Deák László

 

Arkánum-blues

Andrásnak

Hány év volt? Ne törődj vele!
Cifráznád bárhogy, mire mégy?
Ahogy végigvág sárga csontokon
a lenni nehéz, a francos pálya
íve egész. Gondolj csak a bukottakra.
Nevet nem mondok, mert elsírnád magad.
Voltak ők, mint magad, jóra hivatottak,
de szeszben, szélben, fosban alulmaradtak,
számolt velük vagy sem a józan ész.
Eljátszva a kevéske, utolsó pénzt
léhán eldumálták az életüket.
Így talán az ő hagymázas szövegük
csinált belőlünk: egy embert.
Mert mindenkit a félelem csinál,
csiszol készre, magának vesztére.
Törődve, megjár nekik a legjobbak helye.
Nehéz sor bár, arcukra kattan az agyam,
nevet nem mondok, mert elsírnám magam.