B.I.O.S. Végsö jelentés Sz.:1043. Másolat sz.:306 Tétel sz.:31.

Nem titkos, egyetértésben a 140/79/02 aktával. Min.Tech. TIL/G/

HANS COLER TALALMANYA EGY ALLITOLAGOS UJ ENERGIA FORRASRA VONATKOZOAN.

Dátum: 1946 nyara

Ezt a jelentést azzal a figyelmeztetéssel adjuk ki, hogyha a tárgyát képezö anyagot az Angol Szabadalomnak, vagy szabadalmi kérelmek által védeni kelle, ez a jelentés nem adhat védelmet szabadalomsértési akció ellen.

Nem titkos.

A brit titkosrendörség tárgyak albizottsága.

Referenciát kapott, amint kibocsájtották 1946 nyarán.

Dr.Nieper "Forradalom a technikában" Orvostudomány és Társadalom+ /pp 132-133/ MIT Verlag, Oldenburg, Németország, 1948 /angolul/

-----------------------------------------------------------------

HANS COLER TALALMANYA AMELY AZ ENERGIA ALLITOLAGOS UJ FORRASARA VONATKOZIK.

Ismerteti R.Hurst, M.of S.

B.I.O.S. Trio No.2394

B.I.O.S. tárgy sz.: C31/4799

Brit Titkosrendörség Tárgyak Albizottsága 32, Bryanston Square, London, W.1. ----------------------------------------------------------------

TARTALOMJEGYZÉK Oldalszám:
I. A látogatás tárgya és összefoglaló........... 1.
II. Történelmi jegyzetek
1.A "Magnetstromapparat".................... 1.
2. A "Stromzeuger"........................... 2.

III. Jelentés
1. H.Coler kikérdezése....................... 3.
2. F.Modersohn kikérdezése................... 4.
3. A "Magnetstromapparat" megépitése és tesztelése.................................... 5.

IV. Következtetések................................ 6.

FÜGGELÉKEK Függelék
I. Részletek a Stromerzeuger-röl.......... 7.
II. Kloss professzor jelentése............. 9.
III. Schumann professzor jelentése.......... 15.
IV. Dr.Frohlich és Coler jelentése az OKM-nek 20
V. Coler jelentése Frohlich-röl Tapasztalat............................ 29.

Ábrák 1 - 4 -ig

A csapat tagjai:
R.Hurst, ellátási miniszter
R.Sandberg kapitány, norvég hadsereg

----------------------------------------------------------------

HANS COLER TALALMANYA, AMELY EGY ALLITOLAGOS UJ ENERGIA FORRASRA VONATKOZIK.

I. A LATOGATAS CÉLJA ÉS ÖSSZEFOGLALO

Coler két olyan eszköznek a feltalálója, amelyek állitólag elektromos energiát adnak kémiai, vagy mechanikai energia forrás nélkül. Miután a német Admiralitás hivatalos érdeklödést mutatott a találmánya iránt, igazoltnak láttunk egy vizsgálatot, bár normál körülmények között egy ilyen igény tisztességtelen lenne.

Ennek megfelelöen Colert meglátogatták és kikérdezték. Együttmüködönek bizonyult és késznek arra, hogy feltárja készülékei minden részletét és beleegyezett abba, hogy felépiti és müködésbe hozza az ugynevezett "Magnetostromapparat" kis modelljét, általunk adott anyagot felhasználva és csak a mi jelenlétünkben dolgozva. E készülékkel, mely csak állandó mágnesekböl, réz tekercsekböl és kondenzátorokból álló együttes, megmutatta, hogy el tud érni egy 450 millivolt feszültséget néhány órán keresztül, a kisérlet megismétlésekor, másnap, 60 millivoltot jegyeztünk fel egy rövid idöszakra. A készülék vissza lett hozatva és további vizsgálata folyik.

Coler beszélt egy másik készülékéröl, a "Stromerzeuger"-röl, amelyböl mondta ö egy száraz elemböl származó néhány watt energiával, 6 kilowattos kimenö energiát tud elérni a végtelenségig. Manapság már nincs egyetlen darabja sem ennek a készüléknek, de Coler kifejezte készségét a felépitésre, úgy hogy anyagot kap hozzá, a szükségelt idö kb 3 hét.

Lehetöség volt kikérdezni Dr.F.Modersohn-t, aki Coler-ral 10 évig volt társ és pénzügyileg támogatta. Ö hitelesitette Coler történetét minden részletében.

Sem Coler, sem Modersohn nem voltak képesek ezeknek a készülékeknek müködését elfogadható tudományos terminusokkal leirni.

II.A TÖRTÉNET LEIRASA

1. A "magnetstromapparat"



Ez a készülék 6 állandó mágnesböl áll, feltekercselve egy speciális úton, úgy hogy az áramkör magába foglalja magát a mágnest, éppúgy, mint a tekercset. /Lásd 1.ábra/ Ez a 6 mágnes tekercs egy hatszögben van elrendezve és a kapcsolása a 2. és 3. ábra szerinti, egy áramkörben, amely magába foglal két kis kondezátort, egy kapcsolót, egy pár solenoid tekercset, amelyek közül az egyik a másikon csúsztatható. Ahhoz, hogy müködésbe hozzuk a készüléket, a kapcsolót nyitva hagyjuk, a mágneseket egy kicsit eltávolitjuk egymástól, és a csúszó tekercset különféle poziciókba állitjuk, néhány perces várakozással az állitások között. A mágneseket tovább távolitjuk egymástól, a tekercseket ismét megmozditjuk /?/. Ezt az eljárást addig ismételjük, amig a mágnesek egy kritikus távolságával elérjük, hogy a feszültségmérö mutat. A kapcsolót most zárjuk és az eljárást lassabban folytatjuk. Ezután a feszültség megnö egy maximális értékig és utána meghatározatlan ideig igy marad. A legnagyobb mért feszültség 12 volt volt.

A "Magnetstromapparat"-ot Coler tovább fejlesztette és von Unruh /már halott/ 1933 elején és késöbb segitségükre volt Franz Haid, a Siemens-Schukert-töl, aki maga is épitett egy modellt, amely müködött 1933 decemberben. Ezt látta Dr.Kurt Mie, a berlini Müszaki Föiskoláról és Fehr úr /Haber asszisztense a K.W.I.-nál/ aki azt mondta, hogy a készülék láthatóan müködött, és hogy nem tudott semmiféle csalást felfedezni. Egy modellröl mondták, hogy 3 hónapig müködött a berlini Norvég Követség szobájába zárva, 1933-ban. Ugy tünik további munkát e rendszerben nem végeztek e dátum óta.

2./ A "Stromerzeuger"


Ez a készülék áll egy mágnes elrendezésböl, flat coilsból /lapos, egyrétegü,menet-menet melletti/ és réz lemezekböl, egy primér áramkörrel, amely egy kis száraz elemmel van gerjesztve. A szekunder arra volt használva, hogy egy sor lámpát világitson és azt mondták, hogy az sokszorosa az eredeti bemenetnek és hogy a végtelenségig folytatódhat. Az áramkör részleteit és müködési elveit megadták. /Összegezve az Appendix I.-ben/

1925-ben Coler mutatott egy kis /10 watt-os/ változatot Prof.Kloss-nak /Berlin/, aki kérte a kormányt, hogy vizsgálják meg alaposan, de ezt visszautasitották, miután ez egy szabadalom is volt, annak az alapján, hogy az egy "örök mozgó gép" volt. Ezt a változatot látták még: Prof.Schumann /Münich/, Bragstad /Trondheim/ és Knudsen /Copenhagen/. Kloss és Schumann jelentései le vannak forditva az Appendices II. és III.-ban.

1933-ban Coler és von Unruh kiviteleztek egy kicsit nagyobb modellt, egy 70 watt-os teljesitménnyel. Ezt bemutatták Dr.F.Modersohn-nak, aki megkapta Schumann-tól és Kloss-tól a megerösitést a tesztjüknek 1926-ban. Modersohn azután elhatározta, hogy támogatja a találmányt és egy társaságot alapitott /Coler G.M.B.H./ a fejlesztés folytatására. Ugyanakkor egy norvég csoport pénzügyi támogatást nyújtott Coler-nak és ez a két csoport ütközött egymással. Modersohn kapcsolata a Rheinmetall Borsig-gal és igy hivatalosan a Hermann Goering gépe- zettel elönyt nyújtott neki ehhez. Coler azután 1937-ben készitett a Társaság számára egy nagyobb változatot, egy 6 kilowattos teljesitménnyel.

