Éled a természet, a növények levelet, virágot bontanak. Az emberek egyre több időt töltenek a természetben, indulnak a hétvégi kertjeikbe, a természetbe feltöltődni a hosszú tél után.
Így a nyár kezdetén nem árt gondolnunk rá és tudnunk róla, hogy a kullancsok megjelenése veszélyeket is hoz magával. Egyik ilyen veszély a kullancs csípés következtében kialakuló agyhártya-agyvelőgyulladás, a másik kullancs által terjeszett betegség az utóbbi évtizedben megismert Lyme borelliosis, melyet baktérium okoz, igy a tünetek alapján felismerve antibioticummal már hatásosan kezelhető. Ez ellen tehát védőoltás nem szükséges. Nagyobb veszélyt jelent tehát a vírus által okozott agyhártya-agyvelőgyulladás, amellyel szemben hatásos csak a megelőzés lehet.

Hogy terjed a betegség ?

A közönséges kullancs (Ixodes ricinus) vírussal fertőzött beteg példányai terjesztik. Mikor a bőrbe fúrja magát, a nyálával keveredett vírusok bejutnak a szervezetünkbe. Hazánkban is mindenütt jelen van, leginkább az erdős vidékeken. Minden 6-8 ezredik kullancs fertőzött. Az Békés megyére kevésbé jellemző, de a kirándulások során a fokozottabb kockázatú területekre is eljutnak gyermekeink. A természetjárók és a természetben dolgozók vannak kitéve elsősorban a fertőzésnek, a városlakók kevésbé.

Hol bújik meg a kullancs ?

Sokan azt hiszik, hogy a kullancs a fa ágairól pottyan le és így szúrja magát a bőrbe. A valóság az, hogy a földön él és innen mászik fel az emberre, állatra a 20-70 cm-nél nem nagyobb növényzetről. Ha az ember a fűben vagy a bokrok között járva végigsúrolja az ilyen fűszálat vagy levelet, a kullancs szőrös lábai beleakadnak a láb, esetenként a kar fedetlen bőrébe. Onnan másznak észrevétlenül melegebb helyekre, így a térdhajlatba, hónaljba, ahol befúródnak a bőrbe.

Milyen az agyhártya-agyvelőgyulladás lefolyása, milyenek a tünetek ?

A betegség évszakhoz kötötten jelentkezik, főleg a kora nyári hetekben. A kullancs általi fertőzés veszélye februártól novemberig is fennállhat. A betegség lefolyása kétfázisú. Első fázisa (az esetek 20%-ban) kb. egy héttel a kullancscsípést követően kezdődik influenzaszerű (magas láz, erős fejfájás, fáradság, kimerültség, szédülés, bélműködési zavarok) tünetekkel. Szerencsés esetben viszont ezzel a fertőzés be is fejeződik és csak utólagos laboratóriumi vizsgálatok utalnak a betegség lezajlására. Egy-két héttel a csípést követően léphet fel a lényegesen súlyosabb második fázis. A vírusok a véráram útján az agyat és az agyhártyát támadják meg, ott gyulladást idéznek elő és károsítják az agy- és idegsejteket. Ismét lázas lesz a beteg, kialakulnak az idegrendszeri tünetek (fejfájás, tarkókötöttség, öntudatzavar). Agyideg bénulás, mozgászavar és izombénulás alakulhat ki. Minden 100-120 esetből egy halállal végződik.

Milyen egészségkárosodás maradhat vissza?

Görcsös vagy petyhüdt bénulás a végtagokon, epilepszia, az ujjak, végtagok remegése, agyi működészavarok (emlékezetzavar, memóriazavar, gondolkodás zavara). Egy fertőzés egy életre szóló sorscsapás lehet. Súlyos esetben a beteg kénytelen tolókocsiban, ágyban tölteni életét. Enyhébb esetben is mindennapos gondot jelenthet az öltözködés , étkezés, közlekedés, stb.

