Tornai József

Elragadtatásban

Félálmomban tisztán láttam
emelkedtél az elragadtatásban

ragyogás isten és dél
fénypászma volt arcod lábad kezed
amihez hozzáértél
jelen volt de már nem létezett

A tökéletes múzsa

Tökéletes csak az a múzsa aki
meghalt talán ez volt a dolgod egy
lány meg egy fiú után még megszülni
az öreg költőt és elmenni oda honnan
több igét-képet küldhetsz mint
életedben súgd meg mit kell még megírnom
de ha már nem súgsz én akkor is
írlak téged egyetlen munkám maradt
hogy halott-élővé tegyelek napról napra
gyűjtögetve a bizonyítékokat a nem-
létedről nem könnyű minden az eleven
nőiségedről tanúskodik a helyek ahol
találkoztunk kedvenc parfümöd ha meglátom
a kirakatban telefonszámodat is tárcsázhatom
a közeli szálloda sarkán tegnap
hátulról odalopakodva hirtelen átölelted
a nyakam mit tegyek hogy tökéletes múzsa
tökéletesen halott maradj

Az újra-megtestesülés hindu tanát

Az újra-megtestesülés hindu tanát
eddig nem értettem érzelmileg
csak most hogy elveszítettem csípőd
lábad derekad arcod térded akinek
nincs teste az nincs ahogy nem léteznek
az angyalok istenek sem hiszen
csupán eszmék öröktől-fogva valamilyen
formában megjelenésre sóvárogva ezért
hogy az ember is húsbeli alakot kíván
ölteni miután kísértetté vált mindegy növény
állat vagy bogár lesz belőle csak
kiröpülhessen
a lét újra-kicsapódó ablakán