Csokits János
Vázlatok egy képzelt esszéhez
Történetírás
Aki nem emlékszik a múltra, az annak megismétlésére van ítélve.
Santayana
A történetírásban semmi se olyan kellemes hatású, mint a világosan és pontosan fogalmazó tömörség. (Caesar prózájáról.)
Cicero
A közvetítő történészek mindent elrontanak: előre megrágják nekünk az ételt.
Montaigne
Ha az ember csak azt mondhatná egy jellemről, amit bizonyítani tud, nem lehetne történelemről írni.
Samuel Johnson
Boldog a nép, amelynek története unalmas olvasmány.
Montesquieu
A történelem ismétli önmagát, a történészek egymást ismétlik.
Philip Guadella
Minket, történészeket szigorúan köt forrásaink tekintélye (és semmi egyéb emberi vagy isteni tekintély), és nem találhatunk ki meséket a rések betömésére.
Sir Geoffrey Elton
A történettudomány egyik axiómája, hogy a forrásmű, amely egy szempontból közismerten téves, az egészében is fertőzött, és semmilyen szempontból nem megbízható, hacsak egy független forrás meg nem erősíti állításait.
Gertrud Himmelfarb
Csak egy esztelen liberális ítéli meg a múltat a jelenkor eszméivel.
Lord Acton
(liberális történész)
Egy halott megítélésénél csupán a maga korának, osztályának és társadalmi állásának mértékét illő alkalmazni.
Sir Ronald Syme
A módszer, amelynek révén egy történész elkerülheti a tárgyi tévedéseket, igen egyszerű: írhat történetfilozófiáról. Akkor nem fogják rajtakapni.
Sir Ronald Syme
A római (történelmi) tapasztalat bármiféle jelenkori hasonlóságok és visszhangok figyelembevétele nélkül, önmagában is hasznos.
Michael Grant
Tartozunk azzal a halottaknak, hogy világukat ne használjuk saját problémáink tükrének.
T. P. Wiseman
A szerzőt csak saját korának intellektuális és kulturális áramlatainak kontextusába helyezve kezdhetjük megérteni.
Andrew Wallace-Hadrill
Az ókori történelemben is lehetőleg a forrásművek állításaihoz kell tartanunk magunkat, anélkül, hogy jelenkori feltevéseket kevernénk hozzájuk.
Matthias Gelzer
Az a tény, hogy a 19. és 20. század ókorra vonatkozó filológiai kritikájának módszerei sokban még fejletlennek látszanak, nem jogosít fel minket, hogy ezeket a kritikai erőfeszítéseket lebecsülően ítéljük meg. Hiszen a kulturális élet más területein sem elfogadható a jelenkor mérlegelési lehetőségeit már az ókortól elvárni.
Wolfgang Speyer
Minden kornak megvannak a maga alapvető hiedelmei, amelyek olyannyira maguktól értetődőek, hogy rendszerint kimondatlanok maradnak, és senkinek se tűnik fel, hogy ezek csupán feltevések. Így például a rabszolgaság intézményének jogosságát az ókorban senki se vitatta, még a sztoikusok és az őskeresztények se vonták kétségbe. (…) Az ember nem gondolhat akármit akármikor.
Paul Veyne
Nyelvrontás és nyelvromlás
Egyik tanítványa megkérdezte Konfuciuszt: mi lenne az első teendője, ha Vei uralkodója rábízná országa kormányzását? „Minden bizonnyal a dolgok nevének helyesbítése”, felelte a Mester. (…) „Ha a szavak nem pontosak, akkor a beszéd nem hangzik értelmesen, az ügyek intézése nem lesz sikeres, a rítusok és a zene elsorvadnak, ahol pedig ez történik, ott a büntetés nem lesz arányban a vétkekkel, és a köznép nem tudja, mihez tartsa magát. (…) Tisztességes ember a nyelv dolgában semmit sem hagy a véletlenre.”
Konfuciusz
Soha ne fejezd ki magadat helytelenül, mert az nemcsak nyelvileg hibás, hanem a léleknek is árt.
Szókratész
A szégyenletes szavak szégyenletes tettekhez vezetnek.
Arisztotelész
Ahol a viselkedés és a divatok megromlanak, ott a nyelv is romlik.
Ben Jonson
A nemzet züllésének minden megnyilvánulását azonnal egyenes arányú nyelvromlás jelzi.
Joseph de Maistre
Az emberek a gondolatokat csak igazságtalanságaik elfogadtatására használják, és a szavakkal csupán gondolataikat palástolják.
Voltaire
A beszéd gondolatainak leplezésére adatott az embernek.
Talleyrand
Az ideológia alapja a szavakkal való visszaélés.
Joubert
Voltaire nagyon helyesen állapítja meg: ha egy nyelv szabályait a jó írók egyszer már rögzítették, nincs mit változtatni rajta. Az ok, írja, egyszerű: ha ugyanis szünet nélkül változtatják a nyelvet, végül maguk az írók se fogják megérteni.
Delacroix
Az irodalomban, akár az élet más területein, nem élhetünk örökös forradalomban. Ha minden költőnemzedék a versbeszédnek a beszélt nyelvvel való felfrissítését, korszerűsítését tűzi ki céljául, a költészet nem tehet eleget egyik legfontosabb kötelességének: nemcsak a kor nyelvének pallérozásához kell hozzájárulnia, de túl gyors fejlődését is fékeznie kell, mert a nyelv gyors fejlődése fokozatos romlásával lenne egyenlő, és minket ma ez a veszély fenyeget.
