Nincs olyan szenvedés, amelyet nem érdemeltem ki
bűnömmel. Csak erre gondolj, Alinka.
ALINIKA Csak arra tudok gondolni, hogy mennyire fájhat.
MARGIT Folytasd már.
Alinka folytatni
próbálja, de most már arra is képtelen, hogy felemelje a korbácsot. Csenge lép
elő a háttérből.
ALINKA Bocsáss meg nekem, Margit.
MARGIT Add hát ide a korbácsot. (Átveszi, korbácsolja magát.)
CSENGE (odamegy, nézi
a Margit erőlködését, majd meglepődve) Nicsak, ez a királylány
újabban ciliciumot visel.
ALINKA Szegény Margit. Észre sem vettem a ciliciumodat.
CSENGE Látom, jó erősen a derekadra szorítottad.
MARGIT Korbácsoljatok felváltva.
CSENGE Add ide a korbácsot, Alinka. (Átveszi a korbácsot, rásújt Margit hátára.) Elég erős volt?
MARGIT Erősebben, Csenge. Csak akkor van értelme.
Csenge folytatja,
belemelegszik, egyre erősebbeket üt.
ALINKA (sikoltja) Vérzik
a háta! Hát vérzik!
CSENGE Fordulj el, ha nem bírod látni. Vagy menj innen.
MARGIT (miközben
Csenge korbácsolja) Istenem, szabadíts meg engem! Szabadíts meg engem
mérhetetlen becsvágyamtól! Öld meg az én becsvágyamat! Istenem, töltsd meg
alázattal az én lelkemet! Kényszeríts engem alázatra! Ne tűrd, hogy
hatalmasabb akarjak lenni király atyámnál! Kérkedni is képes voltam áldozati
küldetésemmel, kiválasztottságommal, büntess méltóképpen! Ne az én
hivatástudatomat erősítsd, hanem a királyatyámét! (Kisebb szünet, majd csendesebben.) És kérve kérlek, édes jó
Istenem, hogy az én könyörgéseimet csak akkor hallgasd meg ezután, ha a
jelentéktelenség, kiszolgáltatottság, alázat, szenvedés vállalásához, méltó
elviseléséhez kérek erőt, csak akkor, csak akkor… csak akkor… csak…
Csenge abbahagyja a
korbácsolást. Margit észre sem veszi, tovább imádkozik, egyre lázasabban.
Mégsem, Istenem. Mégsem feltétel nélkül… Kérésem csak akkor
hallgasd meg, ha már nélkülözni tud engem az én országom, az én népem.
Biztosíts erről engemet. Várom türelmesen a jelt, hogy nyugodt
lelkiismerettel lemondhatok minden világi céljaimról. (Csend.) Nem hallom, nem látom még a jelt, Istenem. Várakozom
türelmesen. (Hosszú csend, majd
sikoltva.) A magyar király, az országnagyok és az egyházfők képtelenek
felkészíteni a magyarokat a küzdelemre! Istenem, miért csak az én elmémet,
miért nem a hivatottabbak elméjét világosítottad meg?! (Csendesebben.) Istenem, add értésemre, hogy nélkülözhető
vagyok már, hogy az ország nagyjai megfelelnek hivatásuknak e nehéz helyzetben,
s akkor visszavonulok. (Csend.) Várom
a jelt. Míg nem adod értésemre, hogy áldozati küldetésemre már semmi szükség,
addig én nem vállalom a legalázatosabb és legkönyörületesebb és legodaadóbb
apáca szerepét. (Hosszú csend.) Várom
döntésedet! Csak neked van! Várom a jelt, hogy érdemesebb személlyel
helyettesítettél engemet, és akkor visszavonulok… Türelmesen várom a jelt… (Tompa hangon ismételgeti.) Türelmesen
várom a jelt.
Elhallgat.
Mozdulatlanul, csendben térdepel. Alinka és Csenge döbbenten nézik.
ALINKA (végre lehajol
Margithoz) Margit. (Csend.)
Margit, hát nem hallasz engem?
CSENGE Öltöztessük már fel.
Öltöztetik. Margit nem
ellenkezik.
MARGIT (bizonytalan
hangon) Elindult a futár király atyámhoz, hogy jöjjön vissza, mert meg
akarom követni?
CSENGE Margit, most szépen ágyba fektetünk. Pihenned kell.
MARGIT (szemrehányó hangon)
Hiába könyörögtem nektek, hogy korbácsoljatok meg.
ALINKA Hiszen már…
CSENGE Mindjárt érezni fogod. Nagyon fog fájni.
Feltámogatják
Margitot.
Menjünk. Szépen lefekszel.
MARGIT (szaggatottan)
Istenem, én nem kértem, hogy… Én úgy vártam a jelt, hogy helyettesítőmet
megtaláltad. (Letérdepel.) Imádkozni
akarok.
ALINKA Én olyan forrónak érzem… Csenge, tapintsd csak meg a
homlokát.
CSENGE (megtapintja
Margit homlokát) Forró. Szinte süt.
ALINKA Én szaladok a priorisszához. Orvosfráterért kell
küldenünk.
CSENGE Előbb fektessük az ágyába. Nem bírok vele
egyedül. Segíts, Alinka.
Nagy nehezen talpra
állítják Margitot, ki akarják vezetni. Margit ellenáll, dulakodnak.
MARGIT Nem megyek sehova. Itt kell találkoznom atyámmal.
Atyámat is idevárom, és a fivéreimet is.
ALINKA Most szépen ágyba fektetünk.
MARGIT (méltatlankodik)
Miért nem hagyjátok, hogy beszédet tartsak? (Szünet,
majd csodálkozó örömmel.) Nem
látjátok, hogy az egész ország egybegyűlt meghallgatni engem?!
CSENGE (Alinkához)
Szaladj mégis azonnal a priorisszáért.
Alinka elrohan.
MARGIT (felnevet)
Csenge, nem akarsz cseh királyné lenni? Ottokár király napok óta járja a
zárdákat, feleséget keres magának. Nagy keresztény király, a pápa kedvence. A
pápa hozta ki a zárdából első feleségét is. Te lehetnél a második. (Kis csend; elmosolyodik, nagyon komolyan.)
