|
Tanulmány – jegyzet – publicisztika (KORTÁRS
1991–2000)
ACZÉL GÉZA:
Őszi konstruktivitás – Kassák utolsó évtizedéről 1994/5/14
ÁCS MARGIT:
Figyelmen kívül hagyott gondolatok (Hellenbart Gyula: Hamburgból nézve) 1992/9/21 • Novellapályázatunk tanulságai 1996/2/64 • Irodalom-e a népi irodalom? 1997/6/1 • Békeidőben Bécsben – 1848, 1956 – és ami utána következik 1998/3/1 • A közhelyek évelő természete 1999/10/4
ÁCS TIBOR:
Széchenyi katonaélete 1991/3/114
ÁGH ISTVÁN:
A végső menedék és a lila bélésű pongyola – Jékely Zoltán öröksége 1992/3/13 • Kitárt ingben 2000/2/121
ÁGOSTON VILMOS:
Közép-európai tudathasadás 1991/11/7
ALBERT GÁBOR:
Milyen a politika, és milyen a forradalom? – 1994. január 1. – 1994. július 14. 1997/4/1 • A Kossuth-ellenes emigráció – Szemere Bertalan levelezése (1849–1851) 1998/6/66 • Zárt tárgyalás – Egy elfelejtett és azóta sem kiadott Kodolányi-műről 1999/5/98 • Hadsereg nélküli hadvezér – Szemere Bertalan leveleskönyvét olvasom – 1853. 1999/8/1
ALBERT PÁL:
Levél Pálinkás Györgynek, Felhők (Jelenkor, 1996) című könyvét olvasván 1997/7/85
ALEXA KÁROLY:
„Erdély öröksége” – Jókai Anna: Szegény Sudár Anna 1998/7/99 • Levél Mészöly Miklósnak – útközben, közjátékokkal 1991/1/129 • Levél a Kortárs főszerkesztőjének 1999/11/76
ALFÖLDY JENŐ:
A barbár fejedelem – Csanádi Imre: Lovas vezér arany korsón (az Írott képek ciklusból) 1996/12/58 • Feltáratlan kincs nyomában – Nyolcvan éve született Csanádi Imre 1999/12/99 • Az oltalmazó – Egy érdekes Illyés-versről 2000/2/95
AMBRUS LAJOS:
Ami a lelkekben történik – Az 1995. évi Kortárs-díjasok köszöntése 1996/2/67 • Szent Öreg Kutya – Mednyánszky László, 1852–1919 1996/5/58 • Az aktuális szabadsághagyomány: Berzsenyi Lénárd arcképcsarnoka 1998/6/60 • Levél ASAKhoz, Némó kapitányhoz, Sándor Andráshoz 1999/10/78
ANDAI FERENC:
Radnóti Heidenauban – A költő halálának ötvenedik évfordulóján 1994/11/114
ANDORKA RUDOLF:
Örökké valóság, avagy kis magyar problémakatalógus – Kérdez: Gyarmati László 1997/4/119
ANDRÁS SÁNDOR:
Befogadás vagy együttlét? 1995/2/89 • Haza és ország – nemzet és nép – szabadság, egyenlőség – szabadság, testvériség (Szabó Zoltán nemzetszemlélete és a harmadik út) 1995/5/1 • Válasz Pethő Bertalannak 1998/7/90 • Kosztolányi Dezső és a művészet öncélúsága 1998/9/59 • Hány lelket lehet lenyúzni egy magyar testről? 1998/11/29 • Amiről nem lehet hallgatni, arról beszélni kell – Baránszky László költészetéről 1999/7/78 • Az elmaradt vallásháborúról 2000/1/97 • A konzervativizmusról 2000/9/56
ANDRÁS SÁNDOR–KEMENES GÉFIN LÁSZLÓ:
„A költő tanuljon meg bálnául” – Beszélgetés Bakucz József költészetéről 1997/7/73
ANTALL ISTVÁN:
Kő Pál plasztikus világa 1999/10/99
APOR ELEMÉR:
Egy különös dedikáció, amelyet később megváltoztat a szerző – Ismeretlen részlet Kálnoky László ifjú éveiből 1994/2/116
BABUS ANTAL:
Németh László nyolcadikos irodalmi dolgozatai 1995/12/4
BAJI LÁZÁR IMRE:
Art decótól az art deKONig – Az eltűnt középpont nyomában 1996/12/2 • Mária-felejtés 2000/1/1
BÁLINT B. ANDRÁS:
Fertály és fortély – Az utazás aszkézise 1993/12/19
BÁLINT PÉTER:
Egy „breviarista” vallomásai – Szentkuthy Miklós prózaírásáról 1993/9/47 • Gyűlöletből vagy szeretetből… – Töprengések Komor András Fischmann S. utódai című regényéről 1999/8/59 • Az oroszlánok vermében 2000/1/115 • Menedék a magány ellen – Leuveni naplórészlet 2000/7/92
BALLA D. KÁROLY:
Közös sorsverésben – Kárpátalja, 1990 1991/1/111
BEKE GYÖRGY:
Székely cigányok 1991/4/93 • Az utolsó orosz katonavonat 1991/7/102 • Honunk a hazában 1991/11/3 • Káprázat és igazság – Az első magyar monográfia Romániáról (Oroszhegyi Józsa: Román élet) 1997/5/64 • Zászlós Kolozsvár – Terek metamorfózisa 1998/1/76 • Magyar Risorgimento 1998/8/16 • Örökmécses – A köztünk élő Szent László király 1999/8/119 • Lenauheim 2000/7/79
BENEY ZSUZSA:
A látómező szabálytalansága – Ladányi Imre művészetéről 1993/11/80
BENKŐ SAMU:
A közvetítő – A 70 éves Vekerdi Lászlóról 1994/7/8
BENKŐ ZOLTÁN:
A Gentleman 1993/2/15
BENYHE JÁNOS:
Egy francia-kanadai folyóirat magyar száma 1999/3/57
BÉRCZES LÁSZLÓ:
Kérdőjelek – A kilencvenes évek magyar színháza 1995/1/87 • Játékosan, pontosan, személyesen – Magyar Filmszemle, 1995 1995/4/86 • Kettős életek – Kleist-bemutatókról 1995/6/85 • Körön kívül – Beszélgetés Kárpáti Péterrel 1995/8/76 • A legfiatalabb rendező – Harag György, 1925-1985 (Összeállította: Bérczes László) 1995/9/82 • Kézfogás – Az 1994-95-ös színházi évadról 1995/10/95 • Közben – Menzel, Csonkin és a többiek 1995/11/77 • Megyek előre – Beszélgetés Novák Eszterrel 1995/12/86
BERTÓK LÁSZLÓ:
Dongó a szobában – Jegyzetek, közelítések 1995/6/74 • A jövő oldalán a szárny – A költővel Nagy Imre beszélget 1995/11/107 • „Ha tettet elmulaszt valaki” – Közelítések 1996/6/40 • Amekkora kupacra fölteszi – Közelítések 1996/7/19
BIKÁCSY GERGELY:
Az ismeretlen Krúdy – Krúdy Gyula: Pál apostol levelei; Öreg szó az ifjakhoz 1997/2/85 • Három páter 1999/11/50
BÍRÓ BÉLA:
A végesség „halhatatlansága” – Ady Endre: Új s új lovat 1997/4/94
BISZTRAY ÁDÁM:
Édesanyánk szavai 1992/1/29
BODOR PÁL:
Ígéretes kudarcaim 1991/11/10
BODRI FERENC:
Díszebéd Esztergomban, 1936 1992/8/51 • Révész a hullámokon – Molnár József munkássága 1994/2/97
BOGDÁN LÁSZLÓ:
Oldás és kötés 1991/12/44
BOGNÁR ANTAL:
Magyar fejek vadásza – Villámportré Móser Zoltánról 1999/5/82
BOHÁR ANDRÁS:
„Elrágják a galambok a napot...” – Bakucz József és Kemenczky Judit költészetéről 1997/7/62
BÓNIS FERENC:
Harminchárom óra ifjabb Bartók Bélával (I. rész) 1991/2/94 • (II. rész) 1991/3/125 • (III. rész) 1991/4/136 • (IV. rész) 1991/5/111 • Búcsú Fodor Andrástól 1997/8/42 • Egressy Béni és a Szózat útja 1998/6/103
BOR AMBRUS:
Gépkor, nyelvek, találkozások – Sprache im technischen Zeitalter, 1991 december 1992/5/110
BORBÁNDI GYULA:
Nemzeti és szociális szabadelvűség – Friedrich Naumann német liberális politikusról 1991/2/88 • Idegenkedéstől a szóértésig – A második világháború előtti és utáni emigránsok viszonya 1992/1/75 • Négy nap Illyés Gyulával 1992/10/10 • Magyar folyóirat-alapítás Nyugaton, 1950-ben – Az Új Látóhatár történetéből 1999/10/82
BOZAY ATTILA:
Másokért dobogó szív 1997/8/23
BÖSZÖRMÉNYI EDE:
Az „azonosíthatatlan személy”-ről 2000/3/76
BUSTYA ENDRE:
Lehet egy legendával – kevesebb? – avagy: Bonyodalmak az „Ady-ultimó” körül 1992/6/109
CARROL, TIM:
Az Elefántcsorda Angliában (Bérczes László interjúja) 1995/3/81
CZAKÓ GÁBOR:
Bábel 1994/4/97 • A világhegy (Hamvasról, a Patmoszról) 1995/3/94 • A kopasz lány – Ordítás és azonosság 1996/11/91 • Bűnállam 1997/3/91 • Óda a paraszthoz 1998/7/65 • „Csak az olvassa versemet, ki ismer engem és szeret” 1998/10/114 • Csuang-ce ombudsmanja 2000/10–11/77
