Napjainkban az egyik legfontosabb egészségünkkel összefüggő probléma, melyet az emberek rendszeresen elhanyagolnak, az állandó feszültség. Ezt sokaknál nem oldja fel a napi éjszakai alvás, vagy az ünnep öröme sem. Nem vesszük elég komolyan, hiszen annyi más gondunk van, amit meg kell éppen most oldanunk, és abban reménykedünk, majd jövő héten, vagy hónapban végére érünk ezeknek, és akkor a feszültség magától elmúlik. (Feltéve, ha egyáltalán tudatosan átéljük, hogy nyugtalanok, idegesek vagyunk.)

• Időnként, - általában váratlanul, - rosszullét fog el, friss levegőre van szükségem.
• A rosszullét szívdobogással, mellkasi szorító érzéssel jár, mely néha valamelyik karomba kisugárzik.
• Halálfélelemmel járó pánikszerű rosszullétem van, amihez orvost kell (vagy első érzésem szerint kellene) hívni.
• A rosszullétkor végtagjaim elgyengülnek, izzadás, reszketés lép fel.
• Gyakran szédülök.
• Látásom néha homályosabb, máskor semmi baja. A szemüvegre hol van szükségem hol nincs.
• Alvási nehézségeim vannak.
• Rendszeresen fáradtan ébredek.
• Néha súlyos feszültséget érzek, szinte szétpattanok.
• Néha gyengébbnek érzem magam, és egyidejűleg érthetelenül sok vizeletet ürítek.
• Szívem táján szúrást érzek, esetleg kisebb szívaritmia lép fel időszakosan.
• Hányingerrel, émelygéssel, szédüléssel kell gyakran megküzdenem.
• Néha úgy érzem, nincs elég levegő a helyiségben, és egyre mélyebben kell lélegeznem.
• Igyekszem elkerülni azokat a helyzeteket, ahol sok ember között kell lennem, esetleg bezártság érzésem lenne, pl. áruház, zsúfolt üzlet, tömegközlekedési eszköz, mozi.

Amennyiben fenti tünetek egy részét felismerem magamon, itt az ideje, hogy megtanuljam tudatosan feloldani feszültségeimet. Ha a tünetek rendszeres gyakorisággal rohamszerű rosszullét során jelentkeznek, és minden kivizsgálás negatív eredménnyel járt, érdemes szakembert felkeresni, aki a pánikbetegséggel foglalkozik, és konzultálni vele. Sajnos százezrekben mérhető a pánikbetegek száma, és csak kis töredéküknél diagnosztizálták ezt a betegséget. Még kevesebb azoknak a száma, akik eljutnak a megfelelő oki kezeléshez.

Aki átélt már ilyen rohamot, tudja, hogy a légzés nem szabályos ilyenkor. Légzésünk a tartós, vagy váratlan erős stressz hatására jelentősen megváltozik, és rossz esetben a feszültség örvényébe kerülhetünk. Egyre rosszabbul érezzük magunkat, amit egyre mélyebb légzésünk tovább gerjeszt. A bonyolult élettani folyamat, mely ilyenkor testünkben lejátszódik, a vérünkben levő széndioxid koncentráció változásával is összefügg, amely a légzésfunkció része. A rosszullét a pánikérzésig fokozódhat, és mély szenvedéssel jár. Utána nagyfokú kimerültség lép fel, vagy az az érzésünk, izomlázunk van.

A pánikbetegséget a beteg környezete - sajnos néha az orvos is - hisztériának, nyavalygásnak tartja. Nem az. Pusztán elhatározással, akarati eszközökkel nem is gyógyul meg. Betegség a szó mai, komplex értelmében, lehet és kell is kezelni! A gyógykezelésben a helyes lazításnak és légzésnek van a legnagyobb szerepe, melyet szakembertől meg kell tanulni, és rendszeresen gyakorolni.

Gyakran felteszik a kérdést: gyógyítható-e a pánikbetegség? Igen, de talán még fontosabb, mint más betegségeknél a valódi - gyakran mélyen húzódó - lelki okok megtalálása és a beteg folyamatos, aktív részvétele a terápiában, de úgy is mondhatnánk: öngyógyítása. Gyógyszeres kezeléssel elindíthatjuk és kiegészíthetjük a terápiát, de igazi eredményt csak belső erőink növekedésével érhetünk el, ehhez meg kell értenünk félelmeinket, és be kell gyakorolnunk légzésünk megfelelő kontrollját.

Mint minden betegségnél, itt is az a legjobb módszer, ha megelőzzük. Természetesen csak kevesen lesznek pánikbetegek azok közül, akik ezen a listán találnak egy-két olyan tünetet, mely velük is előfordul. De ezeket tekintsük figyelmeztetésnek, törődjünk többet magunkkal, ne engedjük, hogy jó közérzetünk elromoljon, hogy sodródjunk a rohanó élet hullámain egyre messzebbre.

Vissza