Kiss Anna

Üres kabát

Tűnik el

ugor türk
kelta germán
szláv szavaiddal
homlokon
taszít a
lassú bolygó

idegen vagy

Árnyak vonulnak

téli rózsák
ejtik rád
szirmukat
a dolgok
rendes szokása
átvált valami
másba és
hatalma lesz
fölötted

üres kabát

ijesztget
tűnik el
mint az
ajtónyikorgás
elhúzódsz a
szekrényben a
ruháktól

„Minden ajtó

mögött van
másik ajtó
minden ajtó
mögött van
másik ajtó
minden ajtó
mögött van”

Mint

színére
fordult lapok
beszéde
mutatja a
bolondot ha
fel nem ér
a benne
hallgató
bölccsel

Sehol a

tizenkét
alma a
cérnaszálról
almatolvaj
lopott el
minden hónapot
álmában
szedte meg a
fát ha éjjel
reccsen a padló
várunk

„Senki nem

jött ki még a
tükörből
senki nem
jött ki még a
tükörből
senki nem
jött ki még a
tükörből
senki nem”

Sehol a szentséges

stoppolófa
pestigyolcs
ágynemű
csak feldőlt
fiákerernyők
vak zenész
haza a bálból
szél a sok
kéményen át

S hová

lettek a
zsebórás
vőlegények boldog
békeidők?
ezt a holdat
látják-e
ha a tél
kártyáival
üzennek?

„Macskanyomra

macskanyom
verébnyomra
semmi
macskanyomra
macskanyom
verébnyomra
semmi
macskanyomra
macskanyom”

Mintha

világgá
mentél volna
s a
fazék tejjel
megjönne a
kabátod

Árnyak

vonulnak
téli rózsák
ejtik rád
szirmukat
a dolgok
rendes szokása
átvált valami
másba és
hatalma lesz
fölötted

Üres kabát

harangoz
fenn a mind
félelmesebb
huzatban
almatolvaj
lopott el minden
hónapot úgy
tűnik el
minden mint az
ajtónyikorgás