Méhkerék bemutatása
Méhkerék a XIII. században keletkezhetett. Az első írásos adat viszont 1359-ből való, a falu alapítói a sarkadi Leel-Őssyek voltak. A Méhkerék szó első része a "Méh" valószínű az itt letelepedett lakosság méhészkedésére utal.
A letelepedni szándékozók erdőirtás útján, az erdőben először egy kerek részt irtottak ki, amely a település magvát adta. 1726-ban 15 család élt Méhkeréken, nemzetiségüket tekintve magyarok, egy fél évszázaddal később már román családok is letelepedtek, Eszterházy Pál hozatta ide őket 1745 után. Szlávy György a derecskei uradalom kormányzója Moga Cracum nevű oláh-t kérte meg, hogy bizonyos letelepedési kedvezmény fejében hozzon ide románokat. Szalontai, jánosdai és ezt követve egyre több Belényes környéki román telepedett le a faluban.
Méhkerék az Alföld Tiszántúli területének délkeleti - Sarkad, Újszalonta, Kötegyán által határolt részén, a Körösök vidékéhez tartozó Kis-Sárréten terül el. Méhkerék egész területére a rendkívül rossz vízgazdálkodási képesség, az erősen kötött, nehezen művelhető talajra az jellemző, hogy az ár- és belvizes években szinte teljesen művelhetetlen. Ezt igazolja az 1 kat. hold területre jutó aranykorona érték, amely mindössze 8,53.Az egykori zsellér falu Bihar megye egyik legelmaradottabb települése volt. 1965-ben 8 család kezdte el a faluban a háztáji gazdaságban a fóliás zöldségtermesztést. Először hónapos retket és uborkát termeltek. Ma már a lakosság 80%-a foglalkozik hideg- és melegágyas uborka és paprika termesztésével. Az emberek hallatlan szorgalma és munkaszeretete révén a település elmaradottságát sikerült megszünteni.
A településen 833 lakás található, a szilárd burkolatú úthálózat hoszza 10 km. Jelenleg 800 lakásba van az ivóvíz, 625-be a vezetékes gáz, 523-ba a telefon bekötve. A szennyvízelvezetés és a szemét szervezett szállítása nem megoldott.Népességi adatok:
Év
Nő
Férfi
Újszülött
Lakosok száma
1996
1214
1192
36
2406
1997
1196
1188
30
2384
1998
1181
1176
29
2357
A település lakóinak 98%-a román nemzetiségűnek vallja magát, gyakorolja anyanyelvét, s nemzetiségi jogait. Az elöregedés nem jellemző, ellentétben a hasonló nagyságú településekkel. A csekély elvándorlás mellett, romániai állampolgárok betelepülése tapasztalható. Ebben bizonyára jelentős szerepet játszik az 1996. április 6.-án megnyílt nemzetközi személyforgalmú határátkelőhely Méhkerék-Nagyszalonta névvel.
A település intézményei:
1994-ben épült címzett támogatással a 150 férőhelyes igényes kivitelezésű épület. Ehhez 500 fős kapacitású konyha is kapcsolódik, mely az általános iskolások napközis ebédeltetése mellett az idős emberek szociális étkeztetését is szolgálja. Az óvodások száma 120 fő. Négy csoportba osztva, 7 képesített és 1 képesítés nélküli óvónő, továbbá 1 gondozónő és 4 dajka segítségével a foglalkozások két nyelven, - románul és magyarul - folynak.
A községben Román Tanítási Nyelvű Általános iskola működik, melynek felújítása jelenleg van folyamatban. Az osztályok száma 12, a tanulók létszáma 203. Négy napközis csoport 90 fős létszámmal. A pedagógusok létszáma 23.
Községi könyvtárunkban megtalálhatók a magyar művek mellett a román kultúrát bemutató kiadványok és könyvek is. A könyvtár állománya 9843 kötet, színes televízióval és videó készülékkel rendelkezik. Épületében tartja heti két alkalommal foglalkozásait jelenleg mintegy 25 fővel az Idősek Klubja.
A 160 fő befogadására alkalmas nagytermében rendszeresek a román néphagyományhoz illő rendezvények: minden évben megrendezésre kerül a hagyományos Román Bál, valamint itt tartja foglakozásait a Ki mit tud? országos döntőjében két alkalommal is kiválóan szerepelt Nyisztor György Hagyományőrző Táncegyüttes is.
A település sportélete:
A községben kiemelkedő sportélet folyik, ebben meghatározó a labdarúgás. Évről-évre javuló teljesítménnyel már a harmadik évet kezdi a megyei első osztályban a labdarúgó csapatunk. Egy-egy mérkőzésre 5-600 sportszerető szurkoló látogat ki. Az ifjúsági és serdülőcsapat is sok örömet szerez a szülőknek és a falu sportszerető közönségének.
