A magasvérnyomás betegség nem gyógyszeres kezelésének lehetőségei.

Határozzuk meg először mit nevezünk magas vérnyomásnak!

Magyar Hipertónia Társaság szakmai állásfoglalását is figyelembe véve hipertóniáról beszélünk, ha a vérnyomás nyugalomban 3 különböző (legalább egyhetes időközzel mért) értéke meghaladja 140/90 Hgmm értéket.
Milyen vérnyomás érték elérése a cél?
A magas vérnyomásos (hypertoniás) beteget azért kell kezelni, hogy szervi szövődmények (agy, szív, vese erein létrejövő károsodások) ne alakuljanak ki. A legújabb tanulmányok ezt az értéket fiatal korban 130/80 Hgmm-re idősebb korban pedig legalább a normális érték felső határáig 140/90 Hgmm-ig kell csökkenteni.

Mik a kezelés lehetőségei?
Ezt két csoportra szoktunk osztani, egyik a levélbene kérdezett nem gyógyszeres kezelés, másik az egyre nagyobb számban rendelkezésre álló és egyre hatásosabb gyógyszeres kezelés, de tudni kell hogy a gyógyszeres kezelés lehetőségei ellenére sem szabad lemondani a nem gyógyszeres kezelésről. Egyrészt azért mert ezt a gyógyszeres kezelés sem pótolja, hiszem ezek az egészséges életmódnak is fontos pilérei. A magasvérnyomás betegség oka legtöbbször nem derül ki, ugyanakkor jól ismerjük azokat az életmódban rejlő kockázati tényezőket, amelyek e betegség kialakulásához vezetnek. Elfogadott tény, hogy az elhízás, az alkoholfogyasztás, a nagy mennyiségű konyhasó bevitel, a fizikai aktivitás hiánya külön-külön tényezőként is, de legtöbbször együttes jelenlétükkell felelőssé tehetők a magas vérnyomás kialakulásááért. Az életmód kedvező irányú változtatása az ún. nem gyógyszeres kezelés a vérnyomást az esetek egy részében önmagában is normalizálni képes. Hatása különösesen fontos a magas- normális és a határérték hipertónia esetében. A gyógyszeres kezelésre szoruló hipertóniában megfelelő életmódváltoztatással a hipertónia szövőldményeinek kockázata jelentősen csökkenthető és a gyógyszeradagok is mérsékelhetőek.

A dohányzás
A dohányzás a magasvérnyomás betegségnek nem kockázati tényezője. Sőt a dohányosok átlag vérnyomása a velük egykorú nem dohányzók vérnyomásálagával összehasonlítva alacsonyabb is. Ez azonban csak a vérnyomásra igaz és nem a kockázatra. A magasvérnyomás okozta kockázatot a doháyzás megsokszorozza, ezét a dohányzásról történő leszoktatás emelkedett vérnyomás esetén a dohányzás abbahagyásától számítva szinte azonnal számottevő kockázat csökkenéssel jár.

Az elhízás
Magyarországi felmérések szerint a felnőtt lakosság kb. 60%-at érinti. Az elhizás és a magas vérnyomás közötti összefüggés jól ismert. Már a gyermekkori elhízás hajlamosító tényező a magas vérnyomás kialakulásásra, ezért a gyermekek és serdülők testsúlyának normalisa különösen fontos. A testsúly csökkenése csökkentette a koleszterin, húgysav és vércukor szintet is,és természetesen csökkenti a szívre háruló megterhelést is. Ennek csökkentése a keringésii elégtelenség, koszorúsér betegség és hirtelen halál kockázatát kedvező irányba változtatja. Az elhízás mértekét éa veszélyeit két ismérvvel jellemezhetjük, határozhatjuk meg. Az egyik az ún. testtömleg index (BMI). A hétköznapi gyakorlatban 25 kg/m2 esetében már túlsúlyról beszélünk, 30 kg kg/m2 felett elhízásról. Az elmúlt évek ismeretei az elhízás két alapvető; típusát különböztetjük meg, a gyakorlatban csak alma és körte néven emlegetett elhízást. Az alma alkatú elhízásról kiderült, hogy az esetek jelentős részében hipertóniával, inzulin rezisztencával és zsíranyagcsere zavarral társulva a koszorúér betegség komplex kockázati tényezőjéként önálló tünetegyüttest (szindrómát) alkot. A szindrómát metabolikus szindrómának, X-szindrómának, halálos négyesnek nevezzük. A szindrómát létrehozó anyagcsere-elváltozássok elindító tényezője az elhízás.A megfelelő táplálkozással, rendszeres mozgással nemcsak a vérnyomás, de az anyagcsere függő; kockázati tényezők is kedvezően befolyásolhatőóak. Kézenfekvő, hogy aki kevesebbet eszik és több zöldséget és gyümölcsöt fogyaszt az kevesebb konyhasót is fogyaszt. Sajnálatos módon Magyarországon a kenyér és szinte minden más alapvető élelmiszer, így a sajtok, felvágottak, konzervek is nagyon sósak. Minden külön sózás nélkül ezeknek a termékeknek a fogyasztása meghaladja az ajánlott napi sóbevitelt. Remélhetőleg a gyorsan javuló élelmiszerkínálat részeként megjelennek majd a magyar üzletekben is a sószegény termékek. A konyhasó lehet más fűszerekkel helyettesíteni.