Gondoltad volna, hogy ennyien eljönnek meghallgatni engem? (Súgja.) Vezessetek fel a szószékre. (Hihetetlen erővel húzza a szín közepe felé Csengét.) Több
millióan vannak. Hogy fértek be ide annyian? A legigazabb, a mindenható, a
megváltó igéket várják tőlem… Félek. Nem tudok szónokolni. Miért éppen
nekem kell megvilágosítanom az elméjüket? Nézd, ott áll atyám az első
sorban, jobbján anyám, balján a fivéreim. Hisznek abban, hogy el tudom mondani,
mit üzent Isten a magyaroknak. Az én hivatásom elmondani, éppen az enyém? Isten
szereti a magyarokat, törődik sorsunkkal, gondunkat viseli… Utasított
engem, hogy figyelmeztessem király atyámat, az országnagyokat és az
egyházatyákat, hogy mielőbb… (Szünet,
majd esetlenül.) Ne széledjetek még szét, még hátravan Isten legfontosabb
üzenete a magyarokhoz… Mit tanácsol Isten, hogy akkor is képesek legyünk
biztonságosan megvédelmezni országunkat, ha az egész világ összeesküszik és
összefog ellenünk? Nem, nem felejtettem el, csak szavakba foglalni nem tudom…
Mindjárt. A nyelvem hegyén van, mindjárt… Nem értem, miért tartja Isten olyan
fontosnak ezt az üzenetét, hisz nem áll fenn a veszélye annak, hogy az egész
világ ellenünk forduljon… És ha ellenünk fordulna is, és országom képtelen
lenne ellenállni, akkor a világ pontosan annyit veszítene, mint mi.
Megsemmisülne… Ha Magyarországot bárhol megtörik, a törés egyre mélyül, addig
mélyül, míg a Föld kettőbe nem hasad. Ezt hogy is akarhatná Isten, és
üzente… Rögtön. Várjatok még. Meg… Engedjetek vissza a… vissza a szószékre…
vissza. Eszembe jutott.
Összeesik. Olimpiádesz
és Alinka rohannak be. Lehajolnak Margithoz.
OLIMPIÁDESZ Elájult… Nem lehet komoly baj. Vigyük az
ápolóházba. Küldünk az orvosfráterért. Jaj, semmi baja nem volt még a délután.
Szegény, drága Margitom, királylányom. Vigyük vigyázatosan.
Felemelik Margitot,
elindulnak vele.
BEATRIX (őszinte
felháborodással) Miért kellett ezt nekem végignézni?!
MÁTYÁS Nem neked kellett végignézni, hanem annak, aki
magyar király létére elbizonytalanodott.
GALEOTTO Az egész keresztény világ megsínyli
határozatlanságodat, felség. Pedig hogy ünnepelne az egész keresztény világ
mint legméltóbbat a királyok közül! Mint az egyetlen valódi királyt.
BANDINI Nincs más megoldás. Vállalnod kell, felség!
MÁTYÁS Ha nincs más megoldás, induljatok azonnal imádkozni…
Kérjétek Istent, adja világosan értésemre beleegyezését. (Kiabál.) Nem megsejteni akarom, hogy igazam van… Megtapasztalni
akarom! Hallva és látva… Azonnal indulok a kápolnámba imádkozni. (Feláll.) Ti menjetek a vártemplomba… Ha
nem adatik meg nekem, hogy Isten világosan kifejezésre juttassa akaratát, akkor
nem megyünk tovább.
GALEOTTO Ó, Isten már számtalanszor kifejezésre juttatta
akaratát.
MÁTYÁS Nem csapom be önmagamat! Nem ölöm meg Istenre emelt
fegyverrel saját lelkemet, mint az álkirályok… Igen, a legkevesebb, amit
királynak tudnia kell, hogy ha hatalmával visszaél, akkor Istenre emelt
fegyverrel öli meg saját lelkét… Induljunk imádkozni! Aki király Rómából akarja
irányítani a kereszténység magára találását, méltóvá válását, menetelését
minden kereszténynek Krisztus Útján, a Hegyi Beszéd szerint, az indulása
előtt várja meg Isten félreérthetetlen parancsát!… Ha ehhez nem
ragaszkodik, akkor ő sem több, mint a többi farizeus király vagy farizeus
főpap.
GALEOTTO Isten nem hagyta volna, hogy elfoglald Bécset, ha
nem választott volna téged ki akarata végrehajtójának, közvetítőnek.
MÁTYÁS „Pusztuljunk, ha a többiek is, belenyugszik a
fajtánk / abba, amit közösen oszt ki az égi parancs. / Sőt, ha magunk,
hunnok vezekelhetnénk a világért, / lennénk megváltód, bűn fia,
emberiség!” Hallottátok a verset?! A pécsi püspök állítólag azt foglalta
szavakba, amit a csillagokból kiolvasott… Cáfoljátok meg a jóslatát! Ha nem
tudjátok megcáfolni, kérjétek Istent, küldjön jelet, amely megcáfolja!
GALEOTTO Fel nem foghatom, hogy egy költemény ily hatással
hogyan lehet rád, királyunk… Idézzem száz másik vers
legyőzhetetlenségedről szóló sorait? És másik százat arról, hogy nem
uralkodott még király a Földön, kit Isten hatalmasabb szeretettel fogadott
kegyelmébe, mint téged?! Idézem mindenekelőtt Ludovico Carbonét! Amit írt,
mindannyian kívülről tudjuk, talán te is, ha most nem is vagy hajlandó úgy
viselkedni, mintha rólad írta volna a szigorú itáliai. Halljad azért ismét:
„Bárcsak gyorsan elérkezne a nap, melyen Mátyást római királynak és császárnak
látjuk! Ugyanis így kívánják ezt apja, valamint saját érdemei. És ahogyan
tudjuk, hogy Mátyás apostoli sorsra jutott, úgy a másik Mátyásról is szabad
nekünk remélni, hogy egyszer majd császári sorsra jut. Ha ez megvalósul, úgy,
ahogy reméljük, ó, micsoda beszédet mondok majd akkor Mátyás császárnak, mikor
Itáliába fog utazni a koronázás miatt! Akkor majd minden ember megérti az én
magyarok iránti szeretetemet!” Idézem szívesen a többieket is…
MÁTYÁS Nem csaptok be! Isten nyílt parancsát várom!