1943-ban Modersohn a készüléket a Research Department of the O.K.M. tudomására hozta. A vizsgálatokat a Oberbaurat Seysen alá rendelték, aki elküldte Dr.H. Frolich-ot, hogy Coler-ral dolgozzon 1943.IV.1-1943. IX.25.-ig. Frolich meg volt gyözödve a jelenség valóságáról és elrendelte a készülék alapjainak vizsgála- tát. Ö láthatólag az energia változás tanulnányozására koncentrált, amelyek az induktiv áramkör nyitásával és zárásával történnek. A periódusnak a végén a B.M.W. -hez küldték át dolgozni aerodinamikus problémákon és most Moszkvában dolgozik.

1944-ben egy szerzödés jött létre az O.K.M. és a Continental Metall A.G. között további fejlesztésre, de ez sohasem valósult meg az ország háborús állapota miatt. 1945-ben a készülék a bombázásnál elpusztult, Kolberg-ben, ahová Coler evakuálta. Ezután Coler dolgozott, néha mint mérnök, néha, mint munkás. Modersohn megsza. kitotta kapcsolatát a Rheinmetall Borsig-gal, amelynek az igazgatója volt és elkezdett dolgozni az orosz hatóságokkal, mint kémiai mérnök konzultáns.

III.JELENTÉS.

1. Coler kihallgatása. Colert elöször találmányának történetéröl kérdezték, amikor a fenti részlketelkröl már volt szó.

Ezután a felszerelések teórijáról kérdezték, de képtelen volt bármilyen következetes válaszra, ami azok mechanizmusát illeti. Kijelentette, hogy kutatásai / amelyeket láthatólag kidolgozatlan készülékekkel végzett /, amelyek kel a mágnesesség természetét tanulmányozta, vezették öt arra a következtetésre, hogy a ferromágnesség egy rezgö jelenség kb 180 kilohertz-es frekvencián. Ez a rezgés jön létre a készülék mágneses áramkörében és indukálódik az elektromos áramkörben, melynek frekvenciája természete- sen függ a használt komponensek értékétöl. Ez a két jelenség egymásra hat,lépcsözetesen növelve a feszültséget.Miután a mechanizmusát nem értették, nem lehetett megfelelö eljárást kidolgozni, de mégis létrehozták kisérletezések által és a készüléket ennek megfelelöen tesztelték és javitották. Coler kijelentette, hogy a mágnesek ereje nem csökkent a készülék müködése alatt és értésünkre adta, hogy egy új, eddig ismeretlen, energiát csapol meg, a "Raumenenergie"-t / ürenergiát/. Coler összegezte Dr.Frohlich munkáját, melyet az O.K.M.-nek adott, átadta Dr.Frohlich jelentésének másolatát, amelyet együtt irtak meg /forditás az Appendix IV.-ben/ és a saját jelentését / ennek egy része található az Appendix V.-ben/

Aztán azt kérdezték Coler-töl, hogy beleegyezne-e abba, hogy modeleket épitsen ezekböl a készülékekböl, ha az anyag elérhetö volna. Egyetértett azzal, hogy ezt meg tudja tenni és kijelentette, hogy egy hetet venne igénybe a "Magnetstromapparat" elkészitése és egy hónapot a "Stromerzeuger"-é. Ennek megfelelöen adtunk mágneseket, kondenzátorokat és rézdrótokat ez utóbbi számára és Coler nekilátott a készülék épitésének, mint arról szó van a 3.részben. Coler készitette el a "Stromerzeuger"-hez szükséges anyagok listáját.

2. Dr.F.Modersohn kihallgatása.

Modersohn-t megkérdezték ezen készülékek történetéröl, amelyekkel ö pénzügyileg kapcsolatban volt, ö megerösitette Coler által adott részleteket. Kijelentette, hogy elöször nem hitte el, amit Coler mondott, nagyon elövigyázatosan járt el, hogy a csalást kikerülje. Látta a 70 watt-os "Stromerzeuger"-t müködés közben többször is és átvitte mialatt az müködött egyik szobá- ból a másikba. Minden rész látható volt és semmi sem volt elrejtve. Miután ö nem volt szakértö, megpróbált szakembereket szerezni, akik azt részletesen átvizsgálnák, de hires tudósok vagy visszautasitották, hogy bármi közük is legyen ehhez, vagy inkább arra voltak kiváncsiak, hogy mi ebben a csalás, mint arra, hogy hogyan müködik. Dr.Frohlich volt a kivétel, aki meg volt gyözödve az effektus valóságáról és hitt abban, hogy a titkot annak az analizálásával kell keresni, hogy a használt speciális induktiv áramkörben az energia változik. Kisérleteket végzett, hogy ezen ideáját tesztelje, de Modersohn azt mondta, nem tud ezek eredményeiröl. Modersohn nagyon rendszeres volt és megmutatta iratait e tárgyban: ezek tartalmazták minden levél és jelentés másolatát, amelyek a készülékre vonatkoztak, 1933 óta.

3. A "Magnetstromapparat" készitése és tesztelése.

Jelenlétünkben és az általunk szolgáltatott anyagokkal /van, amit Angliából vettünk és a maradékot helyben / Coler megépitette a készüléket, amelyet az 1, 2 és 3.as ábra mutat. Megjegyzendö, hogy néhány mágnes az óramutató irányában van tekercselve, északi pólus felé nézve, /balnak nevezve/ és mások az óramutató irányával ellentétesen /jobbnak nevezve/. A mágneseket úgy válogatták ki, hogy lehetöleg egyforma erösek legyenek és a mágnes tekercs ellenállása tekercselés után megmérve, hogy egyformán 0.33 Ohm legyen. A fizikai elrendezést a 2.ábra mutatja "deszka modell" stilusban. A feszültséget és az átfolyó áramot mérjük "Mavometer"-rel az A -B ponton. Mechanikusan elrendezték a csúszókákat /sliders/ és a forgattyúkat /cranks/ körös-körül oly módon, hogy a mágneseket egyenletesen elszeparálják. /Mechanikailag megoldották, hogy a mágnesen szétválasztása egyszerre történjen én /

1946.VII.1.-én a kisérletek folytatódtak 3 nap sikertelen beállitás után és amikor a mágnesek kb 7 mmes szétválasztása megtörtént, az elsö kis kilengést tpasztaltuk / kb 9-kor d.e./ A kapcsolót zártuk , a csúszóérintkezö tekercs lassú elmozditásával és azzal, hogy a mágnesek szétválasztását fokoztuk, 8 mm fölé, 11 órakor d.e. a feszültség felugrott 250 millivolt-ra, 12,30 -kor d.u. már 450 millivolt volt. Ez továbbá 3 órán keresztül fennállt, amikor egy forrasztott rész elvállt és a mérö lassan zéróra csökkent. Az eltört érintkezö összeforrasztása nem állitotta helyre a feszültséget. A mágnesek be lettek zárva és úgy hagyva egész éjjel és 1946 VII: 2.-án az egészet megismételték, hogy megtalálják a kapcsolatot. 3 óra mulva egy 60 millivoltos eltérést értek el, ezt további 30 percig fenn tudták tartani, de amikor további kapcsolást próbáltak, zéróra esett le.

Mindezen munkák alatt a model teljesen nyitva volt és semmit nem lehetett benne elrejteni. A kenyérvágó deszkát és méröt fel lehetett venni és körülhordozni a szobában, megdöntve , vagy visszaforditva, hatás nélkül.

A készülék túl nyersnek mutatkozott, hogy úgy müködjön, mint az adó energia felfogó, vagy hogy indukció által müködjön a vezetékekböl / a legközelebbi kábel lévén legalább 6 lábnyira/ és az eredményt pillanat nyilag úgy kell tekinteni, mint megmagyarázhatatlant.

IV.KÖVETKEZTETÉSEK

1. Ugy itélték meg, hogy Coler egy becsületes kisérletezö és nem egy csaló, és kellö tisztelet illeti meg Frohlich itélöképességét az ügyben, mint ahogy ez Seysen-hez irt jelentésböl is kiderül.

2. Az elért eredmény az valódi volt, amennyire csak lehetett azt tesztelni a rendelkezésre álló eszközökkel, de nem történt kisérlet arra, hogy a jelenségre magyarázatot találjanak.

3. Ugy érezni, hogy további szakértöi vizsgálatra van szükség az elektromágneses teória területén és hogy Coler ajánlatát, hogy megépiti a "Stromerzeuger" modelljét, fenn kell tartani.

FÜGGELÉK I.

Rövid ismertetö a "Stromerzeuger"-röl.

Az alapelv ebben egy elektron, amelyet nemcsak mint negativ töltést, hanem mint Déli Mágneses Pólust kell tekinteni.