CZEIZEL ENDRE:
Pilinszky János családfájának értékelése 2000/5/85 • Ady Endre családfájának és sorsának értékelése (I. rész) 2000/7/56 • (II., befejező rész) 2000/8/117
CZÉRE BÉLA:
Látomás és mítosz – Mándy Iván mágikus prózájának születése 1996/1/74
CZIBOR ZOLTÁN:
A forradalomban (szövegközlő: Szöllősi György; előszó és lábjegyzetek: N. Pál József) 1998/10/34
CZIGÁNY LÓRÁNT:
„… a méhsár megkülönböztető jele” – A nemzedéki vita az Új Látóhatárban 1992/8/17 • Pilinszky Nyugaton – Kiegészítések Csokits János könyvéhez 1993/7/1 • A bizarr költő – Hogyan élvezte Kukorelly Endre a diktatúrát? 1995/4/117 • A derivátum-irodalmak mibenléte 1995/7/90 • A szexuális őserő mítosza: A „kiforgatott” Toldi 1996/4/87 • A nép államának gimnáziuma, 1950 1997/7/99 • Nálunk már tavasz van 1997/11/86 • Az irodalmi piacon 1998/2/117 • Az irgalmasság testi és lelki cselekedetei 1998/7/83 • Filozófus, kerékpáron 1998/9/82 • A forradalom közkatonája 1998/10/116 • Államosított szavaink átvilágítása, avagy szótáríróink diszkrét bája 1999/7/1 • Puer, scimus latine? 1999/8/93 • Öregedő emigráns téli tájban 2000/3/80 • Márai-dokumentum 2000/4/77 • Három bizarr történet 2000/6/113 • „Magyarul nem szabad írni!” 2000/10–11/136
CZIGÁNY MAGDA:
Utazás a múltba: zarándokúton Santiagóba 1993/5/72
CZIGÁNY ZOLTÁN:
Nápolyban most is dél van – Magyarországi levelek 1996/3/67 • Posta Dukába – Válasz Simonffy András leveleire 2000/12/112
CZÍMER JÓZSEF:
Ne kérdezzék, hogyan… 1999/12/87
CZYZEWSKI, KRZYSZTOF:
A határvidék perspektívájából – Atlantisz-komplexus, avagy Közép-Európa a világvége után (Szenyán Erzsébet fordítása) 1998/11/50
CSAPLÁR FERENC:
Naplótükrök – Kassák és Illyés, egymásról 1993/3/72 • Szoborállítás Érsekújvárott – Fejezet a Kassák-kultusz történetéből 1998/2/72
CSEKE PÉTER:
Az új tárgyiasságtól a Korunk népi realizmusáig 1996/3/82
CSERES TIBOR:
Hallottuk Brezsnyev kürtölését 1992/10/51
CSICSERY-RÓNAY ISTVÁN:
Márai Amerikában (az interjút készítette: Salamon István) 2000/2/73
CSIKI LÁSZLÓ:
Jelentés a boldogságról 1991/10/15
CSOKITS JÁNOS:
Egy gondolat útja 1995/4/83 • Kép és látomás a Harmadnapon világában 1995/10/14 • A nemzeti sorsköltészet százada – Baróti Szabó Dávidtól Arany Jánosig 1996/8/94 • Kulturális forradalom Amerikában – Olvasónapló 1999/3/1 • Római nők a hatalom vonzáskörében – A köztársaság végén és a császárkor elején 1999/6/5 • Fényűzés az ókori Rómában – Kultúrtörténeti kaleidoszkóp (I. rész) 1999/11/40 • (II. rész) 1999/12/38 • Fényűzés az ókori Rómában – Kultúrtörténeti kaleidoszkóp (III., befejező rész) 2000/1/81
CSUKÁS ISTVÁN:
Az olvasás gyönyörűsége – Bayer Zsolt: Tündértemető 1999/11/81
CSŰRÖS MIKLÓS:
Várkonyi Nándor – Kodolányi kritikusa 1996/12/103 • Korai vagy kései? – Tűnődés Fodor András Megyek magam című verséről 1997/8/29
DANYI MAGDOLNA:
Jegyzet Lator László költészetéről 1995/8/89
DÁVID GYULA:
Az író rabsága és szabadsága – Páskándi Géza börtönévei 1999/2/2
DEÁK LÁSZLÓ:
Bakucz és a mainstream 1997/7/70
DEMÉNY JÁNOS:
A Teknős éve – Hamvas Béla leveleiből 1991/5/97
DERES PÉTER:
A tornyok nem nőnek az égig 1998/7/87
DOMOKOS MÁTYÁS:
Mondom a magamét 1991/4/114 • Mondom a magamét - A közgazdászmítoszról 1991/5/133 • Mondom a magamét – A magyar könyv napfogyatkozásáról 1991/6/129 • Mondom a magamét – Az alkotó személyiségi jogairól 1991/7/60 • Mondom a magamét – Műhelysirató 1991/8/92 • Mondom a magamét – A tudatos felejtésről 1991/9/64 • Mondom a magamét – A magyar regény és a piszkos anyagiak 1991/10/97 • Mondom a magamét – A minőségellenes demagógiáról 1991/11/84 • Illyés-emlék 1991/12/86 • Nép, Volk, peuple – akkor és most (Kérdező: Széchenyi Ágnes) 1993/4/110 • Csillag Ninivében – Nemes Nagy Ágnes sírkőavatása 1994/6/112 • Elvérzenek legméltóbb álmaink? 1995/10/2 • Az írás szava – az élet szava 1997/6/13 • „Csak az út sejti, hova megyünk” – Fodor András halálára 1997/8/13 • Könny közt humor Illyés Gyula lírájában 1997/11/13 • Gens una sumus? – Fodor András útja 1998/6/110 • Mi (nem) lett volna, ha... – Németh László és a Méhes Zoltán-i sorsválasztás 1998/10/63 • Társadalmi regényből történelmi regény – A műfaj metamorfózisa 1999/10/58 • Ezredvégi tűnődés a költői érettségről 2000/9/37
DOMOKOS PÉTER:
A Kalevala nálunk és nyelvrokonainknál 1999/12/105
EGYED ÁKOS:
Széchenyi és Erdély 1848-ban 1998/6/32
EGYED PÉTER:
Egy kis analitika 1991/12/40 • Egy francia professzor felfedezi Romániát – Claud Karnoouh három könyvéről 2000/5/64
EISEMANN GYÖRGY:
Sziszüphosz köve és csillaga – Egy mítosz irodalomtörténetéhez 1992/1/31
ELEK TIBOR:
A gyógyszer és az ostya – Világkép és esztétika összefüggései Székely János esszéiben 1999/3/114 • Mi volt a Forrás a kárpátaljai magyar irodalomban? – Ez volt a Forrás! 1999/11/100 • „Az méltó csak az emberhez…” – Székely János történelmi drámái a hetvenes–nyolcvanas években 2000/3/85
ENDRŐDI SZABÓ ERNŐ:
Délibábok ősei – avagy: A néptörténet „diszkrét” bája 1992/6/116
ERDÉLYI ZSUZSANNA:
„Meghaltam én népemért…” – Kéziratos népénekek 1995/4/38 • „Meg holt imár az élet...” 1997/8/37
ERDŐDY JÁNOS:
„Író urak, rajtunk a sor!” – A Népszava 1941-es Karácsonyi Száma 1991/12/88
ESTERHÁZY PÉTER:
A csokornyakkendős ember – Kosztolányi Dezsőről 1993/10/116
EZERKILENCSZÁZÖTVENHAT AZ IRODALOMBAN (Bodnár György, Standeisky Éva, Gömöri György, Kenyeres Zoltán, Lengyel Balázs, Pomogáts Béla, Czigány Lóránt és Rónay László írásai) 1997/4/43
FÁBIÁN ERNŐ:
A példanép ideológiája – Németh László eszméiről 1991/1/121
FÁBIÁN LÁSZLÓ:
Távolodó én – Gyarmathy Tihamér életművéről 1995/9/95 • A bóvli forradalma – Széljegyzetek egy Czakó-könyvhöz 1997/3/96
FÁBRI ANNA:
Élmény, emlékezet, értelmezés – Jókai-művek a forradalomról és a szabadságharcról 1998/8/24
FARAGÓ JÓZSEF:
A népballadák és Sinka István balladái 1994/10/52 • A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem sorsa – Alapításának 125. évfordulójára 1998/2/64 • Egy nagy vers néprajzi háttere – Sinka István: Anyám balladát táncol 1998/4/72
FARAGÓ LAURA:
„Magyar litánia” – Beszélgetés Tóth Bálinttal 1999/12/70
FARKAS FERENC:
Vers, nyelv, zene és fordítás 1993/10/121
FARKAS ZSOLT:
Irodalmon-inneni alakzatok Kukorellynél 1996/3/92
FEKETE J. JÓZSEF:
„Élni nem kell, írni kell!” – Szentkuthy Miklósról 1999/1/40 • Kedves Margit! 2000/3/76
FEKETE VINCE:
Léttapasztalat és elmúlástudat, avagy az egzisztenciális helyzetértékeléstől a személyesség megtalálásáig – Sziveri János költészete 1997/1/69
FERDINANDY GYÖRGY:
Ki fél a nyugati magyar irodalomtól? 1995/4/80
FIATAL ÍRÓK A FORRADALOMBAN (Cs.