Imádkozzunk!
Sötét.
2. kép
Mátyás
házi kápolnájában. Mátyás az oltár előtt imádkozik.
MÁTYÁS Mindenem, Istenem, add, hogy megvilágosodhassék
bennem a Te akaratod… Akaratod végrehajtója akarok lenni… Segíts engem
mindenféle becsvágyam legyőzésében, és világosítsd meg számomra azt az
utat, amelyiken a Te akaratod szerint járnom kell… Kérik híveim, hogy
folytassam a nyugati hadjáratot… De én felmértem már a következményeket… Ha
folytatom utamat, Rómában át kell vennem a hatalmat… És kényszerhelyzetben
leszek: nem elégedhetek meg a világi hatalommal… Ó, elbizonytalanodtam. Ó,
tudva tudom, a mai keresztény világ nemcsak arra szorul, hogy a török
veszedelemtől megmentessék, önmagától is meg kell menteni: bűnei
különben eltemetik… De bizonyosak lehetünk-e abban, hogy e leghatalmasabb feladatra
kiválasztottál engemet? Nem óhajtom becsapni önmagamat, és semmi mást nem kérek
tőled, mint nyilvánvaló, félreérthetetlen bizonyosságot!
Gergely atya lép be.
Várja, hogy Mátyás észrevegye.
Te vagy az, Gergely atya? Gyere közelebb, gyere nyugodtan.
GERGELY Itt maradhatok melletted, felség?
MÁTYÁS Együtt is imádkozhatunk.
GERGELY Köszönöm, felség.
MÁTYÁS (hosszú szünet
után) Az a világ, amelynek alapja a hűség, és amelyben a Föld
tulajdonképpen Isten tulajdona, az a világ eltűnőben van… De
Magyarországon nem tűnik el! Azért lettem én a király, hogy ne
tűnhessen el.
GERGELY Tudom, felség…
MÁTYÁS Csak most értettem meg Numát, a legnagyobb római
királyt… Emlékszem Plutarkhosznak egy rejtélyes mondatára: „Numa állítólag
annyira bízott az istenekben, hogy egy alkalommal, amikor ellenséges sereg
közeledését jelentették neki, mosolygott, és csak ennyit mondott: »Én pedig
áldozom.«” Én is kovetelhetném a Numa nyomdokait?
Sötét.
3. kép
Mátyás
dolgozószobájában. Mátyás és Beatrix, majd Vitéz és a többiek.
BEATRIX Már Róma falainál lehetnél, ha…
MÁTYÁS Isten szavát akarom… Rómát király csak Isten
parancsára foglalhatja el.
BEATRIX Hát foglald el Isten parancsára.
MÁTYÁS Várom Isten parancsát.
BEATRIX (indulatosan)
Ha Isten nem támogat, akkor Isten nélkül!… Eltűri, mint Nagy Sándornak
vagy Julius Caesarnak a világhódítást… Vagy ahogy eltűri most a töröknek.
MÁTYÁS A törökök becsapják önmagukat.
BEATRIX És a régi időkben Julius Caesar és Nagy Sándor
is?
MÁTYÁS Én azért többet látok, tudok, mint ők… Én
tudom, hogy Isten nélkül nem érdemes… Semmi értelme.
BEATRIX Most már nem az a fontos számodra, hogy az
összekovácsolt keresztény világ hadait rávezesd a törökre.
MÁTYÁS Isten parancsa nélkül hiába kényszerítem a keresztény
világot…
BEATRIX És ha soha nem hallod meg a parancsát?! Mert nincs
is parancsa?! Ha az embernek meg kell szoknia, hogy magára van utalva ebben a
hatalmas világban?
MÁTYÁS Isten az embert nem hagyhatja magára!
BEATRIX Hát jó… Én most bevallom neked, hogy én már
kételkedem abban, hogy Isten valaha is beleavatkozott az ember életébe. Igen,
számolj azzal is, hátha csak kitalálta Istent az ember… Hát számoljon ezzel is
egy igazi király!
MÁTYÁS Remélem, hogy csak kétségbeesettségedben született
meg a legszörnyűbb kétely a lelkedben.
BEATRIX Nem kétségbeesettségemben… Kételkedem kamaszkorom
óta, és nem csak én… Csak mások nem merik bevallani.
MÁTYÁS Ide jutottatok… Ó, humanizálódó világ!
BEATRIX Azt hiszed, Julius Caesar nem kételkedett?!
MÁTYÁS Nem kételkedett. A kételyt az én szörnyű
századom szülte.
BEATRIX Olvasd el ismét a Julius Caesar könyvét a
hadjáratairól… De most szigorúbb szemmel, a hitét vizsgálva… Látni fogod, hogy
kiben hisz… Hogy önmagában hisz… Látni fogod, hogy helytelenül ítélitek meg,
végzetesen elfogultan, Julius Caesar szerepét… Ti mintha a Melkizedek nagyságú
szakrális világkirály szerepét könnyedén osztogatnátok! Hát olvassátok el
Caesar könyvét saját hadjáratairól, mely arról is szól, hogy Caesarnak mennyire
bizonytalan a hite. Indulj te is az újabb hadjáratra önmagadban bízva.
MÁTYÁS Ennyit fűzök hozzá mindahhoz, amit képes voltál
kimondani: ha téren és időn túl nincs semmi, akkor semminek sincs értelme…
Akkor tiszavirágok vagyunk… Akkor a tiszaviráglét és emberlét között lényeges
különbség nincs. Semminek nincs akkor értelme… Az egész világ meghódításának
sincs akkor értelme.