Az alap eleme egy nyitott szekunder áramkör, kapacitiven van terhelve, induktivan csatolva a primer áram körhöz. Az új vonás az, hogy a kapacitások csatlakoznak a szekunder maghoz állandó mágneseken keresztül, mint alant:

/ábra/

Allitják, hogy bekapcsolva a primér áramkört "töltés szétválasztás" történik, azaz M1-böl lesz + "valy" töltödés és M2"valy" töltödés és hogy ezek a töltések "mágnesesen polarizáltak", amikor keletkeznek, a mágnesek jelenlétének köszönhetö- en. Lekapcsolva a primér áramkört egy "visszafutó áram" áramlik a szekunderben, de a mágnesek nem gyakorolnak polarizáló hatást ezen az irányváltáson.

2./ Az alap elemekböl kettö együtt van elhelyezve, egy kettös szisztémát, vagy fokozatot képezve, a lemezekkel közel egymáshoz párhuzamos sikon az ábra szerint:

/ábra/

A szekunder tekercselések pontosan egyformák és a tekercselésük iránya olyan, hogy a primer tekercs bekapcsolásakor az elektronok a szekunder tekercsben a P1-töl a P2-ig és az F1-töl az F2 -ig áramlanak.

Meg van állapitva továbbá, hogy az F1-F2 rendszernek csak egy gerjesztö hatása van, a hasznos áram a P1-P2 rendszerben lép fel.

Egyetlen fokozat nem lehet hatásos, de két fokozatot csatla- koztatva úgy, hogy a tényleges Északi és Déli Pólusok száma megegyezik, gondoskodni fog egy alap munka elrendezéséröl. További kettös fokozatok növelik a kimenö teljesitményt.

Meg van állapitva továbbá, hogy a normál elektronok áramlása az elemböl és az indukcióból, amikor az áramkör nyitott, vagy zárt "tér elektronok" áramlanak a "taszitó terekböl" a "vonzó terekre" a lemezek között, de ezt az elméletet én már nem tudtam tovább követni.

FÜGGELÉK II.

Prof. Kloss /Berlin/ jelentésének forditása, a készülék tesztjeiröl, amelyet Coler kapitány készitett /1926 márc.4.-én/

Március 3.-án felkérésre megvizsgáltam Coler kapitány által épitett készüléket és néhány tesztet végeztem hatásfoká- ra vonatkozólag. Professzor Dr.R.Franke, a berlini Müszaki Kollégiumból jelen volt ezeknél a teszteknél. A készüléket konstrukciójában már ismertem egy elözö vizsgálatból, s áll egy: -rézlemezekböl álló dupla soros rendszerböl, -lapos tekercsek dupla soros rendszeréböl, és -egy elektromágneses rendszerböl amelyek magjaihoz ezüst drdótok vannak kapcsolva és amely vezeték ágon a lemez rendszer árama folyik. Mindhárom rendszert táplál egy három részes, 6 voltos és 6.5 amper/óra kapacitású akkumulátor. A lemez áramkör és a tekercs áramkör párhuzamosak oly módon, hogy a két telep, amely odatartozik, helyettesithetö egy elemmel. Ez el lett fogadva a teszt végén azáltal, hogy egy elemet kikapcsolták, mig a készülék müködött. Amikor megkérdezték, hogy miért kell két elemet használni egyáltalán, Coler kapitány kijelentette, hogy a készülék elinditásához dupla elem szükséges, hogy egy második töltési lendület jöjjön létre, hogy az egy elemmel való gerjesztés után felszabaditsuk a készülék különleges müködését. Egy teszt amelyet a kisérlet sorozat végén csináltak, megerösitette ezt a kijelentést, hogy enélkül a mechanizmus nem is inditható be egy elemmel, különben a mechanizmus "beállitás" meg lesz zavarva. Arammérök vannak beépitve az emlitett három áramkör mindegyikébe, valamint voltmérök, néhány kapcsoló-ellenállás után, amelyek szükségesek a "beállitáshoz". A két lemez és tekercs rendszerek nyitott végei között vannak az akkumulátor pólus sarúk, az effektiv áramkörökhöz, amelynek a terheléséhez 3 db 8 voltos égö van. A készüléket azután akcióba tették és mindenek elött a terhelést tesztelték a beèpitett eszközök segitségével, terhelve 2 lámpával, 3 lámpával és /running light/ /Mindez preciziós müszerek segitségével/ egyenáramú Siemens és Halske No.423820 a készülékbe beépitett müszerek jelzéseit ellenörizték úgy, hogy bekapcsolták az emlitett preciziós méröeszközt az áramkörbe, közvetlenül a telep csatlakozásához, azért, hogy megállapitsa, hogy vajjon az elemeknek valamelyik csatlakozásán keresztül ami azonnal nem szembetünö, több áramot kaphatunk, mint amit a beépitett müszerek mutatnak. A tesztek elegendö egyezést mutattak a mérési pontosság határain belül. Végül ugyanaz a készülék került átkapcsolásra az effect áramkörbe, ami által néhány nagyobb különbség mutatkozott azoknál az eszközöknél, amelyek bele voltak épitve, másrészröl azonban nem akkora különbségek, hogy alapvetöen megváltoztassák a végeredményt. A cèlból, hogy megállapitható legyen, hogy vajjon a kimeneteli áram hasonló lehet-e a hullám áramhoz /wave current/ átváltva az egyenáramot, az utolsó ellenörzö tesztet megismételték egy olyan hödrótos készüléket használva, amelyet én adtan át, Harmann and Braun készitmény No.254159. Az esetben, ha ilyen wave-currents keletkezett volna, a hödrótos készüléknek kellett volna ezt mutatnia, amely nagyobb volt, mint amit a szokásos árammérö mutat ki. A valóságban azonban valamivel kisebb áramot találtak, amikor a hö drótos készüléket használták. Ez azzal magyarázható, hogy a készülék belsö ellenállása kb 10-szer nagyobb, mint az egyenáramú készüléké, úgyhogy amikor a hödrótos készülékre kapcsolunk át, a készülék terhelése valamelyest csökken. A különbség a 3.08 amper, amit mértek az egyenáram készülékkel és a 2.95 amper között van, amit a hödrótos készülékkel mértek könnyen megmagyaráz- ható, ha tekintetbe vesszük az eltérést, ami a két ellenállási készülék között van. Ezért ebböl a tesztböl arra következtethetünk, hogy az terhelö-áram, amivel dolgunk van, az valódi egyenáram.

A tesztek eredményei a csatolt táblázatban van- nak. A számok nagyon jól mutatják, hogy az energia fogyasztás a külsö áramkörben nagyobb, mint az elemekböl származó energia. Annak az áramkörnek megfelelöen, amelyet Coler kapitány készitett, amelyet én az idö rövidsége miatt nem tudtam minden részletében leellenörizni, a mágnes gerjesztö áramkört egy külön elem táplálja, teljesen elszeparáltan a másik két áramkörtöl. Ennek megfelelöen egy közvetlen összehasonlitás a készülék hatásfokára és fogyasztására nézve azt jelentené, hogy csak a lemez áramkör és a tekercs áramkör árama inak összege számit. Miután saját készülékemmel egy becslést állitottam fel és 3 ègö terhelésnèl folyó áram a két emlitett elemböl 0.215 + 0.070= 0.285 amper. Ugyanakkor a 3 égö fogyasztott kb 3.7 ampert,a beépitett eszközök szerint, ami kb 0.2 amperrel több, amit kimutatott kïsöbb ennek az eszköznek az ellenörzése, igy tehát az igazi fogyasztás kb 3,5 amper egy kb 2.3 volt-os feszültségen.

Ez esetben az áram vétele e két telepböl tehát 1.7 watt, mig az izzók fogyasztása kb 8 watt-ot tett ki. Ebben a vonatkozásban az a feltünö, hogy a jelentösen magasabb áramerösség a lámpa áramkörben kb 12 szer nagyobb, mint a két elemböl jövö áram.

Abszolut biztossá kellett azt is tennünk, hogy az elemekböl semmiféle más vezetö nem vezet a készülékhez, csak azok, amelyek az én készülékembe bele voltak épitve. Azt a tényt, hogy az elemböl egy megnövelt erö megy a lemezrendszer áramkör csatlakozó aljzataihoz, valójában nem lehetett tesztelni a készülék különbözö részein, az áram közvetlen megmérésével, mert, Coler úr kijelentette, hogy amikor kapcsolunk a készüléken, a rendszer belsejében valószinüleg a "beállitás" meg lenne zavarva.

