SuperPro alapfogalmak:
Adatbázisok .......... .SCG kiterjesztésű, hasonló nevű, összefűzött
file-ok egy alkönyvtárban, vagy egy .SCD kiterjesztésű, különálló file.
Célszerű több adatbázist is fenntartani: egy teljeset (MAIN alkönyvtár),
és gyors kereséshez válogatottakat, pl.: az utolsó 10 év játszmaanyaga,
2500 ÉLÔ feletti játékosok, stb. A CD-s változat is így épül fel.
Menü ....... Funkcionálisan hasonló parancsok (rövid parancsszavak)
csoportokba rendezett megjelenítése. Ezek közül egérrel vagy billentyűzettel
választhatjuk az éppen szükségeset.
Fejléc ......... A játszmákat azonosító szöveges adatmezô: (Világos-Sötét,
eredmény, értékelés, verseny, év, stb.)
Játszma megjelölése ....... A játszma fejléce mellett található
kiemelô jel bekapcsolt állapota.
Vágólap (clipboard) ....... A kimásolt játszmák, adatok átmeneti
tárolója, (a CLIPBRD alkönyvtár file-jai) a SuperPro-n belül
A program file típusai:
SCG .. (SuperPro Chess Games) általános sakk-adat file
SCD .. (SuperPro on Compact Disk) csak olvasható sakk-adat file
(elsôsorban CD-ROM-ra)
MSK .. (SuperPro Mask) egy teljes beállított keresômaszkot (fejléc,
pozíció, .., stb.) tartalmazó file típus
CBF .. ChessBase formátumú sakk-adat file (CBI-vel együtt),
a SuperPro beolvassa a beállított lépésszámig.
PGN .. (Portable Game Notation) szabványos fejléc- és játszmajelzést
tartalmazó szövegfile olvasásra, adatbázisok, sakkprogramok közti adatcserére
(InterNet-en is!). A SuperPro írja és (be)olvassa a szabványos lépések
melletti elemzô jelekkel együtt.
DBF .. Dbase típusú szöveges-numerikus adatbázis-file (pl. ÉLÔ-lista).
A SuperPro olvassa (VGA).
TXT .. Text (általában formázatlan szöveg) file. A SuperPro
írja (saját formájában) és olvassa (VGA).
DOC .. Dokumentum (általában formázott szöveg) file. A SuperPro
olvassa (VGA).
PCX .. Szabványos képfile formátum, a SuperPro ebben a formában
ír a lemezre állás diagramokat.
Import (beolvasztás) ....... Egy vagy több kijelölt adatbázis
játszmáinak betöltése az éppen használt, vagy kijelölt adat- bázisba. A
művelet során az azonos játszmák csak egy példányban maradnak meg, az azonos
lépéseket tartalmazó, de mások által játszott játszmák "üres lépés" hozzáadásával
megmaradnak. Kigyűjtéseknél csak a beállított keresômaszknak megfelelô
játszmák kerülnek át a célfile-ba.
Transpose ....... Olyan import (beolvasztási) módszer, amikor
egy meghatározott állást tartalmazó játszmákat az álláshoz vezetô lépéssorrendtôl
függetlenül, az általunk elôírt lépéssorrend szerint olvasztunk be. Ezzel
a módszerrel a lépéscsere probléma kiküszöbölhetô.
Keresômaszk ........ Keresési feltételeket leíró adatok: pl.
játékosok nevei, verseny, állás minta, lépéssorozat, lépésszám, stb. File-ként
.MSK kiterjesztéssel tölthetjük ki a \MASK alkönyvtárba.
User (felhasználói) parancs ......... Felhasználó által létrehozható
új parancs (makró), amely gyakran ismétlôdô parancs- sorozatok programozását
és tárolását támogatja. Ciklusképzés, idôzítés és beágyazás lehetséges.
Könyvjelzô ........ A betöltött adatbázis 2 állását váltogathatóan
nyilvántartó mutató.
"Faág"-szerkezet ......... Olyan adatforma, ahol a közös lépések
után a faág-szerűen elágazó eltérések különböztetik meg a játszmákat (mint
az Enciklopédiában). Ez a játszmatárolási mód kevesebb tárat igényel, jobb
áttekinthetôséget, és duplikát mentességet biztosít.
Számítógépes alapfogalmak - nemcsak
kezdőknek
Ez a "kislexikon" nem pótol minden ismeretet. Ha úgy érzi, hogy e téren
Önnek többre van szüksége, akkor a számítástechnika alaposabb megismeréséhez
mindenképpen olvasson el egy ilyen tárgyú (alapfokú) könyvet, vagy
kérdezzen meg szakembereket!
Bit .... A számítástechnika "atomja". Értéke 0 vagy 1 lehet (gondoljon
a pénzérme fej-írás oldalaira).
Byte (bájt) ..... Egy karakternyi (pl. betű, szám, lépéskód)
információ, a tárolás egysége a számítógépben. 8 bitbôl áll, ezek kombinációja
256-féle értéket ad. 1 k(ilo)byte = 1024 byte, 1 M(ega)byte = 1024 kbyte.
Memória (tár) ...... A számítógép gyorsan elérhetô munkaterülete
programok és adataik számára. Két fô típusa: RAM -- írható/olvasható; ROM
- csak olvasható. Egy komputerben általában 1-32 Mbyte közötti RAM van.
Kurzor ...... Azt a helyet jelöli, ahova beírhatunk, vagy (egér
esetében) amire éppen rámutatunk.
Billentyűzet ........ Adatbeviteli eszköz. Az írógépekrôl ismerteken
kívül van néhány speciális billentyűje is. Pl.:
ENTER ...... szerkesztés lezárása, parancs indítás;
Ctrl, Alt ...... más billentyűkkel kombinálva meghatározott
parancsokat indítanak;
nyilak, Page Up, Page Down, Home, End, Tabulátor ..... elôre/hátra
mozgás, lapozás az adatok (betűk, lépések, játszmák, file-ok, stb.) között;
Insert, Delete, Backspace ............ adatbeszúrás és törlés.
F1-F10 funkcióbillentyűk ............. speciális műveletekhez
hozzárendelhetô billentyűk
Egér ......... Ez is adatbeviteli eszköz. Egy kis dobozka, amit
az asztalon tologathatunk. Ahogy a doboz az asztalon mozog, úgy halad a
képernyôn egy nyilacska vagy más szimbólum. Az egér (általában bal oldali)
gombjának megnyomásával a nyíl alatti szöveges/ ikonos parancsot elindíthatjuk,
vagy a jelzett file-t használhatjuk.
Felmerül a kérdés: ha egy program billentyűzettel és egérrel is egyaránt
használható, melyiket célszerű inkább alkalmazni? Amikor egy új programmal
ismerkedünk, kényelmesebb egérrel "bökdösni" a képernyô területeit, hiszen
rögtön látjuk is, amit csinálunk. Az emberek nagy része fogékony a vizuális
élményekre - az egér pedig éppen ezt kínálja. Ennek viszont van hátrányos
oldala is: mindenképpen lassabb, mint a billentyűzet, hiszen az egér nyilát
mindig célba kell irányítani. Ez az állandó irányítás fárasztóbb is hosszabb
távon, mert a látás és a kézzel történô mozgatás állandó együttműködését
igényli, a billentyűzés viszont látástól függetlenül is "beidegzôdik".
Gondoljon arra, hogy "vakon" gépelni lehet, de "egerezni" nem! Ezért, ha
naponta órákat dolgozunk egy programmal, célszerű megtanulni a billentyűzetrôl
való használatát is.
Szerkesztés ...... Karaktereknek (betűk, számok, írásjelek,
stb.) a kurzor helyéhez történô bevitele, és törlése. A szerkesztés lezárása
és a beírt adatok átadása a programnak általában ENTER-rel történik
Kattintás egérrel .......... Az egérrel mozgatott nyíl pozícionálása
után a bal oldali egérgomb lenyomása (esetenként kétszer gyorsan, egymás
után: ez a kettôs kattintás).
File (fájl) ......... Névvel (max. 8-) és típust azonosító kiterjesztéssel
(max. 3 karakter, pl. PORTISCH.SCG) ellátott, meghatározott formájú adatcsomag
- önálló dokumentumhoz hasonlítható. Jellemzôje még a hossza és a legutóbbi
módosítás idôpontja.
Programfile ........... A számítógép működési információit tartalmazó
file-ok, kiterjesztésük: COM, EXE, SYS, DLL, stb.
"Batch" file ........... Parancs- és programneveket tartalmazó,
ezeket sorban elindító, .BAT kiterjesztésű szöveges file
Adatfile ........... File-ok különféle típusú információval.
Kiterjesztésük lehet pl.: TXT, DOC - szöveg; SCG, CBF - sakk-adat; PCX,
TIF - kép; WAV - hang; MPG - film; INI - paraméter file.
(Al)Könyvtár ....... A file-ok rendezett tárolását biztosító,
egymásból leágazó, névvel jelzett területek egy háttértárolón
Elérési útvonal ......... Egy meghatározott alkönyvtár más könyvtárakba
való beágyazódását leíró szövegfüzér (pl. C:\SUPERPRO\MAIN). Az egyes alkönyvtárakat
a "\" karakter választja el egymástól.
Háttértároló ........ A számítógépes adatoknak hosszú távú,
gazdaságos rögzítését biztosító eszköz. Fôbb típusai:
- Floppy (hajlékony) lemez ....... Mágneses elvű, lassú, cserélhetô
háttértároló biztonsági másolathoz, számítógépek közötti adatcserére, biztonsági
mentésre (360-2880 kbyte).
- Merevlemez ....... Mágneses elven működô, gyors, írható-olvasható
háttértároló (40-9000 Mbyte).
- CD-ROM (lézerlemez) ....... Csak olvasható, nagy kapacitású
(650 Mbyte), cserélhetô háttértároló.
Video rendszer ........ A számítógép monitora és azt a számítógépbôl
vezérlô video kártya. Különféle szabványai vannak: a régebbi (Hercules)
monokróm, CGA EGA és a ma általánosan elterjedt, korszerű VGA (illetve
SVGA). A VGA/SVGA tud a régi szabványok szerint is dolgozni, de a saját
grafikus üzemmódjai nagyobb felbontásúak. A monitor jellemzôje a képátló
mérete, és hogy színes, vagy fekete-fehér.
(Mikro)processzor ......... A számítógép utasításokat végrehajtó,
irányító "agya". Alapvetôen rajta múlik a számítógép teljesítménye: minél
gyorsabb az ütemezô órajele (25-400 MHz) és fejlettebb a típusa (pl. 386,
486, Pentium [586], stb.), annál gyorsabb: az újabb típus azonos órajelnél
kb. 1,5 - 2-szer.
Megszakítás ......... Szakkifejezéssel: interrupt. Ha hardver
megszakításról (IRQ 0 - IRQ 15) beszélünk, ez azt jelenti, hogy egy külsô
eszköz jelzi a processzornak, hogy most adatot szeretne küldeni, és ehhez
kiszolgálást kér. A kiszolgáló programok - nagyon rövid idôre - megszakítják
az éppen futó programot, és beolvassák, feldolgozzák ezeket az adatokat
(pl. a beolvasott billentyű azonosítóját). Bizonyos eszközök (pl.: óra,
billentyűzet, háttértárolók) megszakítás azonosítóinak kiosztása rögzített,
másokat azonban (pl.: egér, modem, hangkártya) a felhasználónak kell beállítania,
mert ezek bôvítô eszközök és ezért azonosítási címük géprôl-gépre változhat.
Léteznek még szoftver megszakítások is, ezek azonban csak a programozók
számára fontosak.
Soros port ......... Az adatokat bitenként egymás után ki-/
beolvasó adatkapu. Többnyire egér, külsô modem használja.
Párhuzamos port ......... Az adatokat 8 bitenként (byte-onként)
ki- és beolvasó adatkapu. Többnyire nyomtató csatlakozik rá.
Modem ......... (Telefon)vonalon keresztül kétirányú hibavédett
adatátvitelt megvalósító kiegészítô eszköz. Lehet külsô, soros portra csatlakozó
dobozka, vagy a soros portot is magában foglaló belsô kártya.
Kompatibilitás ............ Akkor nevezünk egy számítógépet
vagy egy program rendszert - az eredeti változatához képest - kompatibilisnek,
ha minden program, illetve adatállomány azonos módon használható rajta.
Így az IBM kompatibilis számítógép azt jelenti, hogy az eredeti IBM számítógépre
írt programok mind futnak rajta. Általában a fejlettebb rendszerek "visszafelé"
kompatibilisek, azaz minden, az elôzô típusokra írt program fut rajtuk,
de ugyanez fordítva nem feltétlenül igaz. Az operációs rendszerek között is van különbség, pl.: a Windows 3.1, a Windows 95 és a Windows NT rendszerek
között gyakran elôfordul, hogy az egyikükre fejlesztett program nem fut
a többi változaton, néha még akkor sem, ha azok elvileg egymással "kompatibilisek"
(ld. Murphy- törvények). A gyakorlatban a kompatibilitás úgy valósul meg,
hogy a programozók a legáltalánosabb szabványokat követik, ezen kívül pedig
figyelembe veszik az estleges konkrét eltéréseket, nem bíznak meg vakon
a kompatibilitásban, és minél több rendszeren próbálják ki elôzetesen (ún.
béta tesztelés) a leendô terméket. Így történt ez a SuperPro esetében is.
Operációs rendszer .......... A számítógép működését meghatározott
módon biztosító alapprogram és kiegészítôi (pl. DOS, Windows, OS/2, Linux,
...stb.). A SuperPro egyszerű, 3.3 vagy magasabb verziójú DOS rendszerre
íródott, de működik Windows 95-98, Windows 2000, Windows XP vagy Vista alatt is.