Alapítványi tevékenységek: vizsgálatok és fejlesztések

RÉSZLETES KÉPZÉS-BEMUTATÁS

A SZENZOMOTOROS SZEMLÉLETŰ ÁLLAPOT- ÉS MOZGÁSVIZSGÁLAT FELVÉTELE, ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTJAI ÉS ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI

alapítási és indítási engedély: OM 175/272/2005

korai fejlesztés, hiperaktivitás, figyelemzavar, sérült gyerekek vizsgálata A XXI században az oktatásban, ill. később a munkaerőpiacon az állja meg a helyét, aki könnyen és gyorsan tanul, hamar felismer összefüggéseket, fizikailag és pszichikailag jól terhelhető, s jól tud alkalmazkodni. Statisztikák szerint az iskolai tanulási-beilleszkedési problémák a magyar gyermekek 20-40 %-át érintik,- s a tünetek hátterében leggyakrabban idegrendszerük organikus éretlensége, részleges érési zavarai állnak. A szenzomotoros szemléletű állapot- és mozgásvizsgálat felvételének és szakszerű értékelésének elsajátítása olyan pedagógusok, ill. pszichológusok számára javasolt, akik mozgáskoordinációs nehézségeket, értelmi akadályozottságot, autisztikus jellemzőket, eltérő fejlődésmenetet, megkésett pszichomotoros, ill. beszédfejlődést mutató, hiperaktív, figyelemzavaros, tanulási,- megértési,- beilleszkedési nehézségekkel küzdő (és-vagy hátrányos szociokulturális környezetben felnövő) 5 évnél idősebb gyermekek fejlesztésével-oktatásával és nevelésével foglalkoznak. A 35-45 perces vizsgálat segítségével ugyanis meg lehet határozni a vizsgált gyermek organikus érettségének (éretlenségének) a szintjét százalékban, kimutatható a vizsgálható 40 készség- és részképesség profilja, ill. prediktív adatok is megállapíthatók az iskolai beválás sikerességére vonatkozóan. E képzés a vizsgálat szakszerű elsajátítását tűzi ki célként (a szakvélemény kiállításának megtanulásával együtt), de az elmaradás szintjeihez alkalmazható felzárkóztató-terápiás eljárások (HRG és TSMT-I-II módszerek) is filmbemutatásra kerülnek.

A képzés során elméleti előadásokon kerülnek feldolgozásra az idegrendszer organikus éretlenségének okai, ill. az ezt jellemző motoros, pszichés-kognitív, szociális, valamint a pszichomotoros, szociomotoros és pszichoszociális tünetek megfigyelési és vizsgálati lehetőségei. A hallgatók szociológiai és egészségpszichológiai, valamint oktatáspolitikai szempontból megismerhetik az iskolába sikeresen be nem vált gyermekek, családjaik, pedagógusaik, fejlesztőik, iskoláik, vizsgálóik, ill. a társadalom ezzel kapcsolatos problémáit is.
Az állapot- és mozgásvizsgálat elhelyezését a többi vizsgálat között, valamint felvételének szakszerű elsajátítását 26 vizsgált gyermekkel készített 90 perces oktatófilm többszöri megtekintése, értelmezése, elemzése, a vizsgálatot leíró kézikönyv folyamatos használata, részletes bemutatás valamint saját élményű kiscsoportos vizsgálati gyakorlat segíti elő. 3 gyermek otthoni vizsgálata után a hallgatók közösen esetismertetésen vesznek aktívan részt, melyet összegző konzultáció követ. A további előadásokon a sikeres iskolai beváláshoz szükséges készségek, képességek megfigyelési és vizsgálati lehetőségei kerülnek bemutatásra ismertebb vizsgáló-fejlesztő módszerek elemzése segítségével. Az iskolaérettségi vizsgálat és az állapot- és mozgásvizsgálat összehasonlítása, ill. a részben közös készség- és részképességprofil bemutatása azért fontos, mert ebből nyilvánvalóvá válik a már 5 éves korban felvehető állapot- és mozgásvizsgálat prediktív-előrejelző szerepe az iskolai beválások sikerességével kapcsolatosan, ez a felzárkóztató terápiák időbeni alkalmazását segíti elő. A hallgatók problémaérzékenységét tovább mélyítheti az állapot- és mozgásvizsgálat alkalmazásával végzett szintfelmélrések bemutatása a "más fogyakékos" gyermekek különböző csoportjainél.
A tanusítvány kiadásának feltételei: A képzésen az összóraszám min. 90 %-ában jelen kell lenni.
A számonkérés-ellenőrzés módja: A hallgatók 3 gyermeket vizsgálnak meg, majd 2 esetét ismertetik, 2 esetét pedig írásbeli dolgozatban a kapott szakmai szempontok alkalmazásával adják be, szóbeli záróvizsgán pedig tételt húzva számolnak be tudásukról.

