Kocsis István
Hunyadi
Mátyás
(„Magyarországnak
fényes tüköre”)
Dráma
három felvonásban
Történik
a XV. század második felében
Személyek:
Mátyás, Magyarország
királya
Beatrix, a királyné
Vitéz János,
esztergomi érsek
Csezmicei
János (Janus Pannonius), pécsi püspök
Gergely atya, a pálos
szerzetesrend generálisa
Országh Mihály, nádor
Pecchinoli, Angelo,
nuncius
Bonfini, Antonio; Galeotto, Marzio; Tubero, Ludovicus; Bandini,
Francesco; Constanzi, Antonio; Ugoletti, Taddeo; Poliziano, Angelo – itáliai
vendégek
Kinizsi Pál
Váradi Péter
Báthory
István
Bánfi
István
Tordai Dénes
Báthory
Sándor
Csáky Géza
Mátyás király regösei,
színészei
A király színészeinek
játékában: Margit, Csenge, Alinka,
Olimpiádesz
Első
felvonás
1. kép
A
trónteremben. Magyar tisztségviselők, főpapok és az olasz vendégek.
Mátyást várják, aki a trónterem ablakaiból látható küzdőtéren lovagi
tornán vesz részt. Az ablaknál állók tudósítják a többieket a tornáról.
Tudósításuk nem lehet hiteles, mert Mátyás nem saját öltözetében vív, így senki
sem ismerheti fel. Idegesek, türelmetlenek.
BANDINI Két órája tart már. És meddig? Tegnap délig tartott
a „reggeli” viadal. Ma meddig fog tartani?
POLIZIANO Menj a szállásodra, ha nem bírod tovább.
BANDINI Azt nem bírom tovább, hogy nem tudom, mi lelte
Őfelségét. Semmi nem érdekli már a „dicső” lovagi tornán kívül. Semmi
másra nincs ideje. Tegnap még az érsek atyát sem fogadta, Galeottót se.
TUBERO Hogyhogy nincs törvény, amely megtiltaná a
királynak, hogy életveszélyes játékokon vegyen részt…? Legalább azt írnák
elő, hogy álruhában tilos.
GALEOTTO Ez Őfelsége! Felismertem a mozgását. Fekete
lovon ül… Indulnak…
Feszült csend.
Tolongás az ablakoknál. Néhányan kiszaladnak.
Kiütötte az ellenfelét. Éljen! Győztünk!
BANDINI Nem biztos, hogy ő volt. Tegnap se jöttél rá,
hogy melyik a király… Jobb lenne, ha hallgatnál!
TUBERO Hogy lehet azt megengedni, hogy a király
álöltözetben vívjon?
POLIZIANO Nem Őfelsége volt… Ha ő lett volna, már
hallanánk az üdvrivalgást.
UGOLETTI Levette a sisakját a győztes, vagy nem vette
le?!
GALEOTTO Levette. Nem Őfelsége… Remélem, a vesztes sem
Őfelsége… Nagyon szerencsétlenül ért földet szegény.
ORSZÁGH Nem lehet Őfelsége az sem… Sokkal magasabb.
Hát nem láttad, hogy sokkal magasabb?!
TUBERO Hát hol vagyunk mi?! És mikor?!
BANDINI Tegnap délelőtt a francia követtel várakoztam
együtt… A francia követ nem akarta elhinni, hogy hiába várakozik. Hogy
fontosabb a király számára a játék, mint a francia király követének a fogadása.
BÁTHORY ISTVÁN Nem játék ez… Őfelsége számára biztosan
nem játék… És ha ez a küzdelem nem játék, akkor ti se komolytalankodjatok.
GALEOTTO Most már biztos, hogy nem Őfelsége a földön
fekvő… Levették a sisakját. Már mindenki jajveszékelne, ha Ő volna.
Hozzák már a hordágyat is… Lehetséges, hogy Őfelsége most következik…
Fehér lovon közeledik… Most ugratott a küzdőtérre.
TUBERO Ha téged ez a divatjamúlt lovagi küzdelem annyira
érdekel, állj te ki párviadalra.