Én ezért teszteltem a feszültség csökkenését az alátét lemezeiben / single plates/ 3 lámpa terhelésen egy millivoltmérö segitségével, Hartmann and Braun gyártmány, No. 462375, azért, hogy legalább indirekt úton legyen egy magyarázat az áram felerösödéséért. Ez a vizsgálat egy jelentös feszültség veszteség növekedést mutatott, egy megkülönböztethetö maximummal a sornak a harmadik utolsó lemezénél. Ezeket a becsléseket is közöljük ennek a kritikának a végén egy táblázatban.

Eredmények

A vizsgálat eredménye a készülék bámulatos müködésére mutatott rá, amely további vizsgálatok nélkül nem is magyarázhatóak, vagy összehasonlithatóak az itt ismertetett jellegzetességekkel.

A megfigyelt jellegzetességek célját tekintve, különösen a kérdés megoldását, honnan jön a készülékben lévö ener- gia, erre nézve semmiféle magyarázatot nem tudunk még adni, rövid és egyszerü tesztek után.

Egyedül csak azt a feltételezést nyilvánithatjuk ki, hogy a mágnes-rendszer az energia forrása. Ezért kivánatosnak tünik, hogy ezt a pontot tovább tisztázzuk alapos és rendszeres vizsgálatokkal. E célból Coler úrnak az az inditványa, hogy épitsünk egy nagyobb készüléket, nagyon jelentös, olyat, amelybe már az elején mérö eszközöket kell beépiteni, az áramkörök vonatkozó részeihez, hogy be lehessen szabályozni a készüléket, beleértve ezeket az eszközöket is.

Egy véleményt a jelenség lehetséges felhasználásához, gazdasági szempontból vizsgálva a készüléket, én természete sen nem tudok adni, ilyen rövid tesztek után. Ezt a kérdést megválaszolni csak hosszabb és állandó tesztek után lehetséges, amely arra kell, hogy irányuljon, hogy milyen energia forrás termelékenységet fog mutatni a készülék, föképpen ha a mágnesek, az esetben, ha ezek az energia forrás alapjai, kimerülnek egy bizonyos idö után, és mi lesz a költségkihatása annak, hogy ezeket minden esetben újakkal kell helyettesiteni.

Mindenek elött azonban jelentösnek tünik, hogy a készülék része, vagy részei, amelyek valószinüleg felelösek a megfigyelt jelenség okozásáért, kivehetök legyenek olyan egyszerü módon, ahogy csak lehetséges és hogy minden oldalról megvizsgálhatóak legyenek.

Mielött jelen jelentésemet befejezném, azt kivánom mondani, hogy a tesztek eredményeit Coler kapitány rendelkezésére bocsájtottam, melynek értelmében ide csatolok egy másolatot.

Azonban szeretném megkérni a kérdéses urakat, hogy nevem ne kerüljön megemlitésre és hogy Franks professzor úr tehesse nyilvánossá tesztjeink eredményeit kifejezett engedélyünk nélkül, s mindenek elött ne a sajtóban.

/aláirva/ Dr.M.Kloss mérnök professzor

A mérések eredményei.

Coler készülék 1926.márc.3.

Szám: Tesztelés Terhelés Mágneses Lapos Tekercs Külsö szerszám
á r a m k ö r á r a m k ö r mal: Amp. Volt A V A V A V
-------------------------------------------------------------------------
1. beépitett 0.21 0.5 6.4 6.3 6.0
2. " 2 égö 0.21 0.5 0.16 4.7 0.06 4.3 3.1 3.5
3. " 3 " 0.21 0.5 0.22 4.0 0.0075 3.45 3.7 3.0
------------------------------------------------------------------

A beépitett eszközök ellenörzése: elemröl

4/5 beépitett 3 égö 0.215 4.0 3.7 3.0 SandH.423820 0.215

6/7 beépitett 3 égö 0.08 3.4 3.7 3.0 SandH.423820 0.070

8/9 beépitett 0.21 0.5 S.andH.423820 0.2

----------------------------------------------------------------------------

A három beépitett eszköz elégséges pontossággal mutatja a három telep áramértékeit.

-----------------------------------------------------------------------------

Az eszközök ellenörzése a külsö áramkörben

10.beépitett 3.3 3.0 11.S.andH.423820 3 égö 3.08 2.30 12.S.andH.254159 2.95

13.beépitett 2 égö 3.15 14.S:andH.423820 3.15 15.beépitett 1 égö 4.1 16.S.andH.423820 4.45 -----------------------------------------------------------------------

A külsö áramkörbe épitett feszültségméröjéröl a 3 volt alatti értékek nem voltak már leolvashatóak. Amikor valamivel 3 fölött van, akkor már korrekten mutat, amikor 5 volton felül van, a jelzések valahogy túl alacsonyak.

A külsö áramkör beépitett áramindikátora inkább túl magasat mutat.

Az ellenörzést szolgáló eszköz, S.and H. 423820 egy preciziós,egyenárammérö /millivoltméter/ áram és feszültség mérésekre. A H.and B.243159 ellenörzö készülék az egy hödrót készülék.

FÜGGELÉK III.

Professzor W.O.Schumann /Munich/ jelentésének forditása, Coler úr készülékének vizsgálatáról 1926 március 19 és 20./kelt: 1926 ápr. 3.-án/

A kérdéses készülék áll föként két párhuzamosan összekapcsolt tekercsböl, amelyek bifilárisan vannak feltekerve, mágnesesen vannak összekapcsolva. A tekercsek egyike rézlemezekböl áll, /ezt a tekercset lemeztekercsnek "plate spool" nevezik /, a másik párhuzamosan összekötött vékony, elszigetelt drótokból áll /úgy hivják, hogy "spool winding"/ , paralel futnak, rövid közökkel a lemezekhez./plates/ Mindkét tekercs táplálható elkülönitett telepekröl: legalább 2 telep szükséges a tekercsek müködtetéséhez.

A tekercsek mindegyike két félként van elhelyezve, a bifiláris tekercselési rendszernek megfelelöen. A telepek a kezdö ponthoz vannak csatlakoztatva, a párhuzamosan kapcsolt végekhez az áramvevök. Emellett összeköttetés van a plate spool két fél paralel tekercselése között, amely tartalmaz vasrudakat ezüst csatlakozásokkal. Ezek a rudak mágnesezve vannak egy speciális telep által, alkalmazott tekercseken keresztül / amit úgy hivnak, hogy gerjesztö tekercsek./

A feltaláló kijelentése szerint, az energia termelés föként ezekben a vasrudakban jön létre és az huzalnak a feltekercselése /windig of the sppols/ játsza itt a föszerepet.

Amennyire ez csak lehetséges volt, meggyözödtem ar- ról, hogy az áramkör egyezik a mechanizmussal. A gerjesztö tekercsek elektromosan teljesen el vannak különitve a többi tekercsektöl, amelyek kipróbálásra kerültek, amikor a készüléket teszteltem feszültség nélkül, éppúgy, mint amikor az dolgozott, Ohm -és millivoltmérök segitségével.

A célból, hogy lehetséges rejtett forrásokat felfedezzek, a készüléket millivoltmérövel vizsgáltam, anélkül, hogy külsö telepeket használtam volna. Semmi hatás sem volt megfigyelhetö. Emellett a készüléket az egyik szobából, egy folyósón át, az épületben lévö másik szobába vittük át, hogy kizárjuk a lehetöségét bármely titkos kapcsolatnak a háló- zathoz.

A 3 telepböl jövö áramot három beépitett árammérö mérte, továbbá lágyvasas áram-és voltmérök voltak az áramvavök számára. Egy, ill. két égöt használtunk erre a célra. Ezenkivül rendelkezésre állt még egy preciziós milliapermérö az S.dan.H.-nak, lengöótekercses typus /turn spool/, amit ugyancsak lehetett használni, mint amperméröt és voltméröt /úgy hivják, hogy Dr.Sp.C./ és egy lengötekercses"turn spool" millivoltméröt az A.E.G.-töl, egy közönséges laboratóriumi eszköz, amelyet voltméröként is használnak. / úgy hivják, hogy Dr.Sp.A.E.G.C./

Amig a készülék 2 égöt táplál, a 3 áramszolgáltató telepet közvetlenül a csatlakozóknál /terminal clamps/ mérték. Az eredmények a következöek voltak:

1. áram a laposelemböl 48mA 2. " a spool " 39 " 3. " a gerjesztö elemböl 170"

Dr.Sp.S.andH.C.