BEATRIX Ó, tudsz ennél okosabbakat is mondani?
MÁTYÁS A tudatlanság erejéről és vonzásáról
gondolkodom… Szomorú dolgokról… Gondolkozz csak el te is azon, hogy az Úr
Jézust ugyan ember tudatosan nem képes megtagadni, de az ember képes tudatlanná
bűvölni magát… Nem lehet annyira ostoba egy emberi elmével bíró lény, hogy
tudatosan megtagadhatná, önként lemondván így az örökkévalóságról, de az ember
képes tudatlanná bűvölni magát… Ennek mi a titka? A tudatlanság erejének
és vonzásának mi a titka? Az ember menekülni képes annak bizonyosságától, hogy
halhatatlan is lehetne? Miért? Nem bírja a szeme a fényt?
BEATRIX Akivel ma beszélgetek, az ugyanaz a király, aki
elfoglalta Bécs várát?… Teológussá vagy filozófussá változtál?
MÁTYÁS Szeretlek, Beatrix.
BEATRIX Az én támogatásomra miért nincs szükséged?! Mi az
én küldetésem a királynéi szerepben? Meg szeretnélek érteni… Támadd meg Rómát,
legyél római császár és római pápa, ahogy azt el is várják tőled a
Galeotto-félék, és ne menekülj többé a cselekvés elől… Uralkodj
méltóképpen!
MÁTYÁS Légy türelmesebb.
BEATRIX Semmibe veszel! Eltitkolod előlem gondjaidat…
A püspökök összeesküvéséről sem szóltál!
MÁTYÁS Mit nem tettem?
BEATRIX A püspökök összeesküvését másoktól kellett
megtudnom!
MÁTYÁS Az összeesküvés… Ó, milyen régen volt az…
Vezetői már nem is élnek… Nem voltunk veszélyben, azért nem szóltam…
Szegény János atya. Nem lett volna szabad magára hagynom.
BEATRIX Te mindig mindenféle veszélyt alábecsülsz… Itthon
is, hadjáratokban is.
MÁTYÁS Mitől félnénk? Királynak lenni annyi, mint
folyamatosan Isten-ítélet alatt állni.
Beatrix kimegy. Mátyás
az íróasztal fölé hajol, írni kezd… Vitéz János közeledik az íróasztalához.
Hosszú csend. Mátyás végre felnéz.
MÁTYÁS (megdöbben, de
nem fél) Visszajöttél hát… Nagy örömet szereztél ezzel nekem… Hiányoztál…
Naponta ki szerettem volna kérni tanácsodat. A temetéseden nem lehettem jelen.
Bocsáss meg.
VITÉZ Ó, szóra sem érdemes.
MÁTYÁS (szünet, majd
szinte vidáman) Bizonnyal most már olyan helyen vagy, ahonnan könnyű
megítélni, folytatnom kell-e, amit elkezdtem… Isten akarata szerint való, hogy
folytassam?
Vitéz hallgat.
MÁTYÁS (hosszasan
nézi Vitézt) Nézlek, nézlek, és úgy érzem, megszűnőben a
határozatlanságom… Te vagy a Jel?… Így üzent hát Isten, hogy nyugodtan
folytathatom a hadjáratot?
VITÉZ Ó, te valójában egy percig sem vetted komolyan, hogy
nem folytatod.
MÁTYÁS Ez mintha igaz lenne… De azért most is kikérem a
tanácsod.
Vitéz hallgat.
Szomorúan nézi Mátyást.
Tegyünk még egy próbát? Írassak még egy levelet a
Szentatyának?
VITÉZ Nem tanácsot adni jöttem… Nehezebb most a feladatom.
Közölnöm kell veled az Ég akaratát… Nehéz, nagyon nehéz… Mert nem azt fogom
közölni veled, amit hallani szeretnél. Istennek tetszők magasztos terveid,
és nincs ma ember a Földön, aki Isten szeretetét jobban kiérdemelte volna, mint
te, mindazonáltal Isten a győzelmedet elodázza. Győzelmed most nem
időszerű… Nem a világot fogod elfoglalni, hanem Jézus-Isten
szenvedéseit fogod átélni.
MÁTYÁS Ó, János atya, Pannonius barátunk egykori jóslatát
jöttél emlékezetembe idézni? „…lennénk megváltód, bűn fia, emberiség.” Jól
emlékszem? És arra is, hogy a Fény énrajtam keresztül jön vissza a Földre? Ó,
bocsánat, nem akartam személyeskedni: A Fény a keresztre feszített Országomra
jön vissza, mégpedig Országom Feltámadásának napján…
VITÉZ (komor marad) Isten
a magyaroktól a szent küldetést nem vonja vissza, de a magyar küldetés mássá
válik.
MÁTYÁS (előbb
nem hiányzik a válaszából az évődés sem) Ó, most sem mást kérsz Isten
ostorától, mint azt, hogy vegye végre vállára a keresztet? (Szünet, majd kitör.) De hiszen a keresztény világ megigazulásának
továbbra sincs semmi jele, ezért a hadjáratot, melynek végső célja
Konstantinápoly elfoglalása, közelebbi célja Róma elfoglalása, e hatalmas
hadjáratot én semmiképpen sem odázhatom el!… Miért? Válaszomban semmi rejtélyes
nincs, mert válaszom mindössze ennyi: a keresztény világot senki más nem tudja
most megmenteni, csak én… De ha csak én tudom most megmenteni, akkor nem
tétlenkedhetek tovább… Indulnom kell.
VITÉZ Jézus Urunk fájdalmával
jössz át a Láthatatlan Világba… Ezt kapod hát cserébe a nagy győzelmekért:
Frankfurt, Róma, Konstantinápoly elfoglalása helyett, de ne ess kétségbe… Semmi
okod rá, mert a győztes mégis te vagy, és ott, ahol nincs tér és idő,
te is át fogod élni győzelmedet, éppúgy, ahogyan most vereségedet éled át…
Ez hát Isten szava, és neked módodban áll szembefordulni Isten akaratával.
