Kortárs

 

Zalán Tibor

Létismeretes egyenletek

Montázs

Fodor Tamás kisvárdai fragmemtumaiból

 

így nem

is látom hogy mi

a csábítás

akkor legalább

egy futó kapcsolatot két

ember nem profilban

áll

ha akarunk

ember

ábrázolás felé menni

mintha valaki

a bal kettőben kezdené

el a belépőt

csináljunk sznob-világítást

harmincnyolcas sebességgel

játsszuk

a beethovent

a szobában előjön

egy embléma

és valamit csinál

egy világos

asztalon azt meg lehet egy

dobogót csak dobogónak

használok

világosító

adj több fényt hadd

lássuk hogy ül

le a kolhozparasztasszony

felirat a feleség

éjszakai nyugovóra tér

nagyon határozott viszony

van a szöveghez

nagyon határozott epikus forma

van a poentírozás

hát tanuljuk

a lemeszelt arcokat

nem kell igazából megcsinálni

a görög színház

mituális gyökerei

a mozgás ellen ami

gyorsan megtörténik semmi

kifogásom nincs

nem tudok vele beszélgetni

mert mindig a szándékról

beszél

ne csináljatok

így mert az önsorsotokat

rontjátok ugyanis el

vannak túlozva a dolgok hát

mért ne

hogy fog meg valaki

valamit és hogy lesz abból

gyerek

barbár deszkáit

itt lelték vagy hozták

értelmetlen

mellékmondatokba juttatni el

az alanyokat

egy azkivel átviszi

több soron keresztül

mégsem klasszika-filológiai

előadás ez

kinek-kinek más

a véleménye az alapvető

etikai fogalmakról amiket

üvölteni kell és

verbálisan már nem

lehet megfogalmazni

nem szakít ki

a politikai meggyőződésből

a testből indul ki

értelmetlen

mint a zászló aminek

a nevében feláldoznak egy

embert játszanak

a redők játszik a

ruha gravitációja a testi

alapanyag nagyszerűsége

amikor

határesetek vannak

csak akkor tudunk

egy mozgást

egyik irányba elindítani

ha a másik

irányból valami mást

adunk neki

rossz üres

térben nem lehet

semmit sem csinálni

egy antik darabban nem

csinálunk utcákat

csak befutót csak

kifutót manökeneknek s ez

izgalmas

vonszolás taszítás akár

a gyereelatúróruditól akár

karakteres arcát nevezzük így

kezd a padödőből egy

önálló szólószám születni

amikor a bakelit

véletlen és

nem is bakelit

akkor pláne

mert volt koreográfiája

a dolgoknak

ki volt írva

az akadémiai tizenkettesben

meg volt

írva elejétől fogva

tudom kívülről és

nem tudom

miért tudom kívülről

megtörténik

a bosszú az anyja

úristenit és sosincs vége

a kilátástalan

jövőbe-kapunyitásnak

arisztophanész

olvassa euripidészt a

kísérlet jó

és nem sikerült

hiába

próbált meg két

hangon beszélni

a huszonegyedik század

mozgó maszkja ez

megtörtént az ölés

gyakorlatilag

kollektív gyilkosság

megölték és nem

zavar hogy a cselekmény

nem illeszkedik

a szóhoz igazából

az isten azért

nagyon rendes

de azt mondjuk hogy

végül is szarvas és nem

végül is szarvas és nem

de azt mondjuk hogy

nagyon rendes

az isten azért

a szóhoz igazából

nem illeszkedik

zavar a cselekmény

megölték és nem

kollektív gyilkosság

gyakorlatilag

megtörtént az ölés

mozgó maszkja ez

huszonegyedik századi

hangon beszélni

próbált meg két

hiába

és nem sikerült

kísérlet jó

olvassa euripidészt

arisztophanész

vőbe-kapunyitásnak

a kilátástalan

úristenit és sosincs vége

a bosszú az anyja

megtörténik

miért tudom kívülről

nem tudom

tudom kívülről és