A jelzései a beépitett eszközöknek összhangban álltak az S.andH.eszköz jelzéseivel. Teljes kapacitása a három telepnek, egyenként 0.257 x 6 1.542 watt / az telepek feszültsége a valóságban 6 volt alatt volt/. A két égö lehetséges kapacitása a be- épitett lágyvasas müszerek szerint 3A x 3.5 v., azaz 10.5 watt, ami a fent emlitett kapacitás 6.7-szeresét jelenti.

Ezután csak 1 égö volt bekapcsolva, és egy második, pontosan ugyanolyan tipus, szabályozva egy speciális akkumulátor teleppel, hogy ugyanazt a fényt kapjuk. Minden áramot a "Dr.Sp. S.and H.C." -vel mértünk, minden feszültséget a "Dr.Sp. A.E.G.C."-vel és nem a beépitett müszerekkel.

1. áram a lemez áramkör telepböl 28 mA 2. " " spool áramkör telepböl 23.5 mA 3. " " gerjesztö " 180 mA

Ez azt jelenti, hogyha a 6 volt-os telep feszültséget vesszük figyelembe, 6 x 0.232 1.392 watt. Az égö lehetséges kapacitása speciális teleppel táplálva és ugyanazt a fényeröt mutatva 4.5 volt x 1.5 Am 6.75 watt volt. Mindkét hatásfok arány kb 4.85

Mindkét eszköz, amellyel teszteltek /mértek/ az S.and H.-tól és az A.E.G.-töl egymáshoz voltak hasonlitva egy áramvoltmérövel, a lehetö legmagasabb eltérés kevesebb, mint 10% volt, amely éppen ezért nem befolyásolhatta az eredményt.

A készülék, a feltaláló kijelentésének megfelelöen, most hozzájárul az áram emelkedéséhez. Az égö 3-5 volt-os erössége kevesebb, mint a tápláló telepek feszültsége.

Atkapcsolva a belsejében, lehetséges lenne használni feszültségnövelésre.

Azután volt egy teszt Dr.Sp.Milliovoltmérö segitségé- vel, az A.E.G.-töl, hogy megpróbálják lecsökkenteni a feszültséget az egyik fél tekercsében a plate spool-nak, a mechanizmus mind jobb, mind bal oldalán. /A spool formája olyan, mint egy kis hosszú téglalap./

Feszültség millivolt-ban Tekercs fentröl-lefelé: Jobb oldal Bal oldal --------------------------------------------------------------
1. 2. 0.24 1. 0.34 2. 3. 4. 2.6 3. 2.8 4. 5. 8.4 6. 24 5. 12.4 6. 22 7. 22 8. 24.6 7. 28 8.100-140 nagyon fluktuál 9. 26 10. 25 9. 46 10. 30

A feszültség nagyon egyenetlenül oszlik meg, ami az áram megerösödésének és lecsökkenésének tudható be a vasmagokon keresztül.

További mérések a különalló részeken nem vihetök keresztül, mivel azokat meggátolják a készülékbe beépitett részek. Az ellenállás beállitásban sem hoztak létre változtatá- sokat, mert a feltaláló kijelentette, hogy a készülék a maga összeszerelésében nagyon érzékeny, föként a vasmagok mágneses hatására való tekintettel, és hogy egy rossz bánás interferenciákat okozhat, amelyeket csak fáradságos és nehéz munkával lehetne helyrehozni.

Másnap megkaptam a hödrót voltmétert "H.and B."/ H. Dr.TH-nak nevezve / és továbbá egy preciziós milliamperméröt, "S.andH." / Dr.Sp.TH-nak nevezve/ a Charlottenburg-i Müszaki Föiskolától. Ezekkel az eszközökkel és az elözö napiakkal a következö teszteket végeztük el:

1. Lapos áramkör 28 mA Dr.Sp. TH Lámpa áram 1.52 A Dr.Sp. S.andH. C. 1.60 A H Dr. T H 1.3-1.4 Beépitett lágyvas eszköz Lámpa feszültség 4.05 V H Dr. T H Lámpa feszültség 4 V Beépitett lágyvas eszköz

2. Spool áramkör 28.5-30 mA Dr. Sp T H Lámpa áramkör 1.47 A Dr. Sp SandH. C 1.56 A HDTH Lámpa feszültség 3.8 V H Dr. T H

3. Gerjesztö áramkör 0.173 A Dr. Sp. S.andH. C. Lámpa áramkör 1.5 A H. Dr. T H Lámpa feszültség 3.75-4 V H. Dr. T H Spool áramkör 30-30.5 mA Dr. Sp T H

Ismét a kapacitásnak az egybevetését végeztük el, úgy, hogy ugyanolyan lámpákat használtunk, mint amelyek a készülékben vannak egy akkumulátorral és ugyanazt a fényt tudtuk kihozni szemmel megitélve.

Lámpa az akkumulátor áramkörben: feszültség 4 V Dr.Sp. S.andH. C. 3.3 V Dr.Sp. A.E.G. C. áram 1.5 A Dr.Sp. S.andH.C.

Lámpa a készülékben: Feszültség 3.85-4.0 V H Dr. T H Aram 1.59 H Dr. T H

Aram a spool áramkörben 27-28.5 mA Dr. Sp T H

Ezután az eszközök a mért árammal és feszültséggel össze lettek hasonlitva egymással :

1. Feszültségmérö paralel két akkumulátoron: Dr. Sp A.E.G. C 3.2 V H Dr. TH 3.8 V Dr. Sp S.and H. C 4.2-4.3 V

2. Volta elektrométer vonalban: H Dr. T H 1.47 A Dr. Sp SandH. C 1.46-1.47

Még akkor is, ha tekintetbe vesszük az eszközök hibáit, az az eredmény, hogy az energia megsokszorozódik, elvben nem jár változásokkal a készülékben. Itélve az egyformaságról, amely a hödrót és lengötekercses eszközök között fennáll a lámpa áramkörében, a levonható következtetés az, hogy elvben egy egyenárammal van dolgunk. Az telepek áramának hödrótos módszerrel való mérése nem volt lehetséges.

Mint meglepö tényt kell megemliteni azt, hogy a spool áramkör amely mindig elösször volt bekapcsolva egy 104 mA-s áramot kapott. Amint a lemezés gerjesztö áramkörök be lettek kapcsolva egyidejüleg, mint ahogy, a feltaláló szerint, a készülék megkivánja, az áram a spool áramkörben lemegy kb 27 mA-ra.

Végleges itéletemet a készülékröl csak akkor tudom kialakitani, amikor annak minden részét egyenként megvizsgáltam, és a terhelés kapcsolásában minden variációt megnéztem.

A jelen vizsgálat után, amelyet olyan gondosan vittem véghez, amint azt a kisérlet korlátolt lehetöségei lehetövé tették, úgy kell vélekednem, hogy mi egy új energia forrás kiaknázásával állunk szemben, amelynek további fejlödése végtelen jelentöségü. A készülék látható és elérhetö volt minden jelentös részletében. A feltaláló szivesen beleegyezett minden próbába, addig, amig mondása szerint, nem ártunk a készülék müködésének.

Nem hiszek abban, hogy csalódhatunk. Helyeselném a készülék további tesztelését, és bizok abban, hogy a készülék további fejlesztése és segitése, a feltaláló felé megalapozott és nagy jelentöségü.

FÜGGELÉK IV.

Jelentés Coler készülékének vizsgálatáról. Idö: 1943,IV.1-1943 IX.25.-ig

Hely: Az Admiralitás Kutató Föosztálya /CKM/, Berlin,Wannsee Idö: 1943 IV.1.1943 VI.30.-ig Hely: a berlini Müszaki Egyetem Fizikai Intézete Idö: 1943 VII.1.1943.IX.25.-ig

Hans Coler és Dr. Heinz Frohlich jelentése Abstradt

Néhány évvel ezelött egy készülék / a Coler készülék/ lett tapasztalati úton fejlesztve, amely jól ismert tudósok és gyakorlati mérnökök jelentéseinek sorozata szerint képes volt egy jelentösen magasabb elektromos teljesitményre, mint teljesitményfelvételre, mely szükséges, hogy gerjessze a készülék elektromágneses mezeit.

Betudható annak, hogy nem eléggé ismert, hogy milyen akvititás megy végbe a készülék belsejében, és hogy lehetetlen megmagyarázni ezt megfelelö szavakkal, a készülék elinditásának sikere egy boldog balesettöl függött.

A CKM támogatásával kisérlet lett téve arra, hogy megvizsgálják és mérjék a Coler készülék aktivitását. A nem megfe- lelö technikai és fizikai eszközök miatt elöször nem is tudtuk elkezdeni. Ez a munka azonban értékes tudáshoz és információhoz vezetett.

