Öt Arcimboldo-szonett

Busómaszkok, sátánvigyorúak,
magukba-némult és üszkösre vált
tekintetűek, hiénapofák,
foghíjasak és zúzott-orrúak.

Az arcuk árka feketére festve
és alatta a reszelős borosta
kipöttyögetve paprikapirosra,
a szempár meg lidérc-félelmetesre.

Kocsmák hősei: örökké vedelnek,
és hozzá harsul-falsul énekelnek,
pipájukból meg bondor füstöt fújnak.

És úgy ődöngnek e balga borisszák,
hogy szemükből kicsapnak rontó szikrák,
s lábukhoz minden ordas eb lekushad.

*

Állatok. Jámborak vagy szörnyü-besték,
száz lábon nyálzó férgek, ritka rusnyák.
Ordasok, akik a mezőt befutják,
hogy mindennapi prédájuk elejtsék.

Fészekrakók vagy maguk rögbe ásók,
elfoszló kéreg alatt rejtezők
vagy keringő szárnyon szeretkezők.
Parányiak meg döngő óriások.

Mind kákog, béget, csörög, nyí, dörömböl,
rekeg meg ordít, miog, sziszeg, bömböl,
ahogy megírta Comenius Ámos.

És ama lábasfejű csodalények,
akik a tenger zöld habjában élnek,
hol a mélység a sötéttel határos.

*

A mindenféle kiszuperált lábos,
foltos üst, lyukas serbli meg fazék,
csupor és vájdling, lekopott zománcos:
csak város végén kallódó szemét.

Szél görgeti. Pocok s pirók-egér
vagy vemhes macska téli menedéke.
Kültelkek vakkantó Diogenésze,
a nagyokba kutya is belefér.

Öblük egy-egy kis örökkévalóság,
eltakarja vendége csempe-sorsát
sok lábos-fazék – rejt külön-világot.

És mindig akad köztük hasasabb,
a többit elnyelő, hatalmasabb.
Ahogy megírták az Upanisádok.

*

Eltűnt cégérek. Medve, rézbagoly.
Zergebak és fekete elefánt.
A vakrozsdától komorzöldre vált
sündisznó meg a kerekképü mór.

Kard és revolver. Kaptár, méheké,
kik szárnyon dongva folyton ki-be szállnak.
És szerzetes, ki mormol hő imákat,
de álma asszony-kísérteteké.

Pohos dzsidás meg fancsali bohóc,
ez csupa vas, annak a béle kóc.
Lófej, mely pofáját nyihogni nyitja.

És láthattál még szőlőfürtöket,
kanárit is, ki folyton füttyöget,
s jósnőt, ki ámul titkolt álmaidra.

*

Aluljáró. A pokol kapuja.
Hosszú folyosó, nappal is homályos,
hol cselleng sok rozoga figura,
cipőpertli-, zokni- s paprikaárus.

Üveggyűjtő, hajléktalan iszákos
és pederaszta, aki párt keres.
Rikkancs kárál, lottóárus kiáltoz,
és imbolyog a kábítószeres.

Koldus, éhenkórász potyaleső,
futóbolond, zsebes, kártyavető:
kriptafényben bolyongó, lompos árnyak.

Foga-hullott himpellér, borba-révedt
vigéc. Lesnek rád, mint éjféli rémek,
s karmot meresztve kinyúlnak utánad.