DR. PADOS GYULA

KOLESZTERIN ÉS A DIÉTA

 

Táplálkozástudományi szakemberek az egyes országok statisztikai adatait (táplálkozási szokások, megbetegedési, halálozási statisztikák) értékelve arra a következtetésre jutottak, hogy ahol magas az állati eredetű, túlnyomórészt telített zsírsavakat tartalmazó zsírok fogyasztása, ott magasabbak a vér koleszterinszintjének értékei. Ennek következtében — mivel a koleszterin lerakódva az érfalakba érelmeszesedést okoz — gyakoribb a szívkoszorúér-meszesedés és a szívinfarktus is.

Az elmúlt évtizedekben az is bizonyítható volt, hogyha a koleszterinszintet diétával és szükség szerint gyógyszerrel csökkentették, akkor a szívinfarktus kockázata is csökkent.10%-os koleszterinszint-csökkenés 20-50%-kal csökkentette az infarktus kialakulásának kockázatát.
A legújabb vizsgálatok szerint a koleszterinszint drasztikus, 25-30%-os csökkentése nemcsak az infarktuskockázatot mérsékelte, hanem a túlélést is növelte. Az életkilátások 5-9 évvel hosszabbodhatnak meg. Ilyen mértékű koleszterinszint-csökkentéssel a már kialakult szívbetegségben a szívkoszorúér-meszesedés folyamata nemcsak lassítható, hanem bizonyos esetekben még az érelmeszesedés is visszafordítható. A vér magas koleszterinszintje elsősorban táplálkozással, illetve az esetek egy részében a szervezet belső koleszterintermelésének fokozódásával függ össze.

A ZSÍRSAVAK HATÁSA A VÉR KOLESZTERINSZINTJÉRE

Zsírsav

Hatása a vér koleszterinszintjére

többszörösen telítetlen csökkenti
egyszeresen telítetlen csökkentheti
telített növeli

A táplálkozás során különböző zsírféleségeket fogyasztunk. E zsiradékok különböző zsírsavakból állnak, amelyeknek más és más hatásuk van a vér koleszterinszintjére. A legártalmasabbak az úgynevezett telített zsírsavak, amelyek kétszer olyan mértékben emelik a koleszterinszintet, mint maga a táplálék koleszterintartalma. Ezek főleg állati eredetű zsírokban találhatók nagy mennyiségben, nemcsak látható, hanem úgynevezett rejtett zsírok formájában is, például a húskészítményekben. A növényi eredetű táplálékok is tartalmaznak zsírt, ezek azonban főleg úgynevezett telítetlen zsírsavakat, amelyek közül a többszörösen telítetlenek csökkentik, de még az egyszeresen telítetlenek is mérsékelhetik a koleszterinszintet. A növényi eredetű táplálékok — szemben az állati eredetűekkel — egyáltalán nem tartalmaznak koleszterint.
Hazánkban évtizedeken át jellemző volt a sertészsír túlfogyasztása, az utóbbi években azonban kedvező fordulat történt. Felmérések szerint ma már főleg a telítetlen zsírokat tartalmazó, így egészségesebb margarin és olaj fogyasztása megelőzi a sertészsírét és a vajét.
Ugyanakkor a konyha-, illetve gyártási technikának is szerepe van abban, hogy a növényi zsiradékok egészségmegőrző hatásukat kifejthessék. Az olajok ismételt felhevítését, felhasználását kerülni kell. A margaringyártásban modern technológiai eljárásokkal kell biztosítani a legoptimálisabb zsírsavösszetételt.
Hazánkban is forgalomba került a Flora margarin, amelynek zsírsavösszetétele a legkedvezőbb a margarinok közül és csökkenti a vér koleszterinszintjét is.
Hazánk lakossága kétharmadának az ideális, 5,2 mmol/1 felett van a koleszterinszintje, egynegyedének pedig a már kórosnak mondható, 6,5 mmol/1 felett. A túlzott zsírfogyasztás következtében a másik szintén fontos vérzsírféleség, a triglicerid szintje is emelkedett értékeket mutat a lakosság 20%-ánál. A trigliceridszint 2,3 mmol/1-ig elfogadható.
A helyes táplálkozás segít az ideális koleszterinszint elérésében és megtartásában. A túlzottan magas koleszterinszint az esetek nagy többségében diéta segítségével 10-20%-kal csökkenthető. Már kialakult szívkoszorúér-betegség esetén ez a csökkenés hatékony gyógyszeres kezeléssel tovább fokozható.

NÉHÁNY TÁPLÁLÉK KOLESZTERINTARTALMA (mg/100g) 

sertésvelő

3000

rostonsültek
sertéscomb
csirkecomb (bőrrel)
marhacomb
pulykacomb (bőrrel)


94
88
84
79

libamáj
borjúmáj
marhamáj
sertésmáj
csirkemáj

300-900
370
270
260
200

főzőkolbász
téliszalámi
sertéssonka
sertés- és marhavirsli, párizsi, krinolin
olasz felvágott
pulykafelvágott

100
150
47
75
83
82

csontvelő
császárhús
disznósajt
vaj
sertészsír
csirkeszárny
csirkecomb
csirkemell
pulykacomb
pulykamell

240
140
132
230
86
98
92
80
89
82

tejszín
tejföl (22%-os)
tojás (l db)
csak a sárgájában van koleszterin
krémtúró
étkezési túró
étkezési túró (sovány)

75
40
250
77
25
9

  Hosszútávú vérzsírszint- és testsúlycsökkentő, energiaszegény étrendhez ajánlott élelmianyagok és élelmiszerek

A diéta idején ehető ételek

A diéta idején nem ehető ételek

A lakosságnak csökkentenie kellene az összes zsír, ezen belül főleg az állati eredetű, telített zsírsavak fogyasztását, amelytől önmagában is lényegesen csökkenne a magas koleszterinszint kialakulásának esélye.