Éppen ezért szükséges, egy rendszeres alap kutatáson keresztül, hogy a készülék elinditásához szükséges eljárásokat és a kapcsolást áttegyük a véletlenszerüség területéröl a gyakorlati kisérleti eljáráshoz, ami bármikor megismételhetö.

1. Történet.

Az 1923 -tól 1926-ig tartó évek alatt alulirott Hans Coler kapitány, alapitva munkáját a már lefektetett elektromágneses teóriák és induktiv aktivitásokra, kifejlesztett egy készüléket elektromos energia generálására, amely jelentösen magasabb elektromos teljesitményt adott, mint az szükséges volt, hogy gerjessze a készülék primér mezöit. Ezt a fejlesztést kizárólag tapaztalati úton érte el és a lefektetett eljárásoknak köszönhetöen anélkül, hogy feljegyzések, vagy diagrammák leirása lett volna.

Ez a készülék számos vizsgálatnak volt a tárgya, amelyeket tudósok, gyakorlati mérnökök végeztek, akik jelentésükben, szinte kivétel nélkül elismerték az energia többletet, vagy energia megsokszorozódást, anélkül, hogy képe- sek lettek volna jelen tudásuk alapján az eljárást megmagyarázni. A feltaláló sem tudott magyarázatokkal szolgálni, miután nem ismerte kellöen a készülékben végbemenö folyamatokat. /Lásd Kloss és Schumann professzorok jelentései az OKM-nek /

Betudhatóan egy kellemetlen nézeteltérésnek a pénzügyi támogatók között, akik föként idegenek voltak és Coler idegösszeomlására ezek miatt, a készülék és az eredeti teóri- ák elvesztek.

Egy késöbbi idöpontban, a kisérletek ujrafelvétele- kor a hatás alkalmanként sikeresen volt reprodukálható, /lásd Dr.Modersohn jelentését az 1936-37-es történésekre vonatkozóan/, amelyek azonban természetesen a kapcsolások zavarainak betudhatóan nem voltak fenntarthatók, mert megfelelö méréseket nem ejtettek meg. A háború kitörése aztán idölegesen végét vetett a kisérleti munkának.

2. Az OKM közbelépése.

1942-ben Coler és Dr.Modersohn kérelmet adtak be az OMK-hoz, hogy lássa el öket anyagokkal a további munkálatok- hoz, remélve, hogy egyszerü technikai eszközökkel a készülék müködni fog.

Az volt a céljuk, hogy egy müködö készülékük legyen, amelyet bemutathatnak Németország Fürer-ének is, a készülék teljes müködésének méréseit egy késöbbi idöpontra hagyva.

Az OKM elfogadta a folyamodványt és elégséges anyagot küldött a készülék megépitéséhez és adott a feltalálónak közönséges amper méröket és szükséges szerszámokat. Azonban olyan sok munka tornyosodott rájuk ez idöben, hogy még a pihenö idejükkel együtt sem volt elegendö idö arra, hogy gyors eredményeket tudjanak elérni. Az OKM erre felmentette öket más munka alól, hogy lehetövé tegyen egy intenzivebb munkát és hála Dr.Frohlich együttmüködésének, akinek volt gyakorlata a fizikai méréseknél, egy tudományosabb megközelitést.

A újonan kifejlesztett készülék még nem volt munkába állitható, mert nem ismerték pontosan, hogy a készülékben milyen folyamatok mennek végbe, s ez most nagyon komplikáltnak tünt. Értékes tudást és értékes jeleket azonban elértek.

3. A készülék rövid leirása. A készülék három fö áramkörböl áll, amelyek kereszt- tekercselve vannak és keresztcsatoltak /verkoopelt/ egy kü- lönleges módon. Ezeknek némelyike ismételten felosztott külön al-áramkörökre, amelyek rezonanciába hozhatók egyik a másikkal. A fö áramkörök /amelyeket úgy hivnak: anchor/, amelyekben valószinüleg az energia nyereség mutatkozik, áll fém lapokból, amelyek között transzformátor tekercsek vannak összekötve, az egész összeköttetésben lévén egy széles lapos tekercshez /Plattenspula/. Ennek minden egyes menetén csatlakozik egy széles lapos tekercshez /Flachspule/ /amelyet field-nek hivnak. Field: mezö / Ezek a lapos tekercsek két csoportban vannak kereszt-tekercselve, ezek a csoportok jelentik a transzformátor meneteit. Ezek lehetövé teszik egy részröl az egyik csoport lapos tekercsében /mint szekundér tekercsek/ és másrészröl az "akasztó"-lapos tekercsen, amelyik el van helyezve közöttük. A harmadik elektromosan önálló áramkör / amit úgy hivnak, hogy vezérlö áramkör, /Steuerkreis/ szabályozza ezt az átvitelt. Az 1. ábra mutatja diagramszerüen és kapcsolási rajzban ezeket a kereszttekercselt részeket / a horgony pirossal, a mezö zölddel, a vezérlö áramkör kékkel/ A 2.ábra, az u.n. alap diagram mutatja a szükséges feltételeket az ön-megszakitáshoz.l Ennek az elrendezésnek a következményeképpen az áram különbözö tipusai képzödnek különbözö vezetékekben /pulzáló egyenáram, váltakozó áram, stb./

A transzformátor tekercsek, amelyek az "anchor" áramkörökhöz vannak kapcsolva, egy különleges módon vannak kapcsolva vékony állandó mágnesrudakhoz. Ugy tünik, hogy ennek a fö célja az, hogy elömagnetizálja a transzformátor magokat, azonban nagyon is lehetséges, hogy kapcsolatban vannak Barckhausen effektussal, amelyre a késöbbiekben viszszatérünk.

4. A végzett kisérletek.

Azokból a megjegyzésekböl, melyek a fent leirt készülék diagrammáihoz vezettek, néhány fizikai hatás realitása kitünt, részben magától a feltalálótól és részben azoktól a tudósoktól, akik megvizsgálták a müködö készüléket, ezeket a megfigyelt jelenség lehetséges magyarázatainak vették. Miután ezek a feltevések nem voltak mérés által ellenörizve, világossá vált, hogy a készülék további fejlödése miatt ezeket a kérdéseket tisztázni kell további kisérlet útján, amennyire ez csak lehetséges volt a rendelkezésünkre álló eszközökkel.

A végzett kisérleteket alant irjuk le.

1.Kisérlet. Ha egyrétegü "solenoid"-ot kapcsolunk az telephez, az áram a kapcsolás pillanatában megindul, azután emelkedik, addig, amig eléri azt az állandó maximumot, amelyet az telep volt-ja és az áramkör ellenállása határoz meg. Az áram/ idö görbe minden pontja megfelel egy mágneses mezönek, ami függ a solenoid méretétöl. A kapcsolás pillanatában az elektronok nem kezdenek el áramlani ugyanabban az idöben a tekercs minden részén, mert az elektromágneses hullám /Storungwelle/ fénysebességgel utazik. Az elektromágneses mezö a tekercs különbözö részein egy megfelelö idö különbséggel épitödik fel. Most a jobboldalasan tekercselt tekercsben az északi sarok a végen jön létre ott, ahol az áram belép / az áram irány most és azután is az elektronok folyásának irányát veszi fel, azaz negativtól a pozitivig./ a balfelé tekert tekercsben a déli sarokkal hasonló történik. Az elsö esetben a mágneses mezö felépitése az északitól a déli felé történik, a második esetben a délitöl az északi felé, vagy más szavakkal: A mezö felépitésének iránya egyik esetben a mezö áramlási iránya, és a másikban ellentétesen ezzel.

Kérdés:Eltérö-e a mezök felépitésének gyorsasága ebben a két esetben, bár a tekercsek ada- tai azonosak, kivéve a tekercselésekét ? Jelenti-e ez, hogy egy különbség van abban az idöben, amelyben az áramok elérik maximum értéküket ?

Ha ilyen hatást találnánk, akkor ennek a követ- kezö esetek egyikében meg kellene mutatkozni:

a./ A tekercseknek láthatóan különbözö ellenállásuk van /scheinwiderstand/. Volt és árammérés által a látható ellenállása a jobbkezes "tan" és a balkezes "tan" tekercseknek tesztelve lett Phillips-Schwebungs-Summer-ral. A nyilvánvaló ellenállások ugyanazok voltak kb plusz minusz 1% kisérleti hibával.

b./A többi feltételek lévén azonosak, a tekercsek- nek indukálni kell különbözö feszültségeket a második tekercsbe, amikor rá lesznek kapcsolva az telepre. Mérések történtek egy oszcillográfos katód sugárral Siemens és Halsks-tól. A mutatott feszültségek ugyanazok voltak. Tehát bizonyitottnak vehetö, hogy ilyen effektus nem létezik.