Alkohol
A magyar lakosság körében 800 ezer és 1 millió közé becsülik a nagyivók, illetőleg alkoholisták számát. Ennek a becslésnek a helyességét az a sajnálatos tény támasztja alá, hogy a középkorú férfilakosság körében az elmúlt 20 év alatt tízszeresre növekedett az alkoholos májzsugor (májcirrózis) okozta halandóság. Így felzárkózott a középkorú férfilakosság halandóságát meghatározó szív- és érrendszeri betegségek, illetve a tüdőrák mellé; harmadik vezető halálokként. Az alkohol, a szív- és érrendszeri betegségek és a magas vérnyomás kockázata érdekes összefüggést mutat. A mértékletes alkoholfogyasztás a nemzetközi gyakorlatban férfiak számára 20, nőknek napi 10 g alkohol fogyasztást tartana elfogadhatónak. Ez az alkohol mennyiség napi két deci vörösborral, egy pohár sörrel vagy kevesebb mint fél deci égetett szesszel egyenértékű. Ennél nagyobb mennyiségű; alkohol fogyasztása jelentősen emeli a vérnyomást növeli a testsúlyt, és anyagcsere hatása is kardiovaszkuláris kockázatot növeli;.

A konyhasó
A mai kutatások eredménye egyértelműen bizonyítja, hogy normális vegyes táplálkozás mellett az embernek külön hozzáadott konyhasóra nincs szüksége. A napi konyhasó szükségletet 2 grammban adják meg a nemzetközi ajánlások. A magyar lakosság konyhasó bevitele 10 gramm fölött van. Különösen fontos a sófogyasztás csökkentése hipertóniássok számára, abban az esetben is, ha vízhajtó gyógyszert is szednek.. A konyhasó mellett a kálium és magnézium fogyasztás is hat a vérnyomásra, méghozzá kedvezően. Lehetőleg nátrium szegény sót használjunk a főzések során. Ebben a sokkal egészségesebb kálium kloridból van több. Amennyiben valaki folyamatosan kevesebb konyhasót fogyaszt, akkor előbb utóbb az alacsonyabb sótartalmú ételt is elég sósnak fogja érezni.

A mozgásszegény életmód
A napi fizikai aktivitáss két részből tevődik össze, a munka és szabadidős tevékenységből. A fejlett nyugati társadalmakban a technika fejlősének kedvezőtlen mellékhatása volt. A munka fizikai igénybevétele igen rövid időn belül lecsökkent, ugyanakkor nem nőtt a szabadidős fizikai aktivitás. A fizikai aktivitás dinamikus tréning formájában növeli a fittség érzetét, segít a testsúly normalizálásában. A szabadidőben végzett fittségi program bevezetése a magyar ember hétköznapjaiban is el kelllene, hogy érje mihamarabb a fejlett országok szintjét. A rendszeresen nehéz testi munkát végzők számára kiemelkedő fontossága van a nehéz fizikai munkát ellensúlyozó szabadidőben végzett dinamikus terhelésnek. Összességében elmondható, hogy a rendszeres tréningprogramban résztvevő hipertóniások vérnyomás átlaga csökkent, a kb. 10-20 Hgmm .
Általnosságban elmondható, hogy könnyű terheléssel kell kezdeni és fokozatosan kell emelni a terhelés intenzitását. Az iszkémiás szívbetegség (koszorúér megbetegedés) eseteben is hasznos a rendszeres orvos által előírt, ellenőrzött tréning program.

Fűben-fában orvosság
A fokhagymáról elmondható, hogy a népi tapasztalásnak megfelelően sikerült kimutatni, hogy kb. 6-8 %-al csökkenti a vérnyomást és a sziv és érrendszeri megbetegedés kialakulásának kockázatát is. Kapszulában fogyasztva is hatásos bár igy az íze nem "élvezhető".

Összefoglalva:

A magas vérnyomás nem gyógyszeres kezelése tehát összességében nem különbözik az egészséges életmód kialakításától. Számtalan idült, nem fertőző betegségben a kezelésének természetes része mindaz az életmódváltoztatás, amelynek időbeli megkezdése esetén az idült, a betegség létrejöttét meg lehetett volna előzni.