írva elejétől fogva

meg volt

az akadémiai tizenkettesben

ki volt írva

a dolgoknak

mert volt koreográfiája

akkor pláne

nem is bakelit

véletlen és

amikor a bakelit

önálló szólószám születni

kezd a padödőből egy

karakteres arcát nevezzük így

a gyereelatúróruditól akár

vonszolás taszítás akár

izgalmas

kifutót manökeneknek s ez

csak befutót csak

csinálunk utcákat

egy antik darabban nem

semmit sem csinálni

térben nem lehet

rossz üres

adunk neki

irányból valami mást

ha a másik

egyik irányba elindítani

egy mozgást

csak akkor tudunk

határesetek vannak

amikor

alapanyag nagyszerűsége

ruha gravitációja a testi

a redők játszik az

ember játszanak

a nevében feláldoznak egy

mint a zászlót ami

értelmetlen

a testből indul ki

a politikai meggyőződésből

nem szakít ki

lehet megfogalmazni

verbálisan már nem

üvölteni kell és

etikai fogalmakról amiket

a véleménye az alapvető

kinek-kinek más

előadás ez

mégsem klasszika-filológiai

több soron keresztül

egy azkivel átviszi

az alanyokat

mellékmondatokba juttatni el

értelmetlen

itt lelték vagy hozták

barbár deszkáit

gyerek

valamit és hogy lesz abból

hogy fog meg valaki

mért ne

vannak túlozva a dolgok hát

rontjátok ugyanis el

így mert az önsorsotokat

ne csináljatok

beszél

mert mindig a szándékról

nem tudok vele beszélgetni

kifogásom nincs

gyorsan megtörténik semmi

a mozgás ellen ami

mituális gyökerei

a görög színház

nem kell igazából megcsinálni

a lemeszelt arcokat

hát tanuljuk

van a poentírozás

nagyon határozott epikus forma

van a szöveghez

nagyon határozott viszony

éjszakai nyugovóra tér

felirat a feleség

le a kolhozparasztasszony

lássuk hogy ül

adj több fényt hadd

világosító

használok

dobogót csak dobogónak

asztalon azt meg lehet egy

egy világos

és valamit csinál

egy embléma

a szobában előjön

a beethoven

játsszuk

harmincnyolcas sebességgel

csináljunk sznob-világítást

el a belépőt

a bal kettőben kezdené

mintha valaki

ábrázolás felé menni

ember

ha akarunk

áll

ember nem profilban

egy futó kapcsolatot két

akkor legalább

a csábítás

is látom hogy mi

így nem

 

Ébredés-történet

Az 50 éves Szugyi Zoltánnak

felébred
szempilláit egyenként
emeli ki a másik létből
ahol
sem volt jó
balra néz
(jobbra méz)
és undok
remegés a gyomorban megérkezik
az egyedül alvás előnye
hogy
nincs
az undor nem támad így
csak betölt
besző a pók mint vagy akár

megfordul
derekában a fájás
megkezdi napi
csikorgó járá
sát kevés
szédülés maradt még
onnan se
honnan nem
érkezik mozdító meleg
még már – az
időhatározók csatájában
egy korty nagyon
hideg whisky segíthet
csak

vagy vörösbor
beteg hidegre hűtve
bár akkor
korán megtántorodik a nap
s az el nem
végzett munka keserűsége
keveredik a nyálba
mindazonáltal messze
a hűtőszekrény tornya
a verejték
megül a szemgödörben
ahogy csíp nyálkája
úgy undorít

csak lenne
a naphoz értelme
kezdeni hozzá
mindent bevon az ólom
– s felül
a váratlan mozdulattól
szétnyilallja valami
a fejét
a hiány feltörése ilyen
a fölös könnyedség csapása
idegen tárgyak közt
idegen papucsba dugva idegen
lábát lassan csoszog
az idegen klozet irányába el

(kint a villám-
sújtotta körtefa árnya
zuhan a galambszaros
párkányra épp finoman
repesztve törve szét a lét
megkarcolt üvegét…)