2. Kisérlet. Adott egy solenoid, amely két tekercsböl áll, egyik a másikon, ugyanazon a hosszúságon és menetszámon, magába foglalva egy lágyvas cilindrikus magot. Végül a mag egyik végéhez oda van téve az elömágnesezett acél rúd. Ha egy váltakozó áram menne át ezeken a tekercseken, úgy müködvén, mint primér, akkor az acél rúd megmaradó /residual/ mágnessége megerösödik egy fél ciklus alatt, az által a mágnesség által, mely a magban indukálodik, a ciklus másik fele alatt az meggyengül. Ha most a másik tekercs be van kapcsolva sorosan az elömágnesezett acél rúddalmint szekunder tekercsben oly módon, hogy a szekunder áramnak át kell menni a mágnesen, a szekundér áram fél ciklusának többé-kevésbé le kell csökkennie, más szavakkal egy egyenirányitó hatást /refcitying effect/ kell létrehozni. / Emlékeznünk kell, hogy Kloss és Schumann professzorok mérése szerint egy nagy frekvenciával pulzált egyenáram -kb 180 kc - az, amely a készülék ellenállásának a teljesitményében áramlik, amelynek létrejöttéröl nincs lehetséges magyarázatunk./

Sajnos ezeknek a hatásoknak a tesztelése csak hangolt frekvencián /Tonfrequent/ lehetséges, váltó- árammal, s ezek használatával ilyen jelenséget nem lehet észlelni mérömüszerekkel és katód sugár oszcillográffal.

A kérdés nyitott, hogy vajon és ha igen, milyen módon létezik hatása az elektronok mozgásának a mágnes molekulák oszcillálásán keresztül, magas frekvenciás, váltakozó /alternating/ mezökben, különösen egy ilyen impulzusszerü jelleggel.

3. Kisérlet.

1937-töl, elözö mérések, amelyeket a feltaláló és asszisztense, Dipl.Ing.Rudolf Hingst, végeztek, a követke- zöket mutatták. Adva van két solenoid, mindegyik áll két tekercsböl, egyik a másikon, azonos hosszúságúak és a tekercsek száma is azonos, a solenoid egyik tekercse össze van kötve sorosan egyik a másikkal, tekercselve ugyanabban az irányban és egy szaggatott egyenáram megy át rajtuk. A megmaradó tekercsek, amelyeket szekundér tekercseknek tekintünk szintén sorba vannak kapcsolva, de ellenkezö irányba vannak tekercselve. Az indukált szekundér áramok ezért hasomlóak az ellentétben és betudhatóan a tekercsek egyenlö dimenzióinak, egyik eliminálja a másikat. A fentiekre vonatkozó mérésekröl azt mondják, hogy úgy adták az eredményt, hogy egy ilyen szekunder áramkörben egy jelentös egyenáram összetevö létezik, amely megerösithetö olyan eszközökkel, melyek megtárgyalásában itt nem megyünk bele. És ez a megerösités olyan fokra, mint a "szekundér egyenáram" összehasonlit- ható a primér árammal.

Ezeknek a méréseknek az eredményeit tesztelve azonban nem erösitik meg azokat.

4.Kisérlet.

A fenti kérdések mellett felmerül az is, hogy milyen szerepet játszanak a fent leirt lemez és lapos tekercs egységek a készülék funkciójában, mennyire nagy a lapos tekercsek kölcsönhatása egyiknek a másikra ? A lapostekercseknek a lemezekre ? És végül a lemezek egymás között ? Miután a lemezek nemcsak, mint kondenzátorok vannak feltöltve, de vezérelnek áramot, amely rajtuk keresztül megy, fel kell tételezni, hogy az ö kölcsönkapcsolatuk nemcsak kondenzátor hatás, hanem mágneses mezöket is hoznak létre.

Elöször is ki kell jelenteni, hogy a rendelkezésünkre álló "Summer" frekvenciája / 0-12Kc/ nem volt elégséges ahhoz, hogy a plate-k kölcsönös elektromágneses hatását megmérje, betudhatóan az alacsony látszólagos ellenállásnak. Ezt a vizsgálatot magas frekvencián kell megoldani, váltakozó árammal. Azonban mégis lehetséges volt egy nagy érzékenységü oszcillográf segitségével, mint egy csövoltmérövel megmérni a lapostekercsek által indukált potenciált az egyedi lemezeken , hogy felfedezzük a lemezekben az indukciós áramokat és hogy meghatározzuk annak a potenciálnak az értékét, amelyet indukálnak a lapos tekercsek a lemezeken, arányban azzal az árammal, amelyek a lemezekben jönnek létre abból az áramból, amelyet az anchor tekercsek indukálnak. /ezeknél a méréseknél egyenáramot használtak a primer tekercsen, amelyek hozzá vannak kapcsolva a Schwebungs-Summer-hez /

Kitünt tehát, hogy az "Ankertrakte" /anchor/ AC, vagy ED /Lásd l.ábra/ egyáltalán nem tekintendö oszcilláló áramköröknek, hanem egyedi csoport rendszereknek, amelyek áll :lemeztöl -horgonytekercsekhez- lemez, amelyek már független oszcillációs áramköröket jelentenek. Ennek megfelelöen a készülék 10 ilyen oszcillációs áramkört tartalmazott. Ezeknek az áramköröknek az egyedi frekvenciája és a lehetséges eltérései, amelyek léteznek közöttük, sajnos nem mérhetök, mert, mint ahogy már emlitettük, eddig csak a gerjesztésre felhangolt frekvencia állt a rendelkezésünkre. Hogy a készülék müködjön minden oszcilláló áramkör harmóniájára lenne szükség, a maguk egyedi frekvenciáján, legalább is bizonyos határokon belül, amelyek meghatározottak a kérdéses elnyelés /suppression/ által. Ilyen beszabályozást nem tudnak természetes módon biztositani a jelenleg rendelkezésre álló eszközeink . Az elözö eseti siker úgy tekintendö, hogy a szerencsének köszönhetö.

A lapos tekercsek egymásra való kölcsönhatása, másrészröl könnyen vizsgálható, mert annak ellenére, hogy a tekercsek között nagy a távolság / 25 mm/, láthatólag jelentös ellenállásuk van / kb 200 ohm 10 kc-n/.

Ugy tünik, hogy a téljesitmény tényezöje /Ubertragungs-faktor/ mindkét lapos tekercsnek 1:1 az ö különleges tekercselésük /interwinding/ miatt / lásd l.ábra/ van egy csodálatosan magas 0.85 -es értékük. A teljesitmény tényezö értéknek maximuma van 10 Kc-nál,amely frekvencián a Summer-nek igen kedvezö impedencia egyezösége volt.

Könnyen feltételezhetjük, hogy a lapos tekercsek teljesitmény tényezöje a lemezeken még kedvezöbb, de ezt a mérést csak nagyfrekvenciás váltakozó árammal lehet megtenni.

Túl az alternativ elrendezések nagy számán és a különbözö részek közötti kapcsolaton, -a jelentésnek ezen periódusa alatt, 8 különbözö áramkör diagrammot teszteltek a fenti kisérleteken felül a következö eddig megoldatlan problémák rejtik el a sikert a készülék müködése elöl :

a./ Az elömágnesezés és a telepáramnak betudható mágnesezö hatás befolyasa az oszcillátor áramkörök egyedi frekvenciáján.

b./ A Barckhausen effektus befolyása az oszcillációs feltételek fázisánál az egyedi áramkörökben és a kölcsönös mágneses és elektromos folyamatok.

c./ Az elektronok mozgásának hatása az elömágnesezett acélrudaknál magas frekvenciás pulzus-szerü mezö változások, a mágnesek molekuláinak oszcillálásán keresztül.

d./ A kölcsönhatás viselkedése a lemezek és lapos tekercsek között, magas frekvenciás rendszerben.

5./ Következtetések.

A müködö készülékröl nyert elözetes tapasztalataink után és a technikai mérések és fent emlitett vizsgálatok alapján a kép, amelyet a müködö készülékröl nyerünk az alábbi.

Az telepek összekapcsolásának köszönhetöen az áram impulzus indukálódik egy "anchor" áramkörben, amely feltölti a lemezeket. A lemezekböl kisülö áram a mezö áramkörben a telep áramának rövid idejü elektromos megszakitását okozza, amely továbbá induktivan megszakitja, vagy megváltoztatja az irányát a telep áramnak a directing áramkörben rövid idöre. Az indukált elektromágneses mezö ez által az eljárás által a directing áramkörben szétszóródása által, indukál a mezö áramkör fölött egy áramot az "anchor" áramkörben, ujratöltve a lemezeket és igy tovább.