T. S. Eliot
(1947)
Ha egy nemzet irodalma hanyatlik, a nemzet elsorvad és felbomlik.
Ezra Pound
Van egy, az irodalmat fenyegető veszedelem, amelyet soha nem volna szabad elhallgatni, sőt szünet nélkül nyilvánosan ostorozni kellene, és ez a veszedelem a nyelvrontás, mert az írók nem találhatják fel saját nyelvezetüket, ők az öröklött nyelvtől függenek, úgyhogy ha az romlott, a romlás forrását kell támadniok, amely nem az irodalmi művekben, hanem az átlagemberek, újságírók, politikusok hibásan használt nyelvében keresendő. (Fél évszázaddal ezelőtti kötetéből – a helyzet azóta sokat romlott, a nyelvet szélsőséges irodalmi és filozófiai elméletek akadémiai szinten rontják. A legjobb példa a klasszikus irodalom barbár „dekonstruálása”. – Cs. J.)
W. H. Auden
Ha a gondolat megronthatja a nyelvet, a nyelv is megronthatja a gondolatot.
Orwell
A nyelv bomlasztói a szavak közt keresnek egy új igazságot. De ilyen nem létezik. A szavak egyenlőtlenek és igazságtalanok.
Elias Canetti
A társadalmak hanyatlásával a nyelv is dekadenssé válik. A szavakat a tettek palástolására, nem megvilágítására használják, pl. egy várost elpusztításával „felszabadítasz”. Az ilyen szavak, mondatok használatának célja a megtévesztés, hogy az emberek a választások idején saját érdekeik ellen szavazzanak.
Gore Vidal
Nem kétséges, hogy a szavak, amelyekkel sokat hazudtak, maguk is hazuggá válnak. Csak meg kell próbálnunk olyan szavakat a szájunkra venni, mint „világnézet”, „élettér”, „végső megoldás” (németül egy szó: Endlösung): maga a nyelv is ellenáll és kiköpi őket. Aki mégis használja ezeket, az vagy hazug, vagy hazugság áldozata. A valótlanságok nemcsak a stílust, magát a nyelvet is megrontják. És a megrontott szavak számára nincs terápia, ki kell közösíteni őket nyelvünkből – minél gyorsabban, minél teljesebben történik meg ez, annál jobb nyelvünknek. De hogyan lehetséges, hogy a szavak képesek hazudni? Az „asztal”, „tűz” és „kő” szó is hazudik? Hiszen a zsarnokok, akik évről évre hazudtak, ezeket a szavakat is a szájukra vették… (A szerző itt a német náci nyelvhasználattal foglalkozik. – Cs. J.)
Harald Weinrich
A hallgatás dicsérete
A Mester így szólt: „Nem akarok beszélni többé.” Tanítványa, Cu-kung megkérdezte: „Mester, ha te nem beszélsz, akkor mi, tanítványaid, hogyan leszünk képesek továbbadni tanításaidat?” A Mester így felelt: „Beszél az Ég? De a négy évszak szabályosan követi egymást, és a száz teremtmény tovább szaporodik. Beszél az Ég?”
Konfuciusz
Akkor kezdek el beszélni, amikor majd nem olyat mondok, ami jobb, ha elmondatlan marad.
Ifj. Cato
M…, akit társaságban beszéltetni akartak különböző közületi vagy privát visszaélésekről, hűvösen közölte: „Naponta növelem azoknak a dolgoknak a számát, amelyekről nem beszélek többé. A legbölcsebb az, akinek a leghosszabb a listája.”
Chamfort
Itt a sivatag. Csöndjében minden beszél hozzám. Lármátokban minden elnémul.
Joubert
Csöndes boldogságunk meghal, amikor beszéddé válik.
Hölderlin
Kevesebbet kellene beszélnünk, és többet rajzolnunk. Én a legszívesebben teljesen feladnám a beszédet, és mint a szerves természet, vázlatokkal fejezném ki mondanivalóimat.
Goethe
Sok olyan gondolatot merítettem a nyelv forrásából, ami nem az enyém, és amit nem tudok szavakkal kifejezni.
Lichtenberg
A nyelv hiányos és töredékes, csupán azt a szintet jelzi, amelyet, túl az emberszabású majmok kognitív színvonalán, átlagos fejlődése mostanáig elért. De a legtöbb emberrel megtörténik, hogy villanásszerű meglátásai vannak túl a nyelvtan és a szófejtés által már meghatározott jelentésrendszeren.
A. N. Whitehead
Napjainkban nincs többé két ember, aki ugyanarról a dologról beszélve megértené egymást, akkor sem, ha ugyanazokat a szavakat használják.
Theodor Haecker
Minden ember, akit egyáltalán egyénnek nevezhetünk, tisztában van vele, hogy abban a csillagszerű elszigeteltségben, ahol az emberi lények általában élnek, gyakorlatilag teljesen lehetetlen másokkal megértetnie magát, és megfordítva. Minden irodalmi mű kitörési kísérlet ebből az elszigeteltségből, körülírás útján, mivel a közvetlen kifejezés, a szó elsődleges értelmében szinte teljesen használhatatlan.
Orwell
Amit egyáltalán ki lehet mondani, azt világosan lehet mondani, és amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell.
Wittgenstein
Amit nem lehet pontosan mondani, az jobb, ha kimondatlan marad.
Heinz Piontek