MÁTYÁS Folytatnom kell utamat Róma felé, tudván tudva, hogy
Konstantinápolyba Rómán keresztül visz az út!
VITÉZ Ó, nem fogtad fel, hogy nem a magam nevében beszélek…
MÁTYÁS Azt vedd tekintetbe, hogy mi van a Szentatyához
küldött leveleimben… Először is a kétségbeesés kérdései: vagy lesz ereje
megteremteni azt az egyesült keresztény világot, amely a hitnek és fegyvernek
erejével képes lesz győzedelmes hadjáratot viselni a török ellen, vagy
magamnak kell hozzáfognom e keresztény világ megteremtéséhez… Érthetetlenek
talán az érveim?
VITÉZ Nem érthetetlenek, csak értelmetlenek… Mert most már
csak az ítéletnek van értelme… Megismétlem: Istennek tetszők magasztos
terveid, és nincs ma ember a Földön, aki Isten szeretetét jobban kiérdemelte
volna, mint te, mindazonáltal Isten a győzelmedet elodázza. Isten a
magyaroktól a szent küldetést nem vonja vissza, de néped küldetése mássá válik…
Igen, győzelmedet Isten elodázza, királyságodat keresztre feszíti
ráadásnak… Országod szétesik, néped az Ég Ura ellen küzdő Sátán
leglátványosabb, legsúlyosabb ellentámadásának lesz a szenvedő alanya:
kiválasztott volta a legnagyobb áldozatban teljesedik ki, a legnagyobb
áldozatban, az abba való belenyugvásban, hogy az Úr Jézus helyett feszíttetik a
Magyarok Királysága keresztre… Ha megérted, miről van szó, akkor meg is
nyugszol.
MÁTYÁS (felüvölt) Nem
tudom kimondani, hogy legyen meg Isten akarata, nem tudom kimondani!
VITÉZ Népünk hát a kereszt népe marad mindaddig, amíg
szükséges; nem áltatlak azzal, hogy rövid ideig… Győzelmed nem azért marad
el, mert Isten megtagadott téged, hanem azért, mert méltónak talált az Ő
keresztjére.
MÁTYÁS (kínlódva) Legyen
meg Isten akarata.
VITÉZ Nyugodj meg, Isten szeretettje, védettje,
kiválasztottja, győzelmedet Isten csak elodázza.
MÁTYÁS Nem, nem hiszek neked… Ki tudja, ki küldött?
Lehetséges, hogy nem is Isten küldött? Isten üzenetét az Élő Igazság
valamelyik méltó megjelenési formája hozta volna… Annyit megérdemeltem volna,
hogy Ő hozza…
VITÉZ Ha most nem hiszel nekem, akkor minden szavamat el
fogod hinni, amikor az Ég másképpen figyelmeztet: a Duna befagy, és a befagyott
Dunát villámok világosítják meg, oroszlánjaid pedig egyszerre elpusztulnak, s a
budai hollók mind Fehérvárra repülnek. De ha akkor nagyon megijedsz, jussanak
eszedbe régi szavaim: „A népünk az Ég népe lesz, mert az üdvöt csak a magyarság
által érheti el az emberiség… Királyságod keresztre feszíttetik, de az
emberiség megváltása csak Magyarország feltámadása által következhet be…
Országod az üdvtörténet legfontosabb országa lesz. A Fény a keresztre feszített
Országunkon keresztül jön vissza a Földre…”
Vitéz János
eltűnik.
MÁTYÁS (suttogja)
Az Úr Jézus helyett ez alkalommal a Magyar Királyságot feszítik keresztre… A
Fény a keresztre feszített Országunkon keresztül jön vissza a Földre. (Felugrik, az ajtóhoz rohan.) Az egész
tanácsot, Gergely atyát és a vendégeket kéretem, azonnal jöjjenek! (Visszaül; csendesen.) „…belenyugszik a
fajtánk / abba, amit közösen oszt ki az égi parancs. / Sőt, ha magunk,
hunnok vezekelhetnénk a világért, / lennénk megváltód, bűn fia,
emberiség!” (Szünet.) Talán azért
kínzott meg a legrémesebb álom, mert el akartam felejteni ezt a verset… Miért
ne felejteném el?… El lehet felejteni? Vagy mégis el lehet fogadni? A magyarság
az Ég népe lesz? Az üdvöt a magyarság által érheti el az emberiség?… Miért ne
reménykedhetnék mégis abban, hogy legnagyobb örömére válhatna a magyarságnak,
legnagyobb örömére és nem legnagyobb fájdalmára, hogy Isten a magyarság sorsát
és az én sorsomat összekötötte? (Szünet;
motyogja.) A Duna befagy, és a befagyott Dunát villámok világosítják meg,
oroszlánjaim pedig egyszerre elpusztulnak, s a budai hollók mind Fehérvárra
repülnek.
Besietnek Gergely
atya, Kinizsi, Galeotto, Bandini és Tubero.
Elbóbiskoltam, és rossz álom nehezedett rám, és éppen
akkor, amikor legújabb trónbeszédemet fogalmaztam… Az álom szerint az üdvöt a
magyarság által érheti el az emberiség… De az emberiség megváltása csak
Magyarország keresztre feszíttetése, majd feltámadása által következhet be. Jól
hallottátok: álmom szerint országom az üdvtörténet legfontosabb országa lesz. A
Fény a keresztre feszített Országunkon keresztül jön vissza a Földre… A
hadjárat folytatásának szándékától akart eltántorítani az álom, láthatjátok…
Nem lett volna illő, hogy elhallgassam ezt az álmot… Mindazonáltal nem azt
szándékozom most bejelenteni, hogy nem folytatjuk a nyugati hadjáratot… Aki
álmomban megjelent, meggyőzően bizonygatta, hogy Isten üzenetét
hozta… De magamhoz térvén, én már nem csak azt látom, amit álmomban láttam… Azt
látom, hogy a török minden sikerét annak köszönheti, hogy a keresztény világ méltatlanná
vált önmagához… Ha nem így lenne, nem zsoldosok, hanem lovagok küzdenének a
keresztény hadakban… S ezt látva csak megerősödik az abban való hitem,
hogy Isten akaratából folytatom a hadjáratot, indítom el lovagjaimat, egész
hadaimat nyugat felé… Róma felé!
