Kortárs

 

Oravecz Imre

Tájvers

Ott, a völgy túloldalán az ófalu,
csak az alvég látszik belőle és a közepe,
a felvéget eltakarja a hegy,
a hegyen temető,
a temetőben sok sír,

itt, a völgy innenső oldalán az újfalu,
itt a házam,
itt lakom,
itt pergetem tenyeremből életem homokját,

csak ritkán megyek át,
pedig sokszor kellene,
de nem nagyon érek rá,
és félek is kissé,
így hát többnyire innen nézem a holtakat,

ha meghaltam,
átvisznek majd oda,
és akkor onnan szemlélem az élőket.