A Vas Kerúb

(Irodalomkritika – I)

differente gutturális
dekonstruktivirtuális
mételyhintő! szexuális
intő intertextuális
hullajlárom tillajlárom
IJJÁ IJJÁ Ó!
paraméter! paradigma!
interaktív! kibaszik ma
vélünk ha ki rosszat forral:
költővel és közíróval
ihajlárom tyuhajlárom
IJJÁ IJJÁ Ó!
csillagokban van megírva
ránk robban a narratíva
ellenségre! jóbarátra!
mindre! már csak egy van hátra:
ehejlárom vakujlárom
IJJÁ IJJÁ Ó!
ki ő ha jő? ravasz komád?
rád jár a rúd? a basztonád?
ki ő ha jő? a VAS KERÚB?
vaj seggbe rúg? vagy hasba rúg?
líromlárom rühejlárom
IJJÁ IJJÁ Ó!

A Szörny Ítész

(Irodalomkritika – II)

BUMM! narratíva!
paradigma! paraméter!
eldöglődj! – mond a Szörny ÍTÉSZ
ki rátok förmed:
szűnj meg! semmi vagy!
ríjj-remegj! borsóra térdelj!
(mi lesz most: karóba húznak?
kerékbe törnek?)

(hagyd: nem baszik egy
hangyafaszányit se drágám
a Szörny ÍTÉSZ bármi kurtán
gorombán nyersen
szól – immáron SEMMI vagy
lógsz a SEMMI ágán
s kardja SEMMIT ér ha a
SEMMIN átalhersen)

Irodalomkritika (III)

hallgat a sok törtető suvernyák
dörzsölt banda mindje
roppant ravasz
– külön ország vagyok: külön ország! –
egy se: rám se rittyent
észre se vesz

Túltermelés

élen járok a túltermelésben
már mindent mint a versgép
megverselek
a HOLMIBAN a KORTÁRSBAN és az ÉSBEN
versek lábán akár a
megvert sereg

rímkeresgélő apostolok-lován
Versek Nagytábora iránt
versláb-gyalog
fölöttem rajban s nem ily tétován
szállnak a léglökéses
fiatalok

Irodalomkritika (IV)

ki e buggyant bambamálé
bitang intertextuálé?
male! brutta e cattiva:
kifogyott a NARRATÍVA!

Irodalomkritika (V)

nagy baj ez nem csikbék LAPPÁLIA
nekem az a bijibajom INTER ALIA
hogy nem repül velem az ALITALIA
mert nincs bennem INTERTEXTUALITALIA
s most ez a bajom INTER ALIA
INTER ALIA
INTER ALIA

Életmű

ami életművemet illeti, lehet mondani, hogy egész életemben művemen dolgoztam

az energetika műszaki fogalmaival pontosítva naponta 860 ergont végeztem, ami hetven év napjainak össz-számával beszorozva – huszonegymillió-kilencszázhetvenháromezer ergon

nagyjából és egészében annyi, amennyit egy ötszáz tonnás dél-afrikai hegyi mozdony, hegymenetben, maximális grádiensen, szerelvényestül felfele pöfögve kifejt

(a mi legföljebb száztonnás mozdonyainkhoz képest ilyen hegyi mozdonyokat nemigen látni a mi szelídebb tájainkon)

az én hetvenéves hegymenetem, maximális grádiensen, szerelvényestül felfele fújtatva – annak a hegyi mozdonynak az egynapi munkája, a földség tovakanyargó gerincű tagbaszakadt hegyeiben

ennyit végeztem ez alatt a kurva hetven esztendő alatt; ami – a mozdonytervező gépészmérnök kollégák szavajárásával élve:

– „nem rossz”

(álomelmélődés: 2002 02 17)

Hüllők kora

(Bori Imrének)

dögbogárság jöttön-vasseprője
eljött értem: holnap beseper
hová merre húzgál esztendőre
nem tudom és nem is érdekel

emlékül hogy mi marad utánam
maradónak hány arany karátos
– elfekszem a seprő vasfogában
s ott ahol a föld is csokoládés

fogamat jójába belevásom
s majd előreesve – állkapocs-
és bordakasra lógó talizmánom
megköszöni ha ki rám tapos

esztendőre sarak seregéhez
térésemet megünnepelem
így lesz ez a dolgom végérvényes
cseréptáncom teljes ciklámen

felszedik a nagy kiszereléskor
ami abból felhasználható
„szauruszok kora volt – az őskor”
tanár mondja ír a hallgató

„itt a járomcsont a meszes korsó
ebből ezzel ette a meszet
bőgésükkel tele volt a bolygó –
utolsó volt s ez is kiveszett”