GALEOTTO Ha Őfelsége folytatja a nyugati hadjáratot,
akkor a keresztény világot védi… Mert ha nem tisztul meg a keresztény világ,
akkor előbb-utóbb elpusztul… Bizonnyal Isten is veszni hagyja, ha nem
tisztul meg… Megsemmisíti önmagát!
BANDINI Igen, ha Őfelsége nem tisztítja meg a
keresztény világot, azaz ha nem vet gátat a kereszténység „humanizálásának”,
Isten ellen fordulásának: istentelenülésének, akkor a keresztény világ
elpusztítja önmagát!
TUBERO Ne segítsétek a királyt önmaga megtévesztésében!
ORSZÁGH Galeotto és társai, Itália leghivatottabbjai,
tudhatnád, elindultak megkeresni a királyt… Azt mondják, megtalálták.
BANDINI Hittel hisszük mindannyian, hogy királyunk a
keresztény világ szent hadjáratát a török ellen csak Rómából irányíthatja!
GALEOTTO Az iszlám világ is egyesült az oszmán-törökök
kezdeményezésére, akaratából, a keresztény világnak is egyesülnie kell – Mátyás
királyunk körül!
MÁTYÁS Köszönöm hozzászólásotokat… Nyugodjatok meg: nem
bizonytalanodom el többé! Hagyjatok most magamra Gergely atyával.
Kimennek.
Álmomban Vitéz János volt a látogatóm. Arról beszélt, hogy
győzelmemet Isten elodázza, királyságomat keresztre feszíti ráadásnak.
Országom szétesik, népem az Ég Ura ellen küzdő Sátán leglátványosabb,
legsúlyosabb ellentámadásának lesz a szenvedő alanya: kiválasztott volta a
legnagyobb áldozatban teljesedik ki, a legnagyobb áldozatban, az abba való
belenyugvásban, hogy az Úr Jézus helyett feszíttetik a Magyarok Királysága
keresztre… Elhihetném, hogy Vitéz János képében az Égi Igazság beszélt velem?
Hogy nem rossz álom volt, és következtetést kell levonnom belőle?…
Nyilatkozz erről, Gergely atya.
GERGELY Nem tudok eleget az álmodról.
MÁTYÁS Talán csak eszembe jutottak régi vitáim János
atyával… Az ő hatalmas hite arról, hogy az üdvöt a magyarság által érheti
el az emberiség…
GERGELY Emlékszem én is János érsek szavaira:
Magyarországon szökken szárba és nő az Égig az üdvnek fája, és addig
terebélyesedik, míg ágai körül nem ölelik a földet…
MÁTYÁS Ó, János atya az álmomban nagyon határozott volt:
„Jézus Urunk fájdalmával jössz át a Láthatatlan Világba… Ezt kapod hát cserébe
a nagy győzelmekért: Frankfurt, Róma, Konstantinápoly elfoglalása
helyett…” Halljam hát véleményedet, Gergely atya.
GERGELY (hosszú
szünet, majd csendesen) Kiválasztottságodban én sosem kételkedtem… Eszembe
jutnak az uralkodásod alatt történt csodák… Kezdve azzal, hogy a Duna
befagyott, hogy megválaszthassunk… De hogy a látomásod hiteles-e?
MÁTYÁS Az álom – vagy látomás? – szerint nem fognak
hiányozni elvesztetésem, földi megsemmisülésem évében a mindenki által
érthető jelek sem: a Duna befagy, és a befagyott Dunát villámok
világosítják meg, oroszlánjaim pedig egyszerre elpusztulnak, s a budai hollók
mind Fehérvárra repülnek. E jelekkel figyelmezteti az Ég a magyarokat, hogy közeleg
utolsó földi órám. E figyelmeztető jelekre én tekintettel leszek, de most
– hallhattad nyilatkozatomat – folytatom a hadjáratot. Bízom abban, hogy
elhatározásom Istennek tetsző, és bízom abban, hogy a római
megkoronázásomat az egész keresztény világ örömujjongással fogadja… Add
áldásodat az utamra.
GERGELY Megáldalak.
MÁTYÁS Várj… Ha nem álom volt… Ha szembe merünk nézni azzal
a lehetőséggel, hogy nem álom volt, akkor következtetéseket kell
levonnunk… Ha nem a keresztény világot foglalom el, hanem Jézus-Isten
szenvedéseit élem át? Ezt hogy kell értenünk?
GERGELY Úgy, hogy te vagy most az egyetlen király, a tied
most az egyetlen királyság… De ha királyságodat, az utolsó királyságot Isten
keresztre szánja? Nem egyesül akkor a keresztény világ a török ellen, hanem
martaléka lesz a széthúzásnak, hitetlenségnek, keresztény farizeusságnak… És
más súlyosabbnál súlyosabb következményei lesznek.
MÁTYÁS Ha az álom beteljesülne… De miért teljesülne be? Ó,
vajon miért teljesülne be, miért?! Mi
lenne ezzel Isten szándéka?
GERGELY (magába
mélyed, majd csendesen) Ha Vitéz János szavaiban Isten üzenete rejlik,
akkor ez az üzenet, ó, nem nehéz ezt felfogni, hogy akkor ez az üzenet nem is
félelmetes… Istennek világát támadják meg a sötétség erői, és a magyar
királyság esik szét, de nem örök időkre, mert a Királyság, kit Isten most
Önmaga helyett a keresztre küld, nem megsemmisül, hanem csak
megsemmisíthetetlenné válik…
MÁTYÁS Azzal vigasztalsz, amivel álmomban János atya… „Ne
ess kétségbe… Semmi okod rá, mert a győztes mégis te vagy, és ott, ahol
nincs tér és idő, te is át fogod élni győzelmedet, éppúgy, ahogyan
most vereségedet éled át… Istennek tetszők magasztos terveid, és nincs ma
ember a földön, aki Isten szeretetét jobban kiérdemelte volna, mint te,
mindazonáltal Isten a győzelmedet elodázza… Országod szétesik, néped az Ég
Ura ellen küzdő sátán leglátványosabb, legsúlyosabb ellentámadásának lesz
a szenvedő alanya: kiválasztott volta a legnagyobb áldozatban teljesedik
ki, a legnagyobb áldozatban, az abban való belenyugvásban, hogy az Úr Jézus
helyett feszíttetik a Magyarok Királysága keresztre.”
