ki mondja meg
lehajlik hozzám az
ég
derűs csendes az éjszaka
hallgatásra méltó idő
holdra feszül a Golgota
minden magasság sugara
fonódik rá a létezésre
embernevű a szenvedés
ki mondja meg hogy mi a tétje
hallgat az akácerdő bennem
s a távoli tölgyes sem felel
járhatatlanná romlott az út
milyen tartozást kell törlesztenem
hétszer huhog az éj-madár
feldereng az égtájak mélye
hidegen úszó látomás
életünk örök miértje
a reggel peremén
a reggel peremén
tea gőzölög
perc-történelem
a falak között
bezárult egész
tény és titok
akár a fölszálló
teaillatok
lehet feloldás
vagy kín örök
varázslat ősz halál
fényből font körök
csupa semmiség
perc-történelem
falak közé zárt
múlt jövő s jelen
milyen alkonyat ez
milyen alkonyat ez milyen alkonyat
szántások ölébe hull alá az ég
mintha egy elherdált század
ezernyi vétkét próbálná törleszteni
feketén gallyaznak fákra a varjak
a hangtalanság kottajegyei
és a csend vizei tova- s elsurrognak
a hártyásodó idő
partjai közül
bujkál az emlékezet iránytalanul
torlódik minden befejezhetetlen
didereg október zúzos szívverése
és sajog minden mozduló gondolat
milyen alkonyat ez milyen alkonyat
|