Szabó László interjúja – közreadja:
Sárközi Mátyás) 2000/10–11/14
FILEP TAMÁS GUSZTÁV:
A kegyelem útjai – Lovassy László jurátus úr 1993/6/115 • Lókoponyakirály – Ménfőnél Aba Sámuel 1994/9/123 • Eső Bal-le-Ducben 1994/12/80
FODOR ANDRÁS:
Takáts Gyula egykor és most 1991/2/128 • Eötvös Kollégium, 1948 – Korabeli naplójegyzetek 1991/3/84 • Illyéssel, utolsó évtizedében 1992/10/18 • Búcsú Demény Jánostól 1993/6/103 • Thiery Árpád testamentuma 1995/7/88 • Bartókról – halála 50. évfordulóján 1995/12/38 • Erdélyi vakáció – Naplójegyzetek, 1977 1996/9/49 • Kodály Emlékkönyv, 1997 1997/8/44 • Az utolsó hónap – Napló, 1997. május 27. – június 26. 1999/6/114
FODOR JÁNOS:
Fodor András naplójegyzeteiről – Válasz Wilheim Andrásnak 1999/11/74
FÜZI LÁSZLÓ:
A szerep – Németh László írói-gondolkodói világának jellemzői 2000/6/27
GÁLFALVI GYÖRGY:
A Securitate árnyékában – Kérdező: Szakolczay Lajos 1991/6/103
GALGÓCZY ERZSÉBET:
Vagongyár 1991/8/37
GÉCZI JÁNOS:
Fegyverengedély 1991/12/63 • Római jegyzetlapok, 1992. augusztus 20–22. 1994/1/17
GEREBEN ÁGNES:
Ilja Ehrenburg és a szovjet állami antiszemitizmus 2000/6/94
GERGELY ÁGNES:
Európai homály: az öreg Yeats (I. rész) 1991/1/134 • (II. rész) 1991/2/106 • Odacsempészem Szabó Magdának, íróasztalára 1992/10/88
GERGELY MIHÁLY:
Öngyilkosság – önkéntes halál? 1991/10/53
GERZSON PÁL:
Emlékezve, reménytelenül 1997/8/21
GOMBOS GYULA:
Csöppre csöpp 1993/5/1
GOMBROWICZ, WITOLD:
Turisták és gólyafészkek (Pályi András fordítása) 2000/2/42
GÖMÖRI GYÖRGY:
Anna örök, azaz még egyszer Balassi Bálint Céliájáról 1994/6/93 • A költő mint tiszta részvét – Pilinszky János: Francia fogoly 1996/9/72 • Világirodalomra nyíló ablak – A Books Abroad és a World Literature Today magyar rovatának harminc éve 1998/3/98 • Harmincéves az Új Égtájak 1999/3/52 • Újrakezdés a második világháború utáni magyar költészetben 1999/12/76
GÖRÖMBEI ANDRÁS:
Az egymást erősítő sokféleség 1999/10/11
GRÓH GÁSPÁR:
Váltás vagy változás – „De nem felelnek, úgy felelnek” – A magyar líra a húszas-harmincas évek fordulóján 1993/9/110 • Így éltünk Vengrijában – (Nem csak) a Tiszatáj fél évszázada 1998/11/95
GUTAI ISTVÁN:
Az ember, ha olvasó... – Kolozsvári Papp László sorozatáról 1997/7/87
GYÖRFFY MIKLÓS:
Mivégre kell nekünk Széchenyi? 1991/12/6
GYURGYÁK JÁNOS:
Valami elveszett, avagy az értelmiség árulása – Kérdez: Gyarmati László 1995/6/119
HAMVAS BÉLA:
Álarc és koszorú (Dionysos) 1995/7/66
HANKISS ÁGNES:
A senki földjén, avagy a meglelt idő nyomában – Kérdez: Gyarmati László 1995/5/119
HATÁR GYŐZŐ:
Ezotéria 1991/8/86 • A Fény Megistenülése – Suhrawardi; Fénybogarak ha találkoznak 1998/3/49 • Hóhérbecsület – Episztoláris hozzászólás Domokos Mátyás Mi (nem) lett volna, ha… című írásához 1998/12/121 • Szeretve tisztelt Főszerkesztő Úr! 2000/8/94
HELLENBART GYULA:
Kompország és a Nyugat 1998/9/82 • A „finnugor démonok” – Németh László és a humboldti művelődéseszmény 2000/4/87
HELLER ÁGNES:
Bicikliző majom – Kőbányai János interjúregénye (I. rész) 1997/11/33 • (II. rész) 1997/12/49 • (III., befejező rész) 1998/1/1 • Bicikliző majom – Kőbányai János interjúregénye (I. rész) 1998/5/46 • (II. rész) 1998/7/45 • (III., befejező rész) 1998/8/1
HERBAI ISTVÁN:
„Falusi ankét” – 1953 1991/2/132 • Gerő Ernő és az irodalompolitika 1991/8/79
HERMANN RÓBERT:
Párhuzamok és különbségek – Nagymajtény, Világos 1995/3/89 • 1848. március 15. – a túloldalról 1998/3/124 • Életük legszomorúbb napjai – Költők és írók a szabadságharc végnapjaiban 1998/6/5
HOGYAN ÉRZIK MAGUKAT AZ ÍRÓK?
(kerekasztal-beszélgetés) 1992/3/49
HORÁNYI KÁROLY:
Kétféle nemzetstratégia, kétféle emigráció – Kodolányi vitája Máraival 1999/9/26
HORVÁTH ELEMÉR:
Apud deum – Válasz Czigány Lórántnak 1995/9/100
HUBAY MIKLÓS:
Napló 1996/1/110 • Napló 1997/5/5
HUSZÁR SÁNDOR:
Dráma – levelekben elbeszélve 1991/1/96
HUSZÁR TIBOR:
Erdei Ferenc, Bibó István és a Márciusi Front (I. rész) 1991/3/101 • (II. rész) 1991/4/85 • (III. rész) 1991/5/84 • (IV. rész) 1991/6/91
ILLYÉS GYULA:
Naplójegyzetek, 1977 1991/1/3 • Naplójegyzetek, 1977 1991/2/3 • Naplójegyzetek, 1977 1991/3/3 • Naplójegyzetek, 1977 1991/4/3 • Naplójegyzetek, 1977 1991/5/7 • Naplójegyzetek, 1978 1991/6/57 • Naplójegyzetek, 1978 1991/7/94 • Naplójegyzetek, 1978 1991/8/69 • Naplójegyzetek, 1978 1991/9/73 • Naplójegyzetek, 1978 1991/10/71 • Naplójegyzetek, 1978 1991/11/60 • Naplójegyzetek, 1978 1991/12/74 • Naplójegyzetek, 1978 1992/1/106 • Naplójegyzetek, 1978 1992/2/46 • Naplójegyzetek, 1978 1992/3/99 • Naplójegyzetek, 1978 1992/4/102 • Naplójegyzetek, 1978 1992/5/42 • Naplójegyzetek, 1979 1992/6/53 • Naplójegyzetek, 1979 1992/7/1 • Naplójegyzetek, 1979 1992/8/84 • Naplójegyzetek, 1979 1992/9/86 • Naplójegyzetek, 1980 1992/11/74 • Naplójegyzetek, 1980 1992/12/73 • Naplójegyzetek, 1980 1993/1/96 • Naplójegyzetek, 1980 1993/2/90 • Naplójegyzetek, 1980 1993/3/62 • Naplójegyzetek, 1980 1993/4/60 • Naplójegyzetek, 1981 1993/5/88 • Naplójegyzetek, 1981 1993/6/90 • Naplójegyzetek, 1981 1993/7/72 • Naplójegyzetek, 1981 1993/8/92 • Naplójegyzetek, 1981 1993/9/98 • Naplójegyzetek, 1981 1993/9/98 • Naplójegyzetek, 1981 1993/10/52 • Naplójegyzetek, 1981 1993/11/82 • Naplójegyzetek, 1982 1993/12/114 • Naplójegyzetek, 1982 1994/1/48 • Naplójegyzetek, 1982 1994/2/81 • Naplójegyzetek, 1983 (befejező rész) 1994/3/1
IVÁNSZKY ÁGOTA:
„Hiszen már fél tíz van és még annyi a tehén” – Szilasi László tanulmányai 1995/8/99
JÁNOSI ZOLTÁN:
„Ítéletidőben, puszta-országban” – Vázlat Nagy Gáspár közéleti lírájáról 2000/3/99
JÓKAI ANNA:
Közeledőben – távolodóban 1993/1/60 • Mihály-nap után 1993/12/80 • A hűség embere 1997/8/34 • A mítosz mint realitás – Kodolányi világképe 1999/4/83
JÓRY JUDIT:
Ezüst-maszkunkat ezüst-kezünk elmozdítja – Találkozások Nagy Lászlóval 1995/7/36
JÓSVAI LÍDIA:
Pilinszky János valósága 1992/9/58 • Pilinszky ideje 1993/7/25
KABDEBÓ TAMÁS:
A kor lelkiismerete 1991/4/80 • A haza fogalmának kitágulása 1992/2/58 • Még egyszer Micimackó 1992/10/76 • Pendragónia 1993/3/76 • Savanyú a szőlő 1994/2/113 • Londonország lakosai 1994/3/93 • Ne kívánjad? – A kilencedik parancsolatról 1999/7/66 • Kinek, minek szenteljed? – A harmadik parancsolatról 1999/11/92
KAHLER FRIGYES:
A történelem kriminalizálódása, avagy joghalál Magyarországon – Kérdez:
Gyarmati László 1995/10/118
KAHLER FRIGYES – M. KISS SÁNDOR:
Az erőszakszervezetek és a forradalom – A gyűlölt Ököl (1945. január 17. – 1956. október 22.) 1996/4/62 • Az ÁVH agóniája; Az ÁVH-sok szerepe a forradalom leverésében 1996/5/76 • A Katonai Bizottság (1956. október 24. – október 30.) és a katonai diktatúra terve; Adatok és gondolatok a Katonai Tanács létrejöttéről és működéséről 1996/6/83 • „Reggel 7 óra óta nem lőttünk...” (1956. október 23. – október 29.); „Mától kezdve lövünk” 1996/7/73 • Gyurkó Lajos, aki „szétvert mindent...”; „És negyedikétől kezdve megint ugyanezt csinálta...” 1996/8/76 • „... a nyugati határ biztosítását szolgáló operatív anyag...”, avagy a mosonmagyaróvári sortűz valódi oka 1996/9/80 • Nagy Imre, a magányos, tudatos küzdő – Kádár, a pártszerű taktikus; Nagy Imre, az ellenálló, kivégzett miniszterelnök – Kádár János, a „helytartó” 1996/10/3 • Egy „nagy” per a Győri Megyei Bíróság különtanácsa előtt – Vádirat helyett „Feljegyzés” 1996/11/54 • Október 28. A fordulat napja; „Bűnhődni kellett... mert kimondták: »a király meztelen«” 1996/12/81 • Az erőszakszervezetek és a forradalom – '56-ról '56-ban; '56-ról '89-ben (befejező rész) 1997/1/104
KALLÓS ZOLTÁN:
Tavaszi hímes tojások 1999/5/108
KANIZSAI DÁVID [Szakolczay Lajos]:
Egy elfeledett arc: Pérely Imre 1994/12/92 • Az agyag költészete és mitológiája – Németh János kerámiáiról 1996/1/60 • A szenvedés szerkezete – Prokop Péter új festményei 1997/2/108
KÁNTOR LAJOS:
Az a nyár… (1968) 1992/4/74 • Köszönő távirat, odaátra 1993/6/38 • Amennyi kell a megismeréshez – Szilágyi Domokos és Hervay Gizella; hatvanas évek 1994/11/91 • Sárkányölő – Szabédi László, a transzszilvanizmus és a népiség 1998/9/73 • Gondolatok Keletről – Nyugat felé 1999/7/72 • Ignácz Rózsa helyzetrajzai és az irodalomtörténet-írás 1999/12/93 • Az ismeretlen Nagy István 2000/5/77 • Malomkövek között – álmok szőnyegén (Az ismert és ismeretlen Reményik) 2000/12/77
KARÁDI ZSOLT:
François Gachot és a magyar kultúra 1998/3/89
KARÁTSON ENDRE:
Akivel beszélni szeretnék 1994/12/83 • A multikulturalizmus faggatása 1998/11/19
KARÁTSON GÁBOR:
A test megtalálása, avagy a rakodópart alsó kövén – Kérdez: Gyarmati László 1995/2/118 • Kedves Miklós! 2000/10–11/76
KARINTHY FERENC:
Milyennek szeretném a Kortársat? 1992/5/108 • Kárpótlási jegy 1992/10/126
KÁROLYI ZSIGMOND:
A Barcsay-centenárium – Kérdező: Nagy Zoltán 2000/5/98
KEMENCZKY JUDIT:
„Verébként jöttem és fönixként távozom...” – Megemlékezés Bakucz József, Bostonban elhunyt költő személyéről és szellemi hagyatékáról 1997/7/35
KEMENES GÉFIN LÁSZLÓ [lásd még ANDRÁS SÁNDOR]:
Az örökös fájdalom partján – Vallás- és magyarságbírálat Vitéz György Missa agnostica című szövegében 1995/10/27 • Nem is olyan Édes Anna – A női szexualitás problematikája Kosztolányi Dezső regényeiben 1997/8/79 • A nappal és az éjszaka konfliktusának áldozatai – Az elfojtott szexualitás visszatérése Márai Sándor Válás Budán című regényében 1998/4/59
KEMÉNY KATALIN:
„A rabokat megzavarja a szabadság…” – Kérdező: Sava Babić 1993/8/119
KEMSEI ISTVÁN:
A százötven éves Toldi 1996/12/52 • „Ahol minden magában való összefonódik” – Ágh Istvánról 2000/9/27
KENYERES ZOLTÁN:
A modern-romantikus Ady (I. rész) 1997/8/112 • (II. rész) 1997/9/118 • (III., befejező rész) 1997/10/1
KERESZTURY TIBOR:
Függelék a törzsanyaghoz: Sár – A Petri-költészet legutóbbi fejezetéről 1998/4/79
KESERÜ KATALIN:
A jövő embere – Csutoros Sándor szobrairól 1991/2/122
KESZEG VILMOS:
Allegória a hídról, a fáról és a vasról – Torda, 1909. július 3. 2000/5/71
KIRÁLY LÁSZLÓ (zeneszerző):
Nemzeti zene vagy Weltmusik? 1995/4/44 • Új zenei tavasz? – Szokolay Sándor és Balassa Sándor szimfonikus bemutatóiról 1995/10/84
KIS PINTÉR IMRE:
Testvér-bilincsben 1993/2/1 • Itt és most – Negyvenéves a Kortárs 1997/1/1 • Búcsú szerkesztőtársunktól 1997/8/2
KISS ANNA:
Bagolyasszonyka én – Levelek Nagy Lászlótól 1994/11/16
KISS FERENC:
Az egység akadályai (I. rész) 1991/9/15 • (II. rész) 1991/10/121 • (III. rész) 1991/11/45 • (IV. rész) 1991/12/33 • Túléljük-e? (I. rész) 1992/10/101 • (II. rész) 1992/11/66 • … elég, eltemetjük magunk! – Napló Nagy László haláláról 1993/6/16 • Naplórészletek 1994/11/9
KISS GY. CSABA:
Hol tévesztettünk utat? – Nyílt levél Bíró Zoltánhoz, Csoóri Sándorhoz, Csurka Istvánhoz, Fekete Gyulához, Für Lajoshoz, Joó Rudolfhoz és Lezsák Sándorhoz 1993/10/63 • Szarajevó, avagy a tragikus század borzalmas vége – Jegyzetek Kőbányai János könyvéhez 1998/7/101
KISS IRÉN:
Jókai szellemi exhumálása – avagy a Jókai-olvasók erkölcsi rehabilitációja 1994/2/76
KISZELY GÁBOR:
Mi, rómaiak – Nagy Károly, a rómaiak császára 1997/7/90
KOCZKÁS SÁNDOR:
„Nekem Nagy László ostora tetszik” – A Föltámadás szomorúsága és a költői metamorfózis 1995/7/42 • Ady Endre, a „vízválasztó” 1997/11/5 • „Lázban ég a világ” – A „firkonc” és a poéta műhelyében 1998/2/92
KODOLÁNYI GYULA:
A létezés-szakmában – Kérdez: Liptay Katalin 1998/8/43 • Plótinosz-jegyzetek 1999/6/80
KODOLÁNYI JÁNOS:
Márai és a kultúra (Ács Margit
bevezetőjével) 1994/1/1
KODOLÁNYI JÁNOS és SZABÓ LŐRINC levelezéséből
(közreadja és jegyzetekkel ellátta: Horányi Károly) 1999/7/109
KOLOZSVÁRI PAPP LÁSZLÓ:
Szakolczayval az aluljáróban 1991/2/139 • A harmadik emeleten 1991/3/145 • Esti szex 1991/4/126 • Balt Orient 1991/5/137 • Messze szakadt barátnémnak 1991/6/146 • Könnyű nyári olvasmány 1991/7/121 • Qui s'excuse, s'accuse 1991/8/1 • Ég a tető 1991/9/66 • A nyomok a kiszámíthatatlanhoz vezetnek 1991/10/89 • Tűnődés vizére eresztve 1991/11/76 • Karácsony 1991/12/122 • Prosperóra várva 1992/1/59 • Kijön-e a medve? 1992/2/118 • Erotikus lebbentés 1992/3/71 • Tábortűz 1992/4/67 • Balzaci kor 1996/3/1 • Ecce a főemlős! 1996/4/50 • Csodaszarvasok 1996/5/51 • Az egér templomai 1996/6/76 • Barackszínű lányok 1996/7/65 • Mackó úr az ezredéves kiállításon 1996/8/52 • Bál Globálban 1996/9/57 • Miért kicsik a törpék? 1996/10/53 • Az író, ha magyar 1996/11/95 • MC – Magyarok Celekedetei 1996/12/75 • A kripta egyensúlya 1997/1/49 • Minden egész eltörött 1997/2/101 • Örvendezők 1997/9/61 • Stíluselemzés 1997/10/86 • Visszatérő ébrenléteim 1997/11/111 • Tanult rabszolga 1998/1/69 • Bűn és bűnhődés 1998/2/80 • Inkább magunk dolgáról 1998/3/78 • Unok túlélni! 1998/4/88 • Béla, avagy Kádár János népe 1998/5/36 • Pol Pot 1998/6/122 • Torzók 1998/7/72 • A miniszterelnök 1998/8/70 • Történelmi csoda 2000/1/102 • Környál és maszat 2000/2/78 • Az eszme 2000/3/68 • Valagova, valagova! 2000/4/64 • Unalom 2000/5/123 • Elnökfelhozatal 2000/6/107 • Hámozott párducok 2000/7/113 • Verne Gyula 2000/8/97 • Rosszkedvünk tele 2000/9/88 • Na és?! 2000/10–11/54 • 50 2000/12/92
KOPPÁNY ZSOLT:
Egérlyuk és rózsamáglya – In memoriam Belohorszky Pál 1993/8/71
KORDA ESZTER:
Egy kézirat rejtélye és legendája – Ottlik Géza Továbbélők című kisregényéről 1999/8/83
KORTÁRS-DÍJ, 1996 (Fodor András és Szakolczay Lajos laudációja Kovács Istvánról és Kovács András Ferencről) 1997/2/110
KORTÁRS-DÍJ, 1997 (Ambrus Lajos laudációja Czigány Lórántról és Zalán Tiborról) 1998/2/87
KORTÁRS-DÍJ, 1998 (Ács Margit laudációja Bogdán Lászlóról és N. Pál Józsefről) 1999/2/82
KORTÁRS-DÍJ, 1999 (Ambrus Lajos laudációja Alexa Károlyról, Egyed Péterről és Nagy Gáspárról) 2000/2/88
KORTÁRS-RENDEZVÉNYEK
1997/1/100
KÓSA LÁSZLÓ:
„Népért síró, bús, bocskoros...” – A nemesség alsó rétege az 1948 előtti évtizedekben 1996/10/83
KOVÁCS ISTVÁN:
„Úgy haltál meg, Mieczysław, ahogy a legnagyobbak” – Woroniecki hősiessége és gyarlósága 1995/1/51 • A nagy visszavonulások hőse – Henryk Dembinski születésének elmaradt bicentenáriuma ürügyén 1995/12/18 • A mártír-hadsereg fővezére és az „áruló” emlékezetének históriája – Kosáry Domokos Görgey-könyvének margójára 1996/2/24 • Van-e értelme, lehet-e a magyar forradalom hőseiről beszélni ma? 1996/10/30 • Szovjet katonai intervenció, 1956 1997/1/76 • Az erdélyi lengyel légió története 1997/5/74 • Osztrolenka – Egy lengyel város jelképpé válásának történelmi előzményei 1998/6/23 • A megtorlás, amelyről alig tudunk valamit – Benkő Levente Volt egyszer egy 56 és Pietsch Miklós Bogáncsszedők című könyve ürügyén 1999/3/96
KŐBÁNYAI JÁNOS:
A lélek válaszútján – Komlós Aladár posztumusz munkássága elé 1997/2/39 • 1988 1997/7/110
KŐRÖSI ZOLTÁN:
Beszélgetni jó – Gyarmati László: A méz így meg úgy 1999/10/94
K. P. I.:
Lesznek olvasók? 1992/5/68
KRISTÓ NAGY ISTVÁN:
Őrültek 1999/4/92
KULCSÁR SZABÓ ERNŐ:
A posztmodern és az „új érzékenység” – Az új nyelvi magatartás kialakulása napjaink magyar irodalmában 1993/2/52 • Poesis memoriae – A lírai mnemotechnika és a kulturális emlékezet „újraírása” Kovács András Ferenc verseiben 1994/6/70
KUNKOVÁCS LÁSZLÓ:
Országkép, hiteles kép, fénykép 1996/9/76
LÁBASS ENDRE:
A Táj – Keresztapám fényképkiállítása alkalmából 1993/10/108
LAKATOS ISTVÁN:
Periratok, 1957/58 (I. rész) 1992/2/4 • (II. rész) 1992/3/109 • Öt évtized leveleiből 1997/4/77
LÁNG GUSZTÁV:
Kivándorló irodalom 1991/9/25 • Az abszolútum joga és értelme 1991/11/119 • Mű – életmű – irányzat (Dsida Jenő: Miért borultak le az angyalok Viola előtt) 1994/4/109
LÁNGH JÚLIA:
Afrikai napló – Hetedik Mennyország keresztelője 1996/3/72
LÁNYI ANDRÁS:
Téli hadjárat 1998/6/38 • A technológiai világrend és a természet feletti uralom mítosza 1998/11/55
LÁSZLÓFFY ALADÁR:
A Széchenyi-rapszódia 1991/10/81 • Végelzendülés – 150 éve született Mikszáth Kálmán 1997/2/53 • A kihívott múlt 1998/7/82 • Nemzetek, országok, kik rút kelepcében… 1998/9/84 • A Bolyai-szindróma 1998/11/97 • Kultúrhatárok; Szentivánéji álmatlanság 1999/1/80 • Fáklyászene 1999/5/87 • Spartacus a játékteremben 2000/3/82 • Civil a harcmezőn 2000/6/112
LEGENDA ILLYÉS GYULÁRÓL
(Összegyűjtötte: Albert Zsuzsa)
1996/7/4
LEGENDA NAGY LÁSZLÓRÓL
(Összegyűjtötte: Albert Zsuzsa) 1996/10/96
LENGYEL ANDRÁS:
A fiatal Bibóról – Egy lehetséges megközelítés vázlata 1992/2/92
LENGYEL BALÁZS:
Ottlik igaza 1992/12/17 • Valamikor Szigligeten – Domokos Mátyás új esszéiről gondolkodva 1995/8/86
LENGYEL PÉTER:
A színe és a visszája 1991/7/69
LITVÁN GYÖRGY és TŐKÉCZKI LÁSZLÓ levélváltása
1996/5/114
LÓSKA LAJOS:
A világmindenség egy tenyérben – Beszélgetés Molnár Lászlóval 1995/4/74
LOSSONCZY TAMÁS:
A kép néz engem 1995/1/10
LŐKÖS ISTVÁN:
Az Ady-recepció szerb és horvát változatai 1993/11/71
LŐRINCZ LÁSZLÓ:
Szibériai priccseken 1992/7/70 • Szibériai priccseken 1993/4/51
LUKÁCSY SÁNDOR:
A tűz szónoka – Ismeretlen magyar írók: Landovics István 1992/4/1 • Szép magyar írásoknak mindeneket gyönyörködtető kertecskéje – Debreczeni S. János 1992/7/84 • Szép magyar írásoknak mindeneket gyönyörködtető kertecskéje – Lépes Bálint (1570–1623) 1992/8/99 • Szép magyar írásoknak mindeneket gyönyörködtető kertecskéje – Káldi György (1572–1634) 1992/9/96 • Szép magyar írásoknak mindeneket gyönyörködtető kertecskéje – Geleji Katona István (1589–1649) 1992/10/86 • Szép magyar írásoknak mindeneket gyönyörködtető kertecskéje – (1627 körül – 1692) 1992/11/89 • Újévi ajándékok – Egy magyar prédikációtípus 1993/1/112 • Szép magyar írásoknak mindeneket gyönyörködtető kertecskéje – Csete István (1648–1718) 1993/2/50 • Szép magyar írásoknak mindeneket gyönyörködtető kertecskéje – Ozolyi Flórián (1683–1755) 1993/3/103 • Szép magyar írásoknak mindeneket gyönyörködtető kertecskéje – Kelemen Didák /1683–1744) 1993/4/71 • Szép magyar írásoknak mindeneket gyönyörködtető kertecskéje – Verestói György (1698–1756) 1993/5/108 • Szép magyar írásoknak mindeneket gyönyörködtető kertecskéje – Szabó István (1695–1753) 1993/7/107 • Kuruc pap? – Ismeretlen magyar írók: Csúzy Zsigmond 1993/9/88 • Szép magyar írásoknak mindeneket gyönyörködtető kertecskéje – Gáll Bernardinus (1748–1831) 1993/11/90 • Petőfi két verséről 1994/1/72 • Szép magyar írásoknak mindeneket gyönyörködtető kertecskéje – Májer József (1785–1834) 1994/3/98 • Kalászatok az ismeretlen XIX. századból – Kölcsey emlékszobra (Vörösmarty Mihály) 1995/1/83 • Kalászatok az ismeretlen XIX. századból – A Dalhon folytatása – Vajda Péter (1808–1846) 1995/2/66 • Kalászatok az ismeretlen XIX. századból – Honismeret és reform – Magda Pál (1770–1841) 1995/3/86 • Kalászatok az ismeretlen XIX. századból – Csapdászat és cseklyészet – Pák Dienes (1800–1864) 1995/4/90 • Kalászatok az ismeretlen XIX. századból – Szép vagy, Alföld – Gaal József (1811–1866) 1995/5/100 • Kalászatok az ismeretlen XIX. századból – Szép vagy, Tátra – Tóth Lőrincz (1814–1903) 1995/6/82 • Kalászatok az ismeretlen XIX. századból – Liszt Ferenc hangversenye – Petrichevich Horváth Lázár (1807–1851) 1995/7/95 • Kalászatok az ismeretlen XIX. századból – Kenyér, papiros, indigó – Hetényi János (1786–1853) 1995/8/83 • Kalászatok az ismeretlen XIX. századból – Robot magyar módra – Brünek József (1793–?) 1995/9/91 • Kalászatok az ismeretlen XIX. századból – Barbárok-e a magyarok? – Hunfalvi Pál (1810–1891) 1995/10/100 • Kalászatok az ismeretlen XIX. századból – Összehasonlító szónoklattan – Irínyi József (1822–1859) 1995/11/72 • Kalászatok az ismeretlen XIX. századból – Politológia, először magyarul – Benczúr János (1817–1852) 1995/12/91
MAGYAR ZOLTÁN:
Szent László középkori tisztelete 1995/9/53 • Chronica Magna (Kovács András Ferenc újabb versesköteteiről) 1995/11/83
MAJOR OTTÓ:
Négyszemközt Keresztury Dezsővel – Egy beszélgetés epilógusából 1994/9/93
