Báger Gusztáv

Harminc évem

Amíg távol
megszámlálhatatlan álmok
Amíg közel
kilométernyi simogatások

Mikor távol
szélbe fagyott tulipánok
rügybontó reménye
Mikor közel
mérföldet átszelő
fűzfa-tükrök fénye

Harminc évem telt el benned
harminc szeme szerelmemnek

Verseim elé

Legyetek újra csontfehér és rózsaszín
elfagyott áprilisi tulipánfa
rozsdába öltözött levelei közt

Mikor az idő ágas dorongja int
szelek őszi vitorláját feszítve kiáltsatok
alvó rügyek szárnya fölé

Legyetek a tőnél pontos tulipánok
s gombok pitykés rendjét kik másként akarták
téli mellényeket nyitogató barkák