Milyen lehetőség van a védettség megszerzésére?

A betegség átvészelése nélkül védettségre egyedül csak oltással lehet szert tenni. Az FSME immun inject aktív védőoltás oltási sorozatból áll. Az alapimmunizáláshoz három oltás szükséges. Az oltási sorozatot a tél végén érdemes elkezdeni. Nem késtünk még el a védőoltással most sem, ugyanis létezik gyorsított immunizálás is. Ezt felnőttek és gyermekek részére különböző adagot tartalmazó Encepur illetve Encepur K (18 hónapos kortól 12 éves korig) oltóanyaggal végezhető a 0. a 7. és a 21.napon beadva a háromszori oltást. A kialakuló védettség 98%-os. Emlékeztető oltás 3 évenként szükséges.

Kinek ajánlott a védőoltás?

Mindazoknak, akik sokat tartózkodnak szabadban és fertőzött területeken élnek. Magyarországon Sopron környéke, az egész Kisalföld, Zala megye területe, a Balaton környéke és a budai hegyek számítanak a legfertőzöttebbeknek ebből a szempontból, de gyakorlatilag az egész ország területén ki vagyunk téve a veszélynek, hogy vírussal fertőzött kullancs csíp meg bennünket.

Ha mégsem voltunk beoltva, de kullancs csípett meg bennünket, milyen lehetőségeink vannak?

Ha fertőzött területen kullancs csípett meg bennünket és aktív védőoltást nem kaptunk, lehetőség van úgynevezett postexpozíciós oltás beadására is, amiveltulajdonképpen kész ellenanyagok jutnak be a szervezetbe, így előzhető meg a betegség kialakulása. FSME bulin az oltóanyag neve, egy adagot kell beadni. Mind az aktív, mind a passzív immunizálás háziorvos által elvégezhető, ő írja fel receptre, majd adja be az oltóanyagot.

Mi a teendő, ha bőrünkbe fúródva kullancsot veszünk észre?

Amint észrevesszük, a lehető leggyorsabban el kell távolítani. A kullancs eltávolításával kapcsolatos laikus módszerek célja közös: a kullancsok megfojtása vajjal, olajjal, benzinnel. Ez hibás, mert a parazita bélrendszréből ilyenkor juthat be a kórokozó a szervezetbe. Hasznosabb mielőbb saját magunknak eltávoltani a kullancsot, mint esetleg órákat várva orvoshoz fordulni. A helyes megoldás az, hogy csipesszel megfogva, ügyelve arra, hogy ne nyomjuk szét (a kullancs testének összenyomásával a vírusok a kullancs bélrendszeréből szervezetünkbe juthatnak!) egyenesen, forgatás nélkül kihúzzuk. Ha bennszakad a kullancs feje, ne ijedjünk meg, a bennszakadt fejet a szervezetünk úgy is kilöki magából, így minimálisra csökken a fertőzés veszélye. A kullancsok nemcsak a bőrbe fúródhatnak, ahol könnyen észrevesszük őket, hanem a hajas fejbőrbe is. Itt vagy egyáltalán nem vesszük észre, vagy ami gyakoribb, fésülködés közben kifésüljük egyben, vagy ha már befúródott, akkor a potrohát szakítva le. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a védőoltás fontosságát, a megelőzés szemléletét. Ha egy betegség ellen hatékony védőoltással rendelkezünk, ne sajnáljunk ennyit megtenni egészségünk érdekében.

Hogyan előzhetjük meg a kullancscsípést?

Ha a kullanccsal fertőzött területeken járunk a testet fedő zárt ruházatot célszerű hordani, riasztó szert (SZUKU, Protect B) kell használni (a B vitaminok alkalmassága erre nélkülöz minden tudományos alapot). Hazaérkezéskor fürdéskor a bőrünket jó ha átvizsgáljuk és a fentiek szerint járjunk el!