Lackfi János

Lángpohár

                                  Kárpáti Tamásnak

Fák lombja közt berendezett
palackozóüzemekben
literes, félliteres üvegekbe
napsütést adagolnak,
szélmeghajtású, automata gépsor
ezernyi rése nyílik, csorran a sûrû lé,
bedugaszolva máris forognak
tovább a fénnyel telt butéliák,
ömlik az újabb adag.
Mélybarna vagy zöldes palack jut
a nappali fénynek, külön
címkézett, kéklõ
kristály a holdvilágnak.
S a szigorú törvényi szabályozás
miatt zárt ablaktáblák, függönyök
mögött, maszek házi tûzhelyeken,
zümmögõ mécsek égõi felett, lámpakörték
lombikjaiban desztillálják
a házi lángot, rejtik
pincemélyre, isszák
borostyánkõbõl faragott,
mézgaízû pohárból
hunyt szemekkel.

Három célpont

A megállóban három ember,
három kitalált figura,
odamontírozott statiszta:
fásultan cigarettázó,
savanyú középkorú férfi,
a gyaloglástól zakatolva
lihegõ nagydarab néni
s egy fura mozgású, bár
épp mozdulatlan fiatalember
A bokrok közt egy kisfiú
rejtõzködik, ujja revolver,
sorra becélozza és leteríti
a három alakot, akik
jobbnál jobb célpontot nyújtanak
A harmadik lövés kissé lecsúszott,
nem halálos, a combtövet érte,
affene, ez szenvedni fog, sziszegi
foga közt a kölyök,
de ismételni már nincs ideje,
mert begördül a busz, és
mindhárman felszállnak
Egy év múltán a kisfiú ugyanott,
de a három statiszta ha akart volna, sem
jöhetett el a nyári randevúra,
a férfit tüdõrák vitte el,
a nénit hatalmas teste, gyenge szíve,
a fiatalember feje körül
egy szúnyog táncoló célkeresztje,
kórházi ágyon hever álmatlanul,
csípõmûtétre vár

Hasznavehetetlen

                                               Déri Balázsnak

Mibõl érzed, hogy most, ez az,
hogy a gletteléshez használt gipsz
porfelhõt vetve elmerülõ
ezer szigete, felhabzó hordaléka
épp a kívánt sûrûséggé
simul, dagadozva trapéz
formájú késed alatt, ugyan mibõl,
hogy kell még egy csepp víz,
vagy hogy egy cseppel kevesebb is elég
lett volna, na tessék, habarhatod a pépet,
míg újra teste lesz?
S hol az a pillanat, mikortól
engedetlen, darabos fagylalttá
dermed, felveszi a hatalmas tömbök
ily csekély mennyiség esetében
megmosolyogtató szilárdságát,
s önmaga marad bár, mégis egy másik,
megközelíthetetlen állapotba
lép át?

2000. szeptember 15.