BONFINI Ha mindannyian mindennap kiállnánk párviadalra,
Őfelségének talán már nem is jutna ellenfél.
BANDINI Hülye. Akkor a párviadalok estig tartanának.
CONSTANZI Elhallgass már! Kezdődik!
BONFINI Kezdődik… Ezek mindenkinek a páncéljába
Őfelségét képzelik bele!
BANDINI A király vív. Életét kockáztatja. És állnak az
államügyek. Megsértődnek a követek.
VITÉZ Antonio, megírtad már Őfelsége királlyá
választásának történetét?
BONFINI Nem. Őfelsége az Attila-részt sürgette.
VITÉZ Felolvasod neki?
BONFINI Ha ragaszkodik hozzá.
CONSTANZI De gyáva lettél. (Észreveszi Polizianót.) Mit keresel te itt? Már mindenki itt van?
Itáliában ki marad?!… Érsek atya, szólj a királynak, hogy ne fogadjon be több
itáliait.
BANDINI Ne biztasd János atyát, mert valóban szól!
POLIZIANO Mi abban a különös, hogy itt vagyunk?… Nemsokára
mindenki itt lesz, aki számít. Mi nem egy királyhoz jöttünk, hanem a királyhoz jöttünk.
CONSTANZI Te számítasz?
POLIZIANO Hogy Mátyás király a legjobb, azt kimutatja a
horoszkópja… Hogy mellette a helyünk, kimutatja a horoszkópunk… Értelmetlen
minden vita erről… A csillagokból Isten akaratát olvassuk ki, vagy nem?!
BANDINI Te mindent leegyszerűsítesz, mint mindig… Mily
egyszerű lenne…
POLIZIANO Hozzáteszem: Őfelségének méltóvá kell
válnia, nekünk méltóvá kell válnunk. S ha ezt hozzáteszem, akkor már mindent a
maga bonyolultságában fejeztem ki.
GALEOTTO Kiütötték… Mindenki rémülten rohan… Őfelsége
ájultan fekszik a földön!
Elrohan.
VÁRADI Nem lehet az Őfelsége… Őfelsége
legyőzhetetlen… Ha ezer párviadalon nem sikerült senkinek sem
legyőzni Őt, akkor ma sem fog sikerülni!… Én nyugodt vagyok… Ti csak
idegeskedjetek.
TUBERO Egy király azzal kezdi a napot, hogy páncélt ölt,
lóra emelteti magát, életét kockáztatja… Képtelenség és nevetséges… Ráadásul
idegen pajzs mögé rejtőzve.
GERGELY Hogy vívhatna egyenlő eséllyel a lovagi
tornán, ha pajzsán a saját címere volna?!
TUBERO Éljen a lovagkirály! Lovagkirály a XV. században… Senki
nem meri felébreszteni?
GERGELY Mi a kigúnyolnivaló? Hogy Őfelsége vállalja a
lovagi küzdelmet, vagy az, hogy pajzsán nem a saját címere van? Már mondtam: mi
értelme lenne a harcának, ha pajzsán a saját címere volna… Harcol! Mindig
harcol, mert elégedetlen önmagával.
CONSTANZI Én úgy hallottam, hogy imája közben elkalandozik
a figyelme, hát lovagi tornával bünteti önmagát.
TUBERO Királyhoz méltatlan, amit tesz… A lovagi torna
lovagoknak való.
UGOLETTI És a lovagkirályoknak.
ORSZÁGH Ki tudja? Lehet, hogy van még lovag, és van még
lovagkirály, csak mi nem látjuk.
POLIZIANO Kérdezd meg Őfelségét, megadja a méltó
választ.
BANDINI Tudjuk a választ. A jelmondata a válasz: „Hős
az, aki ellenfelét legyőzi, de igaz az, aki önmagát is legyőzi.”
CONSTANZI Hogy érted azt, hogy önmagát?
BANDINI Saját félelmét, saját gyengeségét… Hogy érthetném?
BONFINI Nem úgy mondja, hanem így: „Aki önmagát is
legyőzi, nem csak ellenségét, az a lovag.”