Képzéseinkról tájékoztatót (s kérésre jelentkezési lapot) minden érdeklődőnek küldünk. A résztvevők a képzés indulásáról kiértesítést kapnak. A hallgatói névsorába azonban csak azok a pedagógusok kerülnek be, akik visszaküldték a kitöltött JELENTKEZÉSI LAPOT is.

a képzés helyszíne: 1023. Bp. Komjádi B. u. 2. A BHRG Alapítvány Mozgásfejlesztő és "Okosító" Központja.

A továbbképzés időtartama: 40 óra, 4 teljes nap + vizsganap.

A továbbképzés díja: 45.000 Ft, melyet csekken, ill. átutalással (számlaszám:16200010-60313566-00000000) lehet befizetni. A képzés első napjára a befizetési bizonylatot/csekket el kell hozni.

A kötelező szakirodalom:
1. Lakatos Katalin: Az állapot- és mozgásvizsgáló teszt, 1999. Xfer Műhely, Bp.
2. Katona Ferenc: Az öntudat újraébredése, 2001. Medicina, Bp.
3. Kun Miklós Szegedi Márton: Az intelligencia mérése, 1996. Akadémiai Kiadó, Bp.
4. Huba Judit: pszichomotoros fejlesztés a gyógypedagógiában I-III. 1993-96. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.
5. Lakatos Katalin: Az iskolaérettség és a mozgásérettség összefüggései, 2000. Speciális pedagógia, Bp.
Az ajánlott szakirodalom:
1. Gerebenné Várbíró Katalin: A Frostig-koncepció, 1990. Fejlesztő pedagógia, I. évf. I. sz. Bp
2. Avarné Cs. I. Vereczkey Gy: Instrukciós füzet az iskolaérettségi pszichológiai kiegészítő vizsgálat elvégzéséhez, 1973. FPI: Bp.
3. Bálint Mária: Hiperaktivitás és iskolai teljesítménykudarcok, 1987. Oktatóskutató, Bp.
4. Fodorné Földi Rita: Hiperaktivitás és tanulási zavarok, 1998. Volán H.O.C. Szolg. Rt. Bp.
5. Gyarmaty Éva: Tanulási zavarok azonosítása és kezelése az óvodában és az iskolában, 1998. Új pedagógiai szemle, XLVIII. Évf. 11. Sz.
6. Gyenei Melinda. A tanulási nehézségek korai felismerése és korrekciós lehetőségei, 1990. Fejlesztő pedagógia, I. évf. 2 szám
7. Lakatos Katalin: Miért nem tudnak a "félős" gyerekek a többiekkel együtt megtanulni úszni? 1996. Testnevelés és sporttudomány, 4. Sz.
8. Lakatos Katalin: A szenzomotoros fejlődés jelentősége 0-6 éves kor között, 1999 szeptember-2000 február, Óvodai nevelés
9. Lakatos Katalin: a mozgás jelentősége és fejlesztő hatásai "más" fogyatékosság esetén, 2000. In: Alapok, Az Anonymus Alapítvány fejlesztő pedagógus képzése, szerk.: Dr. Kovács Ferenc és Dr. Vidovszky Gábor
1o. Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában, 1993. Alex-Tipo, Bp.
11. szerk.: Dr. Torda Ágnes: Pszichodiagnisztika-I., 1997. Nemzeti Tankönyvkiadó

EGYÉNI SZENZOMOTOROS FEJLESZTÉS A TSMT-MÓDSZER ALKALMAZÁSÁVAL 0-3 ÉVES KOR KÖZÖTT

alapítási és indítási engedély: OM 175/270/2005

korai fejlesztés, hiperaktivitás, figyelemzavar, sérült gyerekek vizsgálata Magyar statisztikák szerint a gyerekek 8-14 %-a szorul rá korai fejlesztésre, s fokozatosan nő a megkésett pszichomotoros, - ill. beszédfejlődéssel, értelmi, magatartási, beilleszkedési nehézségekkel küzdő, felismert autista, valamint a szintén megsegítésre szoruló halmozottan hátrányos szociokulturális környezetben felnövő gyermekek száma. E gyermekek idegrendszere másképp strukturálódik, s a motoros, pszichés-kognitív, ill. a szociális területen mutatott lemaradásaik, eltérő aktivitásuk hátterében nagyon gyakoriak a kéreg alatti szabályzási funkciók éretlenségei. Az integráció jegyében a pedagógusok többnyire felvállalják e "speciális nevelési szükségletű" gyermekek közösségben való nevelését, de ott gyakran tüneti kezelés folyik, ahelyett, hogy az okot (az idegrendszer érettségbeli elmaradása, részleges-kiterjedt érésizavar) igyekeznének hatékony terápiával megszüntetni. E képzésen a hallgatók megtanulják az idegrendszer kéreg alatti szabályozási folyamatainak éretlenségi tüneteit észlelni, gyakorolják a Seed-fejlődési skála használatát, s erre építve olyan, az idegrendszeri érési folyamatok beindítását elősegítő mozgásterápiás foglalkozások (TSMT-I /tervezett szenzomotoros tréningek-I/) tervezését és levezetésének pedagógiai-didaktikai szempontjait is megismerik, amivel a sérült gyermekeknél addig megkésett érési szintet mutató alap- és részképességeket lehet passzív, ill. aktív mozgásra bíró helyzetekben beindítani.

A képzés során olyan fontos alap- és háttérismeretekről kap elméleti képzést a hallgató, melyek segítenek megérteni az ontogenetikus fejlődésmenetben bekövetkező eltérések következményeit, megismer több fejlődési modellt. A motoros, a pszichés-kognitív és a szociális, valamint a köztes működési területen bekövetkező, organikus éretlenségre utaló tünetek bemutatása után a 3 hónapos kortól 24 hónapos kor között (vagy ezen a szinten levő) gyermekvizsgálatra használt Seed-fejlődési skála is feldolgozásra kerül. Az edzéselmélet teljesítményfokozásra vonatkozó szabályainak integrálása a TSMT-I módszerbe azért fontos, mert mint későbbi módszeralkalmazóknak, a hallgatóknak is tudni és alkalmazni kell e fontos szabályokat, tisztában kell lenniük a mozgástanítás egyéb hatásaival és a hatékony tréningek tervezésével. A szenzoros integrációs terápiák neurológiai, neuropszichológiai alapjainak elméleti bemutatása és egy J. A. Ayres által készített vetítése és elemzése teszi nyilvánvalóvá, hogy a TSMT-I módszer ugyanezeken az elveken alapulva fejti ki hatását, ugyanakkor elemzésre kerül az Ayres-féle szenzoros integrációs terápia és a TSMT-I módszer közötti 7 jelentős eltérés is. A TSMT-I módszer megismerése ezután csoportos mozgásanyag-feldolgozással következik, melynek során a hallgatók viszonylag könnyen beszerezhető fejlesztő eszközök segítségével megfigyelhetik, gyakran ki is próbálhatják, majd lerajzolják a szenzoros integráció javulását elősegítő feladatokat saját feladat-gyűjteményükbe. Feldolgozásra kerülnek a TSMT-I-módszerre szoruló speciális nevelési szükségletű gyermekeinek feladatai 23 tünet köré csoportosítva. Az esetismertetéseket kiscsoportos tréningtervezési hallgatói gyakorlat és bemutató követi, s a záró előadás témája a fejlesztő módszerek kombinálása (a sérült gyermekek gyorsabb javulása érdekében).

- A tanusítvány kiadásának feltétele az órákon való min. 9o %-os aktív részvétel, az egyéni és a további csoportos gyakorlati vizsgán való aktív részvétel, ill. a szóbeli záróvizsgán a kihúzott tétel sikeres ismertetése.
- A szóbeli vizsga napjára a hallgatónak le kell adni írásban: 2, a hallgató által választott (speciális nevelési szükségletű) gyermek anyagát (anamnézis, vizsgálati anyag /tünetek, tudásszint, életkor/ és első 3, egymásra épülő tervezett szenzomotoros tréningje).
minden hallgatónak kötelező - az egyéni és a további csoportos gyakorlati vizsgán aktívan részt venni a feladatrendszerezési,- gyűjtési és a TSMT- tréning-tervezési feladatokban,
- Írásban leadni a szóbeli záróvizsga napjára: 2, a hallgató által választott (speciális nevelési szükségletű) gyermek anamnézise, vizsgálati anyaga (tünetek, tudásszint, életkor) és első 3, egymásra épülő tervezett szenzomotoros tréningjének megtervezését,
- a szóbeli záróvizsgán a megadott tételsorból tételt húzása és vizsgázás.

Aképzés helyszíne: 1023. Bp. Komjádi B. u. 2. A BHRG Alapítvány Mozgásfejlesztő és "Okosító" Központja.

A továbbképzés időtartama: 120 óra, 12 teljes nap + vizsganap.

A továbbképzés díja: egyéni befizetés esetén 120.000 Ft, intézményi (részlet)befizetés esetén 130.000 Ft, melyet csekken, ill. átutalással (számlaszám:16200010-60313566-00000000) lehet befizetni. A képzés első napjára a befizetési bizonylatot/csekket el kell hozni.

kötelező szakirodalom
1. Huba Judit: pszichomotoros fejlesztés a gyógypedagógiában, I-III. 1993-96. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. (5-278 o. 5-167 o.5-124 o.)
2. Katona Ferenc: Az öntudat újraébredése, a humán idegrendszer ontogenezise, 2001. Medicina, Bp. (5-425 o.)
3. Lakatos Katalin: Az állapot és mozgásvizsgáló teszt, 1999. Xfer Műhely, Bp. (5-91 o.)
4.. Lakatos Katalin: A szenzomotoros fejlődés jelentősége 0-6 éves kor között, Óvodai nevelés, 1999 IX- 2000. II. (1-49 o.)
5.Lakatos Katalin: Az iskolaéretlenség korai felismerése, Fejlesztő pedagógia, 1999. 4-5. (3-25.o)
6. Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában, Alex-Tipo kiadó, 1993. (7-319o.)
ajánlott szakirodalom 1. Ehrat F.- Mattmuller-Frick F.: A nehezen kezelhető gyermek (POS) 1993. Gondolat, Bp.
2. Fodorné Földi Rita: Hiperaktivitás és tanulási zavarok, 1998. Volán H.O.C. Szolg. Rt. Bp.
3. Lakatos Katalin: A mozgás jelentősége és fejlesztő hatásai "más" fogyatékosság esetén, 2000. In: Alapok, az Anonymus Alapítvány fejlesztő pedagógus képzése, szerk.: Dr. Kovács Ferenc és Dr. Vidovszky Gábor Kiphard E.: Az ügyetlen gyermek, 1996. Akkord Kiadó, Bp.
4. Lakatos Katalin: Az iskolaérettség és a mozgásérettség összefüggései, 2000. Speciális pedagógia, Bp.
5. Selikowicz M.: diszlexia és egyéb tanulási nehézségek, 1997. Medicina, Bp.
6. szerk.: Torda Ágnes: Pszichodiagnosztika-I.,1997. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.
7. Wender P.H.: A hiperaktív gyermek, serdülő és felnőtt, 1993. Medicina, Bp.

CSOPORTOS SZENZOMOTOROS FEJLESZTÉS A TSMT-MÓDSZER ALKALMAZÁSÁVAL 3-7 ÉVES KOR KÖZÖTT

alapítási és indítási engedély: OM 175/271/2005

Magyar statisztikák szerint a gyerekek 8-14 %-a szorul rá korai fejlesztésre, 15-25 %-a küzd tanulási,- magatartási,- beilleszkedési zavarokkal, s fokozatosan nő a halmozottan hátrányos szociokulturális környezetben felnövő gyermekek száma is. E gyermekek idegrendszere másképp strukturálódik, s a motoros, pszichés-kognitív, ill. a szociális területen mutatott lemaradásaik, eltérő aktivitásuk hátterében nagyon gyakoriak a kéreg alatti szabályzási funkciók éretlenségei. Bár a pedagógusok megfigyelik a sikeres iskolai beválást hátráltató tünetek rögzülését, erősödését és/vagy váltását is, a jelenlegi iskolarendszer ezt a lemaradást (minden tisztességes erőfeszítése ellenére) inkább konzerválja mint megszünteti. E képzésen a hallgatók megtanulják az idegrendszer kéreg alatti szabályozási folyamatainak éretlenségi tüneteit észlelni, szűrővizsgálati eljárással pontosítani, s erre építve olyan, az idegrendszeri érési folyamatok beindítását elősegítő mozgásterápiás foglalkozások (TSMT-II /tervezett szenzomotoros tréningek-II/) tervezését és levezetésének pedagógiai-didaktikai szempontjait is megismerik, amivel a sikeres iskolai beváláshoz szükséges alap- és részképességek mozgással történő fejlesztését lehet megvalósítani.
A képzés során olyan fontos alap- és háttérismeretekről kap elméleti képzést a hallgató, melyek segítenek megérteni az ontogenetikus fejlődésmenetben bekövetkező eltérések következményeit, a motoros, a pszichés-kognitív és a szociális, ill. a pszichomotoros, szociomotoros és a pszichoszociális működési területen bekövetkező, organikus éretlenségre utaló tüneteket, majd az elméleti-gyakorlati foglalkozásokon a 21 részvizsgálatot tartalmazó állapot és mozgásvizsgálat rövid-egyszerűsített változata is feldolgozásra kerül. A közös hallgatói esetismertető gyakorlat során ellenőrizhetővé válik a vizsgálat felvételével és értelmezésével kapcsolatban leadott ismeretek elsajátítása is. Az edzéselmélet teljesítményfokozásra vonatkozó szabályainak integrálása a TSMT-módszerbe azért fontos, mert mint későbbi módszeralkalmazóknak, a hallgatóknak is tudni és alkalmazni kell e fontos szabályokat, tisztában kell lenniük a mozgástanítás egyéb hatásaival és a hatékony edzések tervezésével, ill. a hibajavítással is. A szenzoros integrációs terápiák neurológiai, neuropszichológiai alapjainak elméleti bemutatása és egy J. A. Ayres által készített vetítése és elemzése teszi nyilvánvalóvá, hogy a TSMT-II módszer ugyanezeken az elveken alapulva fejti ki hatását, ugyanakkor bemutatásra kerül az Ayres-féle szenzoros integrációs terápia és a TSMT-II módszer közötti 7 jelentős eltérés is. A TSMT-módszer megismerése ezután saját élményű csoportos mozgásanyag-feldolgozással következik, melynek során a hallgatók ezernél is több mozgásfeladatot végeznek el utánzás, ill. emlékezet segítségével, majd rajzolnak le saját feladat-gyűjteményükbe. Feldolgozásra kerülnek a TSMT-II-módszer jellegzetes teremberendezései és haladási formái: a körfeladatok, a frontális elemi mozgások, a sorfeladatok és a futások, de az aktív csoportmunka keretében a hallgatók "lemozogják" a könnyűtől a nehéz felé az alapkészségeket és a részképességeket szenzomotoros és konkrét műveleti szinteken fejlesztő pados, köteles, zsámolyos, karikás, labdás, gördeszkás, bordásfalas, gólyalábas, KTK-s, pedallós, rolleres, biciklis feladatokat is. A hallgatói gyakorlat egyéni vizsgával folytatódik, majd csoportban kell az egyenként megadott 25-féle fejlesztési szempont szerint tréningeket tervezni és azokat berendezett tornateremben bemutatni.
A tanusítvány kiadásának feltétele az órákon való min. 9o %-os aktív részvétel, 2 gyermek vizsgálata és esetük ismertetése, 15 oldalas írásbeli TSMT-II-tréning-sorozat összeállítása, és a szóbeli záróvizsgán a kihúzott tétel sikeres ismertetése.

minden hallgatónak kötelező 2 gyermeket megvizsgálni és a csoport előtt erről esetismertetést tartani,
- az egyéni és a további csoportos gyakorlati vizsgán aktívan részt venni a tervezési, a tanítási feladatokban,
- saját csoportnak megtervezett 15 tréninges írásbeli dolgozatot a vizsga napjára leadni,
- a szóbeli záróvizsgán a megadott tételsorból tételt húzni és vizsgázni.

A képzés helyszíne: 1023. Bp. Komjádi B. u. 2. A BHRG Alapítvány Mozgásfejlesztő és "Okosító" Központja.

A továbbképzés időtartama: 160 óra, 16 teljes nap + vizsganap.

A továbbképzés díja: egyéni befizetés esetén 160.000 Ft, intézményi (részlet)befizetés esetén 170.000 Ft, melyet csekken, ill. átutalással (számlaszám:16200010-60313566-00000000) lehet befizetni. A képzés első napjára a befizetési bizonylatot/csekket el kell hozni.

kötelező szakirodalom: 1. Huba Judit: pszichomotoros fejlesztés a gyógypedagógiában, I-III. 1993-96. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. (5-278 o., 5-167 o. 5-124 o.)
2. Katona Ferenc: Az öntudat újraébredése, a humán idegrendszer ontogenezise, 2001. Medicina, Bp. (5-425 o.
3. Lakatos Katalin: Az állapot és mozgásvizsgáló teszt, 1999. Xfer Műhely, Bp. (5-91 o.)
4.. Lakatos Katalin: A szenzomotoros fejlődés jelentősége 0-6 éves kor között, Óvodai nevelés, 1999 IX- 2000. II. (1-49 o.)
6. Lakatos Katalin: Az iskolaéretlenség korai felismerése, Fejlesztő pedagógia, 1999. 4-5. (3-25 o.)
6. Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában, Alex-Tipo kiadó, 1993. (7-319 o.)
ajánlott szakirodalom: 1. Ehrat F.- Mattmuller-Frick F.: A nehezen kezelhető gyermek (POS) 1993. Gondolat, Bp.
2. Fodorné Földi Rita: Hiperaktivitás és tanulási zavarok, 1998. Volán H.O.C. Szolg. Rt. Bp.
3. Gyarmaty Éva: Tanulási zavarok azonosítása és kezelése az óvodában és az iskolában, 1998. Új pedagógiai szemle, XLVIII. Évf. 11. Sz.
4. Lakatos Katalin: A mozgás jelentősége és fejlesztő hatásai "más" fogyatékosság esetén, 2000. In: Alapok, az Anonymus Alapítvány fejlesztő pedagógus képzése, szerk.: Dr. Kovács Ferenc és Dr. Vidovszky Gábor Kiphard E.: Az ügyetlen gyermek, 1996. Akkord Kiadó, Bp.
5. Lakatos Katalin: Az iskolaérettség és a mozgásérettség összefüggései, 2000. Speciális pedagógia, Bp.
6. Selikowicz M.: diszlexia és egyéb tanulási nehézségek, 1997. Medicina, Bp.
7. szerk.: Torda Ágnes: Pszichodiagnosztika-I.,1997. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.
8. Wender P.H.: A hiperaktív gyermek, serdülő és felnőtt, 1993. Medicina.
A GYÓGYÚSZÁS FOGLALKOZTATÓ SZAKKÉPZÉS BEMUTATÁSA

Magyarországon az Egészségbiztosítási Pénztár 1993 óta támogatja a csoportos gyermekkori gyógyúszást 3-18 éves kor között.

A Budapesti Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika Alapítvány munkatársai és a meghívott vendégtanárok iskolarendszeren kívüli, egészségügyi szakirányú képzés keretében 1993 óta 6 kurzuson 128 főt képeztek már ki erre a munkára. Oktatási tematikánk, szakmai és vizsgáztatási követelményeink OEP-kompatibilisek, képzési időnk egyharmada az igényes szakmai gyakorlati munka elsajátítását segíti elő. Alapítványunk a képző intézmény. A végzettek az ETI-ben (Egészségügyi Dolgozók Továbbképző Intézete) teszik le a záróvizsgákat, itt történik az országos nyilvántartás vezetése és az egészségügyi szakma igazolásaként itt állítják ki azt a mágneskártyát, amit a megyei Egészségbiztosítási Pénztárak a finanszírozási szerződés megkötéséhez kérnek (ők ezáltal támogatják ezt a nálunk elsajátítható egészségmegőrző, ill. gyógyító tevékenységet.) A GYÓGYÚSZÁS FOGLALKOZTATÓ SZAKKÉPZÉS egyike az EU-ba is bekerült egészségügyi szakmának. (OKJ szám:53 5008 01.)

Alapítványunk a kilencedik GYÓGYÚSZÁS FOGLALKOZTATÓ SZAKKÉPZÉSÉT indítja el 2006 szeptembertől

A jelentkezés feltételei:

Jó fizikai állapot, biztos úszástudás. Iskolai végzettség: gimnáziumi érettségi + főiskolai végzettség (gyógytornász, gyógypedagógus, konduktor, óvodapedagógus, tanító, tanár, testnevelő, gyógytestnevelő, úszás-(szak)edző,) ill. egészségügyi végzettség: (általános ápoló, általános aszisztens, szakápoló, gyermekápoló, fizikoterápiás aszisztens, gyógymasszőr, gyógyfoglalkoztató aszisztens). + részletes szakmai önéletrajz és jelentkezési kérelem elküldése a BHRG Alapítvány levelezési címére: 1037. Bp. Erdőalja u. 174/b.

A 2 féléves 600 órás képzésünk szakmai és vizsgáztatási követelményei az 5/1997. III.7-es NM rendeletben olvashatóak.

A szaktantárgyak közül említést érdemel a strukturális gerincdeformitások, tartáshibák, (a gyermekpopuláció 35-43 %-a érintett),
A központi idegrendszeri sérülések (25-35 %-os érintettség: ide tartozik a tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarok egy része, a hiperaktivitás, a mozgáskoordinációs problémák /túlzott ügyetlenség/, egyensúlyi zavarok, a megkésett/eltérő pszichomotoros fejlődés, a beszédzavarok nagy része, + a szülési agykárosodottak és az értelmi fogyatékosság is.) / Az 1994 óta védett magyar HRG-módszer elsajátítása e témakörön belül történik. /

A kövérség (15-25 %), az asthma (5-8 %), a mellkasi deformitások, a CF, a Perthes-kór, a JCA, JRA, a congenitális vitiumok, a primer j. hipertónia, a haemophilia és a végtaghiány diagnózisok elméleti hátterét és az alkalmazható gyakorlati feladatokat is részletesen tárgyaljuk.

A képzést pénteki (ill. emellett gyakran még szombati-vasárnapi) napokon szervezzük. Az uszodai szakmai gyakorlatok terveink szerint e napokon, ill. az iskolai szünetekben lesznek.

A tananyag egy részét terveink szerint otthoni feldolgozás, /távoktatás/ keretében fogják a hallgatók elsajátítani, s lesznek olyan napok, amikor az ebben a formában megszerzett tudásról csak az összefoglaló konzultációkon kell részt venni, ill. az írásbeli teszteket kell megírni. Ha a hallgatónak 3 éven belüli főiskolai indexében szerepel 1-1 tantárgy (pld. élettan, orthopédia), s ezt indexével igazolja, ill. mellékeli az elsajátított anyag részletes tematikáját és a róla szerzett kollokvium/szigorlat érdemjegyét, - akkor az beszámításra kerül/het), s kaphat felmentést az óralátogatás alól, 5-ös osztályzat esetén pedig a dolgozat megírása alól. A képzés első alkalmával kell ezeket az adminisztratív dolgokat intéznie (eredeti index, jegyzetek, tematika-bemutatás.) Az ETI-s záróvizsgát azonban abból a tárgyból is le kell tennie! A képzésről hiányozni nem lehet. (15 %-nál több hiányzás esetén a hallgató nem folytathatja tovább a csoportjával a képzést. A következő képzésen beszámítjuk azokat a tantárgyakat, melyek oktatásán részt vett, ill. amelyekből már levizsgázott, ennyivel kevesebb tandíjat kell majd újra befizetnie.)

A hallgatóknak minden tantárgy befejezésekor írásbeli tesztben kell számot adni az elsajátított tudás szintjéról. 75 % alatti teszteredmény esetén pótdíjas nehezített tesztet kell írni, s csak ennek megfelelő 75 %-os eredménye biztosítja a képzésen való további részvétel lehetőségét. Erre egyrészt azért van szükség, hogy a folyamatos felkészülést ellenőrizni tudjuk, másrészt elő szeretnénk segíteni az ETI-s záróvizsgák sikeres teljesítését, de a legfontosabb szempont: VALÓDI, DÖNTÉSKÉPES, MAGAS SZAKTUDÁSÚ SZAKEMBEREKET kívánunk kiképezni, s ennek része a lexikális ismeretek biztos tudása. Az elméleti képzés helyszíne: 1023. Bp. Komjádi u. 2. /A BHRG Alapítvány Mozgásfejlesztő és Okosító Központja./

Jelentkezési határidő folyamatosan.

Tervezett költségek: tandíj: 240.000 Ft. (ez az összeg magában foglalja a jegyzetek egy részének és az uszodai gyakorlatok költségeit (belépő, medencebérleti díj) is, az ETI-s záróvizsgák díját azonban nem. Szállást, étkezést nem tudunk biztosítani, utiköltséget nem tudunk téríteni. Átutalási számlaszám: 16200010-60313566.Kérésre csekket/számlát is küldünk.
Csak azoknak küldünk részletes órarendet, akik a jelentkezési lapjukat visszaküldték. A végzett gyógyúszás foglalkoztatók további képzését, szakmai-jogi segítését a Gyógyúszás Oktatók Országos Szakmai és Érdekvédelmi Egyesülete végzi.
A szakképzéssel kapcsolatban bővebb információ: Lakatos Katalin: 06-30-443-05-15.

ugrás a lap tetejére