Kortárs

 

Nyilas Atilla

 

Elmondatlan beszéd

Béke veletek, béke, béke
mert ő maga volt a béke.

Holnap áttérünk a nyári időszámításra,
de most igazítsuk óráinkat a halálhoz.

 

Kétféle házi áldás

Édes Bárány, légy vendégünk,
légy vendégünk,
áldott legyen, amit adsz minékünk –

javaslatod szerint.
A
Holtjáték megjelent, és nekem
most is
kell kelni.
Versekről ennyit,
másról se sokat,
de egykor a csillagokról.

 

Jánosáldás

– bökvers –

Hátamon hoztam őket zsákban:
mi közöm még a Jánosokhoz?

Pedig megmondta a feleségem:
bárkit, csak Jánossal ne kezdj!

De jámboran tiszteltem bennük
az idegent, nálam tiszta lapjukat,

s udvariasan előretessékeltem
őket, megfogadván, áldomásra.

Hátamon hoztam őket zsákban,
tűvel böködtek, de cifrábbak is

kitelnek tőlük; kenyerem, mit velük
önként feleztem vo
lna, föleszik,

házamban, hol szívesen látott
vendégek voltak, uraskodnak,

kérdik, haragszom-e, s közben
szíjat hasítanak a hátamból.

Üzenem: nem haragszom, de
nem felejtek; az én házam az

én váram; férjenek meg saját
jussukban, vagy kiverem őket.