GERGELY Szépen fogalmazott álmodban Vitéz János…
MÁTYÁS (határozottan)
Akár megjelent Vitéz János, akár nem, akár Isten küldte, akár nem, akár
képzelődtem, akár nem, én önmagamnak most a nagy készülődés órájában
még arra sem adhatok időt, hogy megnyugodjak… Légy te is segítségemre,
Gergely atya… Szaladj az országos gyűlésbe, hagyják abba a munkájukat,
akármit tárgyalnak… A törvénytudókat pedig ide kéretem, most azonnal… Még ma megfogalmaztatom
a törvényeket… A törvényeket, amelyekkel a nemzet túléli a keresztre feszítést.
(Elbizonytalanodva.) Vagy ne a
törvényalkotással törődjünk, míg meg nem találtuk a méltó választ a
rettentő kérdésre, hogy miképpen lehet egy nemzetet keresztre feszíteni?
GERGELY Isten rejtélyes akaratát ne próbáljuk megfejteni…
Mondtam: Isten üzenete nem is félelmetes: Istennek világát támadják meg a
sötétség erői, és a magyar királyság esik szét, de nem örök időkre,
mert a Királyság, kit Isten most Önmaga helyett a keresztre küld, nem
megsemmisül, hanem csak megsemmisíthetetlenné válik… De te szebben fogalmaztál:
„Az üdvöt a magyarság által érheti el az emberiség… Az emberiség megváltása
csak Magyarország keresztre feszíttetése, majd feltámadása által következhet
be… A Fény a keresztre feszített Országunkon keresztül jön vissza a Földre…”
Nyugodjunk hát meg.
MÁTYÁS Megnyugodni… Törvényeket alkotni a Feltámadás
előkészítésére… Tedd, amit mondtam. Indulj az országgyűlésbe.
Sötét.
4. kép
Ugyanott.
Mátyás és az ország főtisztségviselői, törvénytudói.
MÁTYÁS (lázas
igyekezettel) Át akarom adni a hatalmat egy sérthetetlen, megtörhetetlen,
visszavonhatatlan alkotmánynak… Értettétek?
ORSZÁGH Nem teljesen értjük, felség.
MÁTYÁS Törvényekkel kötöm gúzsba a jövendő azon
méltatlan királyainak a kezét, akik árthatnának országomnak!
VÁRADI Már hozattál ilyen törvényeket.
MÁTYÁS Még akarok ilyen törvényeket… Itt vannak-e mind a
törvényhez értő tudós férfiak?
ORSZÁGH Itt vagyunk, csak…
MÁTYÁS Törvényekkel támasztom alá az épületeimet! Ha méltó
törvényekkel támasztom alá, hiszem, sem tehetségtelen, méltatlan uralkodó, sem
ellenség nem lesz képes lerombolni… Kezdjük hát. (Lázas sietséggel.) Mindenekelőtt fogalmazzunk meg egy
törvénycikket a vármegyei főispánok, illetve alispánok helyzetéről…
Lényegesnek a következőket tartom: választott legyen az alispán, és ne a
király előtt tegyen esküt, mint a főispán, hanem a vármegye
közgyűlése előtt, ezt nagyon világosan fogalmazzuk meg!
VÁRADI Figyelmeztetlek, felséges urunk, hogy ennek
beláthatatlan következményei lesznek! Alispán, aki nem a királynak, hanem a
megyei nemességnek tartozik felelősséggel!
MÁTYÁS Így akarom!… Azt akarom, hogy az alispánt a megyei
közgyűlés válassza, s ne a főispánnak, ne a királynak, hanem a megyei
közgyűlésnek tartozzék felelősséggel… A vármegyének önkormányzata
legyen, a vármegye ellenállásra legyen képes, a vármegye legyen erős
ellenfele minden méltatlan királynak, minden méltatlan király minden
szolgájának!
ORSZÁGH Felség, te tudod… Én…
MÁTYÁS Mást is találjunk ki annak érdekében, hogy
kibővüljön a vármegye jogköre… A megye joghatóságát terjesszük ki a
főrendűek fölé is… Folytassuk! Összegezzük, foglaljuk írásba a Szent
Korona és a király viszonyát… Mindent foglaljatok írásba… Attól kezdve, hogy
már vetettek fogságba magyar királyt azzal a váddal, hogy szembefordult a Szent
Koronával… Azt is foglaljátok írásba, hogy a Szent Korona a magyar közjogban
fölöttese a királynak… Kötelező erejű közjogi tanra gondoljatok…
Bizonnyal tudjátok, mit kezdeményeztek a közjog terén elődeink…
Foglaljátok össze, amit erről tudtok… Olvassátok újra a régi
jegyzőkönyveket, okleveleket, országgyűlési határozatokat… Mire
gondolok még? (Lázasan.) A Szent
Koronát a hatalom teljessége illeti, tagjainak egyike sem törhet, sem a király,
sem a nemzet nem törhet a Szent Korona egész hatalmára, azaz teljhatalomra. És még ezt is tegyétek hozzá: miképpen
a király sem, a nemzet sem határozhatja meg a Szent Koronához való viszonyát.
BÁTHORY ISTVÁN Sietsz, ó, nagyon sietsz, felséges urunk.
Miért?!
MÁTYÁS Folytassuk! A magyar állam biztonságos
jövendőjének megsemmisíthetetlen alkotmányjogi garanciái legyenek!
VÁRADI Nem értjük szándékodat, felséges úr.
