Pintér Lajos

Édenkert

Bahget Iskander köszöntésére

Ki itt belépsz,
lábujjhegyen járj,
édenbe lépsz be,
ez a Bahget Iskander-
műterem, és itt
a legzöldebb fű terem.
Itt lakik egy férfiú,
ki szerény, ki serény,
ki sikereire nem hiú,
ki született Szíriában,
El-Barazinban,
hinnéd, hogy arab,
de legfennebb magyarab,
sokaknál magyarabb!
Kányádi szétnézne,
mondaná: szépen laksz,
szépen laksz tényleg,
szép ház, szép kert,
akár ezeregy mesében,
és itt a műterem,
ahol a legtöbb mű remek!
Itt egy barát lakik,
jó barátom, áldja
mindkettőnk Istene,
kertje éden, háza oázis,
gyorsan unokát bele,
ki nemcsak nevet, néha oáz is.

 

Bozsó János-medalion

Kakas kiált a képeden,
meghaltál, de élsz, Bozsó János.

Őszirózsa és szíkvirág,
képeiden a csönd megcsendül,
meghaltál, de élsz, Bozsó János.

Tanyák az anyaföld ölében,
tanyák a romlás, omlás tenyerén,
meghaltál, de élsz.

Kocsmába ver be a napfény,
szegénységre ömlik a fény,
éjszaka lenne, ha a fény
festményeidről nem áradna,
meghaltál, de bennem élsz.

Ha meghalok, majd kiben élsz?
A fákban élsz, a fényben élsz,
leomlott házfalakban élsz,
mint bátorságban él a félsz.

Kakas kiált a képeden,
ha kakas kiált,
lassan megvirrad, ha
megvirrad, árad a fény,
ha árad a fény, te újra élsz,
ébred az alvó, öreg város.
Hű fia voltál, Bozsó János!

 

Medalion

1

mennyi halott szerző
mennyi élő eszme
simogatom a könyveket

2

mennyi élő szerző
mennyi halott eszme
raktárra vidd a könyveket

3

élő és holt szerzők
élő és holt eszmék
becsüld meg jól a könyveket