A Barckhausen effektus hatásának betudhatóan mind- egyik egyedi eljárásnak van egy impulzus-féle jellege és a szükséges fázisváltozás megtörténik, hogy lehetövé tegye az eljárás rendszerességét.

Egy forrásnak köszönhetöen, amelyet a mai napig nem nyomoztunk ki és nem magyarázható meglévö tudományos teóriákkal, az energiának egy plusz mennyisége szabadul fel minden ciklus alatt, amely a kölcsönös eljárások amplitudóinak az állandó emelkedéséhez vezet, addig, amig a mágneses magok ki nem merülnek.

Abból a tényböl, hogy a készülék ellenállásában pulzáló egyenáram folyik / lásd Kloss és Schumann professzorok jelentése /van egy lehetöség, a mai napig még nem ismert egyenirányitó effektus, vagy vagylagosan az energia nyereség csak a ciklus felén jön létre, vagy a töltés alatt, vagy a lemezek kisütése alatt. A készülék munkája 10 oszcillációs áramkörben fázisszerü viselkedéssel jön létre. Mint ahogy fent emlitettük nincs olyan technikai eszköz, amellyel a szükséges hangolást elvégezzük.

A fentiekböl világos, hogy a feltaláló sikere eleddig csak a szerencsének tudható be, vagy a szerencsés véletlennek. A szükségszerüség ezért felmerül, hogy a készülék alakuljon át a fejlödés empirikus állapotából, a szükséges technikai eszközökkel és pontos alap kutatási eredményekre alapozva, olyan müködö eljárásra, amely el- lenörizhetö.

6./ További eljárások.

Egy egyszerü készülékben, amely valószinüleg egy oszcilláló áramkörböl áll, a 4. bekezdésben emlitett problémák tisztázandók. Az oszcillációs áramkör gerjesztése, megfelelö szelep /valve/ áramkör által. Ha ezeket a problémákat tisztázzuk egy második oszcillációs áramkör tehetö hozzá, mely lehetövé fogja tenni a szükséges feltételek megvizsgálását a hatások kölcsönös felépitésére.

Akkor lesz lehetöség arra, legelöször, hogy a külsö gerjesztéstöl a saját megszakitásig és a csak elektromágneses alapig, azzal a céllal, hogy a kérdéses készülék rendszeresen müködhessen.

/Coler/ Berlin, 1943.szeptember 27. /Dr. Frohlich /

FÜGGELÉK V.

Kivonat Coler kijelentéséböl, amelyet Frohlich kisérleteivel kapcsolatban tett.

Ezeket az alapvetö kutatásokat, amelyek okozták az elsö igazi és széles csapásokat a jelen tudományos hitünk citadelláján, ezt részletesen leirjuk most. Az a berendezés, amelyet a 14-es ábra mutat a kisérleteknél volt használva. Egy transzformátor 1:1-es arányban volt odakapcsolva a primér oldalához egy periódikus szaggató X-töl D.C.-ig, U forrás. Nagy figyelmet forditottak, hogy biztositsák, hogy a szaggató simán müködjön, visszaütés nélkül és egyformán, magas frekvenciákon és igy eredményezve egy olyan világos és egyértelmü eredményt, amilyent csak lehet.

A szekunder oldalán az S tekercs össze volt kötve az R ellenállással, a visszaforditható egyenirányitó G és a nagyon érzékeny hödrót mérövel, hogy kialakuljon az áramkör. Az R ellenállás nagy volt összehasonlitva az S tekercs látszólagos ellenállásával.

Az Sch kapcsoló tette lehetövé a G egyenirányitó kapcsolását, hogy az úgy menjen végbe, hogy egy esetben a nyitó impulzus fél hulláma és a másikban a záró impulzusé volt átvezetve. Azért, hogy megelözzenek minden lehetséges ellenvetést, hogy a vasnak bármi hatása van az eredményekre, a teljes transzformátor kint volt a kisérletek alatt és egy vasmentes lapos tekercs berendezést használtak, mint induktort ezek alatt a kisérletek alatt. Ez kiküszöbölt minden interferenciát és nagyon jó átviteli tulajdonságokkal rendelkezett. A kivánt érzékenységet elérték ezeknél a méréseknél, használva egy sorosan kapcsolt höelemet, a legérzékenyebb milliampermérövel. Sok próba után, motor hajtotta megszakitót, egy Bosch feszültséglökéses mágnesgyújtást használtak ki- és bekapcsolónak. Ez nagyon egyenletes és sima megszakitást adott 100 c/s frekvenciával. Az elért eredmény ezzel a kisérleti berendezéssel, amely már kiküszöbölte a késöbbi ellentmondások minden lehetö okát, teljesen biztos volt egy jelentösen nagyobb energiában a nyitás alatt /intake/ viszonyitva a záró impulzusokkal. Az energiát úgy határozták meg, hogy i a négyzeten a mért áramintenzitásból, és az R ellenállás nagyobb viszonyitva a tekercs látszolagos ellenállásánál, az ellenvetés, hogy a nyitó impulzusnak van egy frekvencia spektruma, ami jelentösen magasabb értékü, mint a záró impulzus, nem állja meg a helyét.

Azért, hogy ellealljanak minden elképzelhetö és lehetö kifogásnak , a folyamatot rögzitették egy oszcillografus metódus szerint . Sajnos a fényerössége az elérhetö katód oszcillográf sugár csönek /Braun csö ez volt a háború idö alatt /nem volt elegendö, hogy tökéletes oszcillogramot produkáljon.

Ennek következtében, legalább is jelenleg, ezt a segitséget, amely teljesen feloldott volna minden ellentmondást, el kellett vetni és ezért egy Siemens hurok oszcilloszkopot /loop/ használtak. Azzal, hogy megfelelö hurkokat választottak ki, tévedésforrásokat küszöböltek ki, amennyire az csak lehetséges volt, vagy azt nagyon kis határok között tartották.

A legelövigyázatosabb planimetrikus mérések ismét ugyanazokat az eredményeket adták, amelyeket a fent leirt kisérleti berendezésekkel értek el, legalább is elvben, bár a százalékos eltérése az energia mennyiségének a nyitó és záró impulzusban alig volt kevesebb az oszcillogramos méréseknél, mint azok, amelyeket thermopile-i uton értek el. Igy is egy átlag 10%-ot értek el összehasonlitva az 50%-kal a mérésekben, úgy, hogy hibák a planimetrikus mérésekben nem feltételezhetök. Tehát, ha ez csupán az eredményeknek egy megsemmisitése volna, a különbség a záró impulzus javára legalább egyszer mu- tatkozott volna. Azonban a különbség mindig a nyitó impulzus javára volt. Minden hibalehetöség a plani- metrikus mérésekben ellenörzött és elkerült azáltal, hogy az alakzatokat pontosan kivágják és lemérik azokat a legérzékenyebb és legjobb mérlegeken.

Következésképpen ez a megfigyelés úgy is tekinthetö, mint annak a ténynek a bebizonyitása, hogy az energia differencia létezik. A körülmény, hogy ennek az egyenlötlenségnek a százaléka kisebb az oszcillográfos méréseknél, mint a termálnál, amely a 100 c/s energia frekvenciánál biztosan eredményez egy elégségesen pontos középértéket, megengedve a egyenirányitó ellenállásának részére, megmagyarázható a használt oszcilográf fáziskésése /lag/, amely még csak nem is képes regisztrálni a jelentös, de rendkivül rövid, energia csúcsát a nyitó impulzusnak. Ezért a tehetetlenségmentes /inertialess/ katód sugár csö nem volt használatos ezekben a mérésekben, mint végleges igazolás, úgy tekinthetem felfedezésemet az energia különbségre a nyitó és záró impulzus között, mint bebizonyitottat Froclich kisérleteinek alapján.

Ahogy ez egyidejüleg bizonyitja, hogy az én intuitiv látásmódom, amely a legegyszerübb kisérleteken alapszik, ezekben az eljárásokban korrektnek bizonyultak, az olvasó meg fog bocsájtani nekem, ha én úgy tekintem a másik két eredményemet, mint korrektek, eleddig és addig, amig jobb magyarázatokat nem találnak a leirt jelenségre. Annál is inkább, mivel fejlödésem az "Ür energia vevö"-nél erre volt alapozva és sikeres volt.

Ábrák: 3-as, 4-es, 1-es, 2-es.

----------------------------------------------------------

1. beépitett 0.21 0.5 6.4 6.3 6.o 2. " 2 körte 0.21 0.5 0.16 4.7