Kortárs

 

Bratka László

 

A nyertes/vesztes imázs éneke

(A Híd-avatás háttere előtt)

[Csobban a víz,
De gyűrűt már nem vet.
Ha elnyeli azt,
Akit elnyel.
Bár lehet, hogy
Nem is csobban.
Miért is tenné,
Miért vetne gyűrűt,
Azok nyomán,
Akik már életükben
Árnyalakok lettek.

Ami a legfontosabb
Volt tegnap,
Nem számít ma.
Ami ma szabály,
Feledve holnap.

Lottóhúzó-kerék
– Zajtalan persze –
A világ, az élet:
X. ma Y. mellett van,
Mint két számgolyó,
Holnap tőle
A lehető legtávolabb.
Ez, az és az, amaz meg az is
– Vaku lobban –
Kihúzatik,
És csobbanás,
Gyűrű nélkül
E
lnyeli a víz,
De a többi
Játékban marad.]

Légy elegáns,
Rendíthetetlen,
Ne rinyálj, ne sírj,
Ne tapadj,
Hogy utolsó leheletedig,
Az utolsó csepp véredig,
Az utolsó számgolyóig
Játékban maradj!
Akár te is lehetsz
A kihúzott szám,
A nyertes árnyalak.