MÁTYÁS (alig
hallhatóan) Megteremtjük a törvényeket, amelyekkel a nemzet méltóvá válik a
megváltói léthez… Kivirágzik a kereszt, melyre feszíttetik.
VÁRADI Nem értettük… Biztosan nagyon fontos, felséges
urunk, amit mondottál, de nem értettük.
MÁTYÁS Induljatok az országgyűlésbe… Még ma alá
szeretném írni a törvényeket.
BÁTHORY ISTVÁN Igyekszünk, felség.
Kimennek. Mátyás
letérdepel.
Istenem, Mindenem, köszönöm, hogy még hagytál annyi
erőt, hogy ezt megtehessem.
Beatrix rohan be.
BEATRIX Nem értelek! Miért tetted?! Magyarázd meg
hitvesednek és barátodnak, hogy miért tetted?!… Miért kötötted újabb
törvényekkel gúzsba a kezedet?! Miért rombolod továbbra is oly elszántan a
királyi hatalmat?!
MÁTYÁS Ó, te már tudod? Ügyes az embered… Ó, teljesen
mindegy.
BEATRIX Minden utódod átkozni fog… Minden utódodnak az lesz
a célja, hogy a törvényeidet visszavonassa!
MÁTYÁS Reménykedjünk abban, hogy Isten megvilágosítja
elméjüket, vagy másképpen akadályozza meg, hogy árthassanak.
BEATRIX Mi történt veled, szerencsétlen ember?! Téged én
legnagyobb királyként tiszteltelek… Hogy egy király megfossza önmagát és
utódait a teljhatalomtól! Jaj, hova jutottunk?! Jaj, hova jutottunk!… Mindenki
ellened fog fordulni.
MÁTYÁS (elmosolyodik)
Nem, nem fogom visszasírni a magyar király teljhatalmát. Mert mindössze két
eset lehetséges. Első: ha Európa császára leszek, könnyen el fogom
viselni, hogy Magyarországon nincs teljhatalmam. Második: ha nem leszek a
keresztény világ császára, akkor a török úgyis elveszi országomat.
BEATRIX Szégyelld magad.
MÁTYÁS (szünet, majd
csendesen) Fáradt vagyok.
Sötét.
5. kép
Mátyás
lakosztályában, betegágyánál.
GALEOTTO A király elviselhetetlen fájdalmat él át, de
továbbra is képtelenek vagyunk felfogni, mi okozza…
BEATRIX Nem hallottátok? A király elviselhetetlenül nagy
fájdalmat tűr el, ne súlyosbítsátok helyzetét jelenlétetekkel! Ne
zavarjátok, távozzatok.
GALEOTTO A király nem lát titeket, nem hallja hangotokat,
maradhattok.
BEATRIX Engedelmeskedjetek!
BANDINI Aki most magára tudja hagyni a királyt, lelke
rajta.
BEATRIX (sikoltva) Meg
fog gyógyulni a király, soha beteg nem volt, meg fog gyógyulni! (Szünet, majd gyűlölettel.) Akadályozzátok
őt gyógyulásában, átkozottak!
GERGELY (csendesen) Mondotta
nekem Őfelsége, hogy látomásban látta: nem fognak hiányozni elvesztetése,
földi megsemmisülése évében a mindenki által érthető jelek sem: az
oroszlánjai elpusztulnak, a budai hollók mind Fehérvárra repülnek, a Duna pedig
befagy, és a befagyott Dunát villámok világosítják meg.
BONFINI (remegve) Befagyott ezen esztendő elején a
Duna, és villámlott a befagyott Duna fölött… Hüledezve néztem, miképpen
villámlik a befagyott Duna fölött… De nem tudtam, mit jelent, ó, nem tudtam,
mit jelent…
BÁTHORY ISTVÁN A budai a hollók is mind átköltöztek már
Fehérvárra… Átköltöztek a budai hollók Fehérvárra, ó, átköltöztek!
ORSZÁGH Őfelsége oroszlánjai pedig mind elpusztultak.
Nekem jelentették, hogy elpusztultak… De honnan tudhattam volna, miért
pusztultak el?! Én képtelen voltam olvasni a jelekből…
BEATRIX Miféle jelek?! Miféle jelekkel akartok engem
kétségbeesésbe kergetni?! Semmiféle jelekről nem akarok hallani! Én csak
azt akarom, hogy hagyjatok egyedül az én urammal!… Nem engedelmeskedtek?!
Megvárjátok, míg a testőrséget szólítom?!
BANDINI Bocsásd meg, Felséges Királyunk, asszonyodnak az
ordítozását… Bizonnyal képtelen már ő is felfogni, szegény, hogy mit
cselekszik.
GALEOTTO Már nem érzem Őfelsége pulzusát. Félek, nem
tér többé magához.
KINIZSI (ordít) Nem
hagyhat minket magunkra a király, nem hagyhat minket magunkra!… Mi lesz velünk
nélküle?!
TUBERO Azok a villámok a téli égbolton, a befagyott Duna
fölött… Én is ámulva láttam… Isten üzent így? Nekem is üzent? Bizonnyal nekem
is üzent, de nem fogtam fel, mert méltatlan voltam. (Letérdepel.) Ó, most tudtam meg, királyunk, Mátyás, hogy amikor
veled szembefordultam, akkor Istent is megtagadtam. Bocsáss meg nekem
királyunk, Mátyás. Bocsáss meg nekem, és könyörögj érettem.
GERGELY (letérdepel) Ó,
mindenható Istenünk, ki látomásban mutattad meg királyunknak, hogy Önmagad
helyett ez alkalommal a Magyar Királyságot szánod a keresztre, s
megvilágosítottad neki azt is, hogy Ő maga, Mátyás, a legigazabb király
nem a világot fogja elfoglalni, hanem Jézus Úr szenvedéseit fogja átélni, ó,
mindenható Istenünk, ki így mutattad meg neki távozásának útját, mutasd neki,
királyunknak visszafelé is az utat, mutasd neki, ó, Istenünk…
Mindannyian
letérdepelnek.
Sötét, majd függöny.