Szikra János

Itt vagy-e?

Visít a vonat: itt vagy-e?
Ne menj ma be a restibe.
Haza jöttél-e? Hívtak-e?
Hová indultál: ott vagy-e?

Berúgott érted valaki?
Neved szebben ki mondta ki?
Faggatlak. Fölébredt álom:
anyám vagy? Szerelmem? Lányom

szokott így néha nézni rám,
ilyen okosan, ostobán –
tanítvány: tanulva tanít.
Nem vagy sehol, ha nem vagy itt.

Ki vagy? Levélke? Dögevő?
Bölcső ring benned? Temető?
Elkorhadt ág a régiek
között? Gyújtasz-e új rügyet?

Téged fojtsalak meg? Magam?
Születsz vagy elmúlsz általam?
Kísértő szellem, vad lidérc,
minden emlékben visszatérsz.

Itt vagy-e? Visít a vonat.
Cirógatták-e combodat?
– Utolsó, első kedvesem,
nincs itt, ha nem vagy, senki sem.