MÁNYOKI ENDRE:
Önvizsgálati fogság 1992/12/101 • CT a vágóhídon 1993/4/76 • A lelkiismeret drámája – Miroslav Kusy, Petr Prihoda és Kiss Gy. Csaba könyvpremierje az Írószövetségben 1993/7/109 • Az embrió szeme – Laudáció helyett 1994/2/111 • Az értelmezés szomorúsága – Szabados Árpád művészetéről 1994/3/90 • Index – Sólyom Károly tanár úr emlékére 1994/4/56
MARAFKÓ LÁSZLÓ:
Írók, zsurnaliszták, szerkesztők – avagy árnyrajzok a Szentlélek Lovagjairól 1998/9/51 • A kitömött sólyom 1998/11/97 • Író a piacon 1999/4/112 • Angyalföldi elégia 2000/10–11/138
MARGITTAI GÁBOR:
Egy ízlésforma két önarcképe – Irodalomtörténeti hagyománytudat és esszéváltozatok a 30-as években 1999/10/63 • Két Babits-maszk 2000/12/61
MARTINEZ, JOSÉ LUIS:
Magyarságom folyama 1994/3/116
MÁRTON LÁSZLÓ:
Beszúrandó, kiszűrendő 1992/5/113
M. E.:
Beszélő helyek 1992/7/122
MÉLIUSZ JÓZSEF:
Háborús napló 1996/1/63 • Mert minden madár… 1992/5/100
MESTERHÁZI MÓNIKA:
Evindenciáról és értelmezésről – Megjegyzés Tamás Ferenc Nemes Nagy Ágnes-tanulmányához 2000/4/99
MÉSZÖLY DEZSŐ:
Lyukasóráim 1992/10/62
MEZEI OTTÓ:
Az élet keskeny útja – Ilyés István faragott képeiről 1991/4/150 • Püspökbot, fürjtojás, szárnyas bomba – Prutkay Péter munkáiról 1991/5/126 • Csontváry kozmoszmodellje, a Baalbek 1991/7/76 • „Gyűrkőzz, János, rohanj, János” – A hatvanas évek új törekvései a Nemzeti Galériában 1991/12/69 • Égi labdák, árnyékállatok, kartonbabák – A. Tóth Sándor művészetéről 1992/2/67 • Művészet és megismerés – Türk Péter grafikáiról 1993/2/71 • Rendhagyó modernség – Illés Árpád művészetéről 1994/1/67 • A lét tiszta tükre – Litkey György festészetéről 1994/9/89 • Magyar, európai, modern – Veress Pál festészetéről 1995/6/80 • „Az Értől az Oceánig” – Andrássy Kurta János szobrászatáról 1997/5/97 • Archetipikus képzetek, ősformák – Schéner Mihály festészete a hatvanas években 1998/2/44 • „Ars privatissima” és „ars humana” – Orosz Gellért festészetéről 1998/4/86 • Történelmi határeset – Kovásznai György munkásságáról 1999/9/75 • Morfondírozások egy verseskönyv okán és ürügyén – Vitéz György költészetéről 1999/11/78 • Ki is volt hát Jaschik Álmos? 2000/1/91
MIKELN, MIŁOS:
Nemzetek nacionalizmusok, írók (Orbán Katalin fordítása) 1991/9/31
MIKÓ KRISZTINA:
Az esszé: logika – Az esszéíró Nemes Nagy Ágnes 1999/1/46
M. KISS SÁNDOR [lásd KAHLER FRIGYES]
MOHÁS LÍVIA:
Fráter Erzsébet pszichológiai arcképe 1997/11/72
MOLNÁR H. LAJOS:
Hogy érzem magam? 1991/10/17
MOLNÁR MIKLÓS:
Miért nem „Micimackó”? – Egy irodalmi bűntény jegyzőkönyve 1992/5/1 • 5ven író, Berthástul 5ven1, és a többi 1994/2/119 • A szegedi kendergyárban 1998/7/85 • Egy szemétdomb-császár csúfos trónvesztése 2000/5/108
MOLNÁR SÁNDOR:
Egy ismeretlen festő: Veszelszky Béla 1997/3/104
MOLNÁR TAMÁS:
Mi a baloldaliság? 1997/6/60
MONOSTORI IMRE:
Újabb jelenségek Németh László körül 1991/7/62 • Kérdések és válaszok a „harmadik” útról 1997/3/62 • Valamit a „népiségkritiká”-ról 1997/6/18 • A Nagy Gáspár–Nagy Imre-ügy az Új Forrásban 1998/12/52 • A Németh László-recepció történetének főbb kérdései 1945 előtt 2000/2/51 • „Irodalmi problémák” – „Írás és olvasás” – Vitaindító szempontok a kilencvenes évek magyar irodalmi világának értelmezéséhez 2000/9/73
MÓRICZ VIRÁG:
Molnár Márta, 1960. 10. 9. 1994/10/60
NÁDAS PÉTER:
Levél Lengyel Péternek, ezerkilencszázhetvennyolcból 1991/4/117 • Egy író titkos önarcképe 1992/5/94
NAGY LEVENTE:
Középkori és posztmodern szövegmobilitás 1997/9/81
NAGY PÁL:
La Femme Intérieure – Bakucz József francia nyelvű két verséről 1997/7/47
NEMES NAGY ÁGNES:
Három jegyzet 1993/9/37
NEMESKÜRTY ISTVÁN:
„Más öltőbeli nép, más ivadék nő fel” – Toldi Miklós három arca 1991/6/115
NÉMETH GÁBOR:
Hát fordítsd el a fejedet – Ottlik-hiányjegyzék 1991/7/90
NÉMETH G. BÉLA:
A fölkészülés folyóirata: a Magyar Csillag – A szerkesztő Illyés 1994/5/5 • Az indulatiságtól a tárgyiasság felé – Németh László a Magyar Csillagban 1994/12/73 • Két író egy tükörben – Mikszáth Jókai-életrajza 1996/8/102 • Expresszionista elemek Szabó Lőrincnél 1997/2/59 • Babits: Az európai irodalom története 1997/6/111 • Folyóiratok karaktere és szerepe 1945–47 között – Valóság 1998/7/92 • A Társadalmi Szemle (1946–48) 1999/3/90
NÉMETH ISTVÁN:
Soknevű magyarok 2000/1/95 • Hogyan tudnám eladni magamat? 2000/3/81 • F. F. fája 2000/4/109
NÉMETH LÁSZLÓ:
Politikai metszet levelezéséből (Lakatosné Németh Ágnes jegyzeteivel) 1997/5/59
NÉMETH MAGDA:
Mélységből mélységbe – Az 1944–1945-ös korszakforduló Németh László életében 1992/4/114
N. PÁL JÓZSEF:
Labdarúgás, vagy amit akartok? 1998/2/28 • Kései naplótöredék, kitérőkkel – Czine Mihály halálára 1999/3/67
N. SZABÓ JÓZSEF:
Keresztury Dezső kultúrpolitikája, 1945–1946 1991/3/108
OLASZ SÁNDOR:
Vallomás és metaforikusság Krúdy Gyula N. N. című regényében 1997/2/89 • A magyar status praesens felvételei – A fel- és leértékelt „igazmondó” regények 2000/6/38
ORBÁN OTTÓ:
Írni annyi – Esterházy Péter és Polcz Alaine könyvéről 1991/8/16 • Költő a sziklasírban – Nemes Nagy Ágnes emlékének 1991/10/1 • Micimackó tézisei irodalmunk egyes kérdéseiről 1992/5/13 • Háborús karácsony 1993/2/127 • Felsőfok avagy a Kentaur Kft., avagy ezt szorítsuk a fogunk közé a Grand Mal közeledtekor – Kis Zoltánról 1994/6/30 • Mi csillog a kiszáradt kútban? – A Kortárs apokrifnovella-pályázatáról 1996/1/1 • A magyar–magyar csúcsról – Utóhang Csiki László elbeszéléséhez 1996/9/28
P. SZABÓ ERNŐ:
Jelírás – Várnagy Ildikó művészetéről 1991/6/123
PÁLL ÁRPÁD:
Elemek, formák, mozdulatok – Gergely István kisplasztikáiról 1991/1/147
PANEK ZOLTÁN:
Odafagyott villámok – Találkozások Nagy Lászlóval 1993/6/28
PAPP ENDRE:
Az irodalomkritika feladata 2000/4/103
PAPP TIBOR:
Egy levél ürügyén – Bakucz Józsefről 1997/7/57
PÁSKÁNDI GÉZA:
A szobor pillanata – Tőrös Gábor művészetéről 1991/3/138
PATAKI FERENC:
„… nem elegendő, hogy kitessék…” – A deviáns magatartásformák kutatásáról 1991/8/60
PÉCSI GYÖRGYI:
Mi vész el az egységben? – Balla D. Károly: A hontalanság metaforái 2000/10–11/101
PELLE JÁNOS:
Levél Alexa Károlynak a vérvádakról és a „keresztény Magyarországról” 1999/11/75
PÉTER LÁSZLÓ:
Azonosíthatatlan személy – Dienes Barna idézése 1999/11/61 • Gárdonyi első olvasói 2000/10–11/93
PETHŐ BERTALAN:
Testközel – A Posztmodern Amerikában 1991/10/46 • Loca sigillata – Takáts Gyula költészetéről 1996/2/77 • Rohod Jenny és Vay Tamás levélváltása 1997/9/1 • Helyreigazítás 1998/7/89
POLCZ ALAINE:
Nemes Nagy Ágnes halála – költészetében 1994/1/77
POMOGÁTS BÉLA:
A befogadás konfliktusai – A nyugati magyar irodalom Magyarországon 1994/10/94 • Ady Erdélye és Erdély Adyja 1996/2/5 • Népi irodalom: irányzat, mozgalom, világkép 1997/6/10 • Bakucz József fehér ruhában 1997/7/40 • Pásztorköltő a magas irodalomban – Száz éve született Sinka István 1997/9/100 • Egy önmagát kereső régió – Lehetséges-e közép-európai integráció? 1997/10/93 • A korforduló kihívásai és konfliktusai 1998/3/66 • „Demokratikus szocializmus” és „létező” diktatúra – Tánczos Gábor Emlékkönyv 1998/8/77 • Regény az idő ellen – Az urgai fogoly gondolati horizontja 1999/3/102 • A száműzött monológja – Márai Sándor: Halotti beszéd 1999/4/74 • Nyolc évtized Trianon 2000/5/1
POSZLER GYÖRGY:
A Jobb, a Bal és a „Harmadik” – a Hamis Tudat Tragikomédiája (Népi–urbánus vita tegnap – fanyar töprengés ma) 1994/3/7
PRÁGAI TAMÁS:
Komolyhon tartomány illesztékei – irányvonalak a kilencvenes évek „fiatal lírájában” 2000/6/52
RÁDICS KÁROLY:
Olyan, mint a magába roskadt bánat – Móricz és az ormánsági egyke 1992/5/57 • Mikor a fa ontja a nemes gyantát! – Móricz Zsigmond és Elek Artúr barátsága 1992/11/48
REMÉNYI JÓZSEF TAMÁS:
Néhány sor Szigethy Gábornak 2000/10–11/142
RÉZ PÁL:
Bokáig pezsgőben – Kérdező: Parti Nagy Lajos 1993/7/119
ROBOTOS IMRE:
A nemzethalál álhite – Megjegyzések egy drámalátomáshoz 1991/11/112
RÓNAY LÁSZLÓ:
Személyes sorok Béládi Miklósról 1993/11/88 • „S az ország?” – Illyés Gyula hiánya 1997/6/69 • Néma (?) Miatyánk – Sík Sándor utolsó évei 1999/8/68
ROSONCZY ILDIKÓ:
Egy orosz ulánustiszt beszámolója a Beszterce környéki harcokról 1998/6/45
RÓZSÁS JÁNOS:
Gulag-lexikon – Elhallgatott és elfelejtett nemzedék 1997/10/80
RUDAS KLÁRA:
Kedves Szerkesztő Úr! 1992/12/61
RUGÁSI GYULA:
A pergula hűvösében – Határ Győző életműve, 1956 után 2000/1/49
SÁNDOR ANDRÁS:
Sinka, Erósz és Thanatosz 1994/10/45
SÁNDOR IVÁN:
Nyílegyenes labirintus – Az Amerikai útinaplóból 1991/7/48
SÁRKÖZI MÁTYÁS:
A Bíró-hagyaték 1994/10/63 • A megélt történelem súlya – Karinthy Ferenc kudarcos kísérlete 1956 megörökítésére 1996/5/98
SCHEIN GÁBOR:
Utazás – Nemes Nagy Ágnes költészetéről, 1942–1946 1994/10/32
SIMONFFY ANDRÁS:
Dániel és Judit 1992/7/79 • Az individualitás poétikája Rába György 80-as és 90-es évekbeli költészetében 1997/9/89
SIMONYI KÁROLY:
De mi az igazság… – Egy természettudós paradigmái (Az interjút készítette: Staar Gyula) 1994/2/1
SNEÉ PÉTER:
Rövidke válasz 1998/10/115 • Csodák csodája – Noteszlapok Szőcs Gézáról 1999/8/96 • Kell a jó könyv 2000/6/115
SÓLYOM KÁROLY:
Három középkori portré – Szent László, III. Béla, Álmos 1994/4/57
SOMLYÓ GYÖRGY:
A botcsinálta műgyűjtő – A Füst Milán-gyűjtemény kiállítása elé 1992/12/65
SUPKA MAGDOLNA:
Múzsák, kik nem hallgattak 1991/8/47 • Nomád pasztorál – Lóránt János művészetéről 1992/6/83 • Könyves elégia 1997/8/92 • Magyarul európai – Földi Péter, Muzsnay Ákos és Szabó Tamás művészetéről 2000/4/100
SÜTŐ ANDRÁS:
A félszárnyú csoda – Flóra asszony köszöntése 1992/1/119 • Levél a szerkesztőhöz 1996/2/128
SZABADOS GYÖRGY:
Bartók időszerűsége 1996/8/71
SZABÓ FERENC:
Erkölcs a szekularizált világban 1991/4/69 • Márai Isten-képe 1992/1/81
SZABÓ GYULA:
Égések ideje – Erdély, 1956 1996/10/36 • Újévi napló 1999/5/91 • Újévi napló 1999/8/51 • Újévi napló 1999/11/87 • Újévi napló 2000/2/124 • Újévi napló 2000/12/85
SZABÓ LŐRINC [lásd KODOLÁNYI JÁNOS]
SZABÓ MAGDA:
Ecce homo Hungarus – Vörösmarty Mihály: A hős sírja 1993/12/70
SZABÓ ZOLTÁN:
Triptychon – Ady földijeinek 1996/6/117
SZAKOLCZAY LAJOS:
Gúny, öngúny, világmagyarázat – Pócs Péter plakátjai 1991/10/85 • A montázs mint önirónia – Deim Pál: Album 1994/11/87 • „Ha egy mű akár egyetlen szelvényével is érvényes – korszerű” – Az Antológia Kiadó félszáz könyve 1997/6/78 • Expresszív létértelmezés – Kelemen Marcel festményeiről 1997/7/97 • Barbár szépség – Kurucz István András festményeiről 1998/1/88 • A szépség démonától sújtva 1998/3/85 • A humor vaslogikája – Haraszt˙ István mobilszobrairól 1998/7/79 • Költői szociográfia – fényírással – Korniss Péter Erdély-fotóiról 1998/10/75 • „… gyújtsátok fel a tüzet…” – Színházi fesztivál Nagyváradon és Sepsiszentgyörgyön 1998/12/78 • Kikötő – Jegyzetek éjfél után (I. rész) 1999/1/74 • (II. rész) 1999/2/76 • (III. rész) 1999/3/83 • Az állat-ember szabadsága – Csíkszentmihályi Róbert új szobrairól 1999/6/112 • A szellem szférája – Halmy Miklós festményeiről 1999/11/97 • Szellem és forma – Balogh László festményeiről 2000/2/85 • „Néha boldog voltam” – Barcsay Jenő önéletírása 2000/5/105 • Léglökéses angyalszárnyak – Aknay János festményeiről 2000/6/117 • István király intelmei – Textilművészeti kiállítás Kecskeméten 2000/8/88 • A grafika védőbástyája: Miskolc – A XX. Országos Grafikai Biennále 2000/9/82 • Rácsszerkezet, illetve mitologikus teremtéshimnusz – Csengery Ibolya és Lovász Erzsébet művészetéről 2000/10–11/112
SZAKONYI KÁROLY:
Születésnap trikóban – Karinthy Ferenc köszöntése 1991/6/132
SZALAY KÁROLY:
A narráció mint középkori elbeszélő forma 1996/4/79 • Groteszk és karikatúra a középkori magyar művészetben – Festészet 1997/3/36 • Skolasztika és szatíra – Temesvári Pelbárt 1997/9/68 • Erósz és szatíra – Janus Pannonius epigrammái 1999/1/26 • A filológia indiszkrét bája – Kiegészítő jegyzet Czigány Lóránt Államosított szavaink átvilágítása, avagy szótáríróink diszkrét bája című esszéjéhez 1999/9/82
SZÁNTÓ F. ISTVÁN:
A hüperióni hang – A magyar Hüperionról, öt tételben 2000/4/40
SZÁNTÓ T. GÁBOR:
Helyettes számvetés 2000/3/54
SZÁRAZ GYÖRGY:
Bűvös körökben – Levelek, feljegyzések 1991/2/69
SZÁSZ LÁSZLÓ:
Értékteremtő erkölcs – Értelmezési kísérlet Páskándi Géza drámaírói munkásságához 1997/2/63 • Honorácior-sors – literátor-életforma – A polgárosodó Magyarország töredékképei Arany János nagykőrösi lírájában 1997/10/117
SZÁVAI JÁNOS:
Az írástudó és a próféta, avagy a Jónás könyve mint újraírás 2000/6/17
SZ. DÉVAI JUDIT:
Identitás – szélzúgásban – A révkomáromi gimnazisták magyarságtudata 1993/9/69
SZÉCHENYI ISTVÁN:
Kiadatlan levelek (Györffy Miklós fordítása) 1991/12/11
SZEMADÁM GYÖRGY:
Festő a süllyesztőben – Hornyánszky Gyula életműve 1992/10/122 • Egy számon tartott napon a számtalan között 1999/11/85
SZENTE IMRE:
Boldogult emigránskorunkban 1998/10/46 • Milyen legyen a magyar Köpönyeg? 1999/1/84 • Ötvenhat és előzményei – Fodor András feljegyzéseit követve s kiegészítve 2000/10–11/1
SZEPESI ATTILA:
Korniss tücskei, Bálint fehér madara (György Péter–Pataki Gábor: Az Európai Iskola) 1992/1/55 • A szigligeti festő – Gerzson Pálról 1996/6/1 • Költő a Szellemek utcájából – Füst Milán átballag egy átjáróházon 1999/3/80 • Pókdémonok, vízikígyók – Kalmár György megsebzett planétája 1999/4/88 • A hegyi festő – Nagy István fehérje, zöldje és feketéje 1999/5/103 • Az anarcsi boszorkány – Czóbel Minka varázslásai 1999/6/92 • Cédrus a vállamon – Csontváry-vásznak egy polgárlakásban 1999/8/56 • Kettős portré Hamvas Béláról 1999/9/72 • Két kerub – Csokonai és Weöres 1999/10/75 • Elemi világban – Mednyánszky csavargói 1999/11/89
SZIGETHY GÁBOR:
Latinul, magyarul – régen 1994/4/104 • Széljegyzetelt Csokonai 1994/6/99 • Magyar Epiktétosz 1994/9/96 • Könyvkiadás, anno 1996/5/101 • Könyvekből kihullott cédulák, anno 1996/7/93 • Irodalmi hirdetések, anno 1844 1996/1/71 • Hivatalos irat, anno 1861 1996/2/83 • Magánlevelek, anno 1902 1996/3/78 • Irodalmi dolgozat, anno 1881 1996/4/84 • Forradalom után 1998/6/97 • Hagyaték; Vidám Park 1998/9/85 • Munka 1998/11/99 • Közbenjáróka 1999/1/82 • Sajtószabadság 1999/2/101 • Petőfi-szobor 1999/3/18 • (ítélet)Hirdetés 1999/4/110 • Konzervativizmus 1999/5/86 • Filmidő 1999/6/96 • Búcsú 1999/7/70 • Torzó 1999/8/92 • Dialógus 1999/9/85 • Álhírinvázió 1999/10/97 • Vár/rom/kert 1999/11/84 • Jogtiprás 1999/12/103 • Korszellem 2000/1/94 • Híradó 2000/2/121 • Életfogytiglan 2000/3/79 • Keresztút 2000/4/108 • Kultúra 2000/5/110 • Tárgyalás 2000/6/114 • Tagló 2000/7/120 • Kiraboltak 2000/8/95 • Telefonbeszélgetés 2000/9/86 • Mondatok 2000/10–11/140 • Levélpótlék 2000/12/103
SZIKLAY ANDOR:
Magyar arccal a nagyvilág felé (Orbán Ottó előszavával) 1991/7/29
SZILÁGYI KÁROLY:
Handke és a szlovénok 1993/10/76
SZKÁROSI ENDRE:
Van remény – Sárközy Péter és Nicoletta Ferroni József Attila-monográfiájáról 2000/10–11/133
SZŐCS GÉZA:
Kényelmes papucs a felejtés, avagy ki cserélte el a népet? – Kérdez: Gyarmati László 1996/5/120
TAKÁTS GYULA:
Pannonhalmától Badacsonyig – Tatay Sándorra emlékezve 1992/3/20
TAMÁS FERENC:
„Ettél citromalmát?” – Nemes Nagy Ágnes verséről 2000/4/93
TANDORI DEZSŐ:
Balekszandria 1992/10/80 • Hogyan készülök – Mi sem lehet könnyebb, mint erről írni. És mégis... 1996/12/13
TARBAY EDE:
Egy adósság törlesztése – Pilinszky verses meséiről 1996/12/64
TÁRNOK ZOLTÁN:
Szerelmes játék egy klasszikus szöveggel – Gogol: A köpönyeg 1998/8/106 • Áldassék a lektor – Válasz Szente Imrének 1999/1/87
TASI JÓZSEF:
„Mindennap esemény volt a kollégium…” – Beszélgetés Nagy Lászlóval népi kollégiumi élményeiről (1970) 1995/9/119
TÓBIÁS ÁRON:
Déry utazása 1991/2/137 • Németh Lászlónál 1955-ben – Egykorú jegyzet a találkozásról 1997/3/68
TOMPA GÁBOR:
Hamlet Beckettet rendez (Bérczes László interjúja) 1995/2/84
TORNAI JÓZSEF:
Fohász a Személytelenhez 1991/6/138 • A negyedik, az ötödik és a századik tükör 1992/10/70 • A háromfejű múzsa – Arany János példája 1997/10/111 • Az emberiség görbe fája – Vörösmarty és Szabó Lőrinc 2000/10–11/143
TÓTH GYULA:
Adalékok Füst Milán Látomás és indulat a művészetben című könyvének kiadástörténetéhez 1999/4/91
TÓTH JUDIT:
A meg nem elégedés szomjúsága – Jegyzetek Lakatos István lírájáról 1997/1/62
TÓTH LÁSZLÓ:
Kettős hűség – Peéry Rezső és Cs. Szabó László levelezéséből 1994/6/3
TŐKÉCZKI LÁSZLÓ:
A magyar társadalom a liberalizmus befogadásának korában 1992/9/3 • Van idő, avagy amiről nem szabad hallgatni, arról beszélni kell – Kérdez: Gyarmati László 1996/3/119 • Miért (politikai) hadszíntér még mindig a magyar történelem? 1998/5/22 • Mi volt a baj a dualizmusban? A „feudalizmus” vagy a „liberalizmus”? 1999/2/66
TÖRÖK BÁLINT:
Sic fata volunt, vagy Sors bona, nihil aliud? – Herczegh Géza: A szarajevói merénylettől a potsdami konferenciáig 2000/7/72
TŐZSÉR ÁRPÁD:
Ecce poema – Egy vers hányattatásai 1991/6/135 • A. Rimbaud, Michal Babić és Sz. Í. a sivatagban 1993/11/67 • Hol van Vesztfália? Avagy: Találkozások Lászlóffy Aladárral 1999/2/124 • Noék az Ararát tetején – Egy antológia elé 2000/8/91
TÜSKÉS TIBOR:
Pilinszky János három diákkori verse 1994/5/21 • „Pünkösdi hírnök” 1997/8/16 • Csorba Győző Illyés Gyula-képe 1997/11/20
TVERDOTA GYÖRGY:
József Attila, 1936. május 1994/7/78
VADKERTI ZOLTÁN:
„Vajon csakugyan szerelemből történik mindez?” – Az életélmény korszerűsége négy Krúdy-regényben 1993/9/55
VAJDA GÁBOR:
A korélménytől a tájirodalomig – A vajdasági irodalom második generációjáról 1994/8/86 • Azonosulások – Csáth Géza és Tolnai Ottó 1994/11/95
VARGA EMŐKE:
Egy másik gyökér – Megjegyzések Németh László Gyász című regényének balladisztikusságáról 1996/8/108
VARGHA BALÁZS:
Van párja, nincs párja – Emberek és állatok 1991/4/123
VÁRI ATTILA:
Páskándi Géza, a mentor 2000/10–11/139
VÁRI FÁBIÁN LÁSZLÓ:
A madárrá változott leány – Kárpátaljai ruszin népballadák 2000/10–11/82
VASADI PÉTER:
Ádám énekel – Előszó egy irodalmi esszékötethez 1996/4/1 • A tudatos megtérő – Vallomás a korszerűségről 1998/11/42
VATHY ZSUZSA:
A verőember-állat 1996/11/89
VÉGEL LÁSZLÓ:
Rovátkák 1991/12/49
VEKERDI LÁSZLÓ:
Az akadályok egysége – Kusza feljegyzések Kiss Ferenc ántivilágbéli feliratához 1992/3/42 • Mikor tértünk le az útról? – Tőkéczki László tanulmányához 1992/12/98 • „Orfeusz távozása” 1997/8/10
VERESS MIKLÓS:
Hűtlenségeim történetéből – Väinemöinen bárkáján (Kalevala – XVII. ének) 1995/9/72 • Tengereczki négy élete 1995/12/12
VITÉZ GYÖRGY:
Egy atlantiszi király hagyatéka és a tanácstalan örökösök – Bakucz Józsefről 1997/7/42 • Kedves Szerkesztőség! 2000/3/75
VÖRÖSS LÁSZLÓ:
„… a megnevezés mámorában kilobbant szavakért” – Fodor András, a nyelvőrző és szózene-halló 1999/9/79
WEHNER TIBOR:
Szárnyaló lények – Bodóczky István művészetéről 1992/4/59 • Az előfutár Illés próféta előfutára – Csorba Simonról 1993/7/105 • A szilárd talajon állás és a fölötte való könnyed lebegés festői esetei – Szotyory László képeiről 1994/4/107 • Ék-képek – Hajdú László festészetéről 1994/7/87 • Humántapéták, művészi falvédők, óriásposzterek – M. Novák András képeiről 1996/2/86 • Tágas térben – Gáti Gábor éremművészetéről 1996/7/97
WILHEIM ANDRÁS:
Megjegyzések Fodor András naplójegyzeteihez 1999/9/82
ZÁGONI MIKLÓS:
A technikától az etikáig: a technológiai neutralizmus kritikája 2000/10–11/71
ZALABAI ZSIGMOND:
Egy szlovákiai magyar vers mítoszi logikája és valóságháttere – Mikola Anikó: Variációk egy Garam menti mítosz témájára 1994/6/103
ZALÁN MAGDA:
Nápoly hamis aranya – Részlet nem készülő önéletrajzomból 1993/8/76
ZALÁN TIBOR:
Jegyzetlapok egy verseskönyvhöz – András Sándor: Emberpassió 1999/10/80
ZELNIK JÓZSEF:
Az Isten céltáblája – Nagy Lászlóval Erdélyben 1993/6/22