BANDINI Aki önmagát legyőzi, az a király, így kell
érteni.
GERGELY Aki önmagát legyőzi, az a Hegyi Beszéd
követelményeinek tesz eleget.
CONSTANZI A Hegyi Beszéd követelményeinek mindannyian
eleget teszünk.
CSEZMICEI (gúnyos
mosollyal) Akkor mindannyian királyok vagyunk.
POLIZIANO Szónokoltok a Szűk Kapuról és a Keskeny
Útról! És közben mindannyian a széles úton járunk!
UGOLETTI Mátyás király kivételével.
BANDINI (tréfásan) Én
elhiszem, hogy Őfelsége belépett a Szűk Kapun, de ezt te honnan
tudod? Követted talán? Mentél volna te is utána, de nem fértél be?
CONSTANZI Ne komolytalankodjatok… Fontos javaslatom van:
kísérjük el Őfelségét a zarándokútjára.
BONFINI Az idén már nem megy. Nincs több nyílhegy, amit el
kellene távolítani a vállából.
CONSTANZI Én azt nem hiszem, hogy egy nyílhegyet ki lehet
imádkozni az ember testéből.
BONFINI Világosítsátok fel Antonio Constanzi barátunkat a
zarándoklatok gyógyító hatásáról.
BANDINI Mit kell azon bizonyítani? Mi abban a különös?
UGOLETTI (Csezmiceihez)
Plutarkhoszt fordítod még mindig?
CSEZMICEI Már majdnem befejeztem.
UGOLETTI Ha te fordítod, szebb lesz a latin szöveg, mint a
görög.
ORSZÁGH Hízelegni e teremben tilos!
UGOLETTI Őszinte voltam!
BÁTHORY ISTVÁN Felismerték! És zokognak… Őfelsége!
Meghalt a király!
Elrohan.
CONSTANZI Valaki nagyon rosszul járt, az biztos…
TUBERO Én nem figyelek oda… Én nem vagyok hajlandó tovább
idegeskedni.
ORSZÁGH Őfelségét csak ne féltsétek… Ahogy eddig se
tudta senki se legyőzni, ma se fogja.
BONFINI (Vitéz
Jánoshoz; erőltetve a vidám hangot) De hiszen Őfelségét semmi baj
nem érheti az érsek atya tudta nélkül… Hiszen az érsek atya a csillagokból
kiolvasná… A csillagok most mit mondtak, érsek atya?… Semmi rosszat nem
mondhattak, hiszen te nyugodt vagy, legalább te nyugodt vagy… Szólalj már meg.
VITÉZ Nem érdemes. Látom, nem érdemes.
GALEOTTO (berohan) Nem
Őfelsége volt… Ó, semmi baja Őfelségének. Semmi baja!
VITÉZ Adjunk hálát Istennek méltóképpen!
Hirtelen sötét.
2. kép
A
királyi palota könyvtára… Hatalmas asztalt ülnek körül Mátyás király „humanistái”. Ez alkalommal Galeotto tart
előadást.
GALEOTTO A Föld-központú, illetve a Nap-központú világkép
oly élesen vitatott kérdésében szeretnék én is állást foglalni… Azt tartják ma
sokan, azt merjük már mondani, hogy a Föld-központú világkép az emberi
tájékozatlanság következménye volt… Holott ennél nagyobb butaságot kitalálni
sem lehet… Hiszen miről van szó? Nem másról, mint arról, hogy az ember
elfelejtette a Föld-központú világkép értelmét… Nem tudja már felfogni, hogy
bár a Föld kering a Nap körül – és kering az közben a saját tengelye körül is
–, nem tudja már felfogni, hogy bár a Föld kering a Nap körül, mégsem
Nap-központú a Nap-rendszerünk, hanem Föld-központú.
TUBERO Már megijedtem, hogy állást foglalsz a Nap-központú
világkép mellett!
BANDINI (mérgesen néz
Tuberóra) Aki nem érti, miről van szó, az legalább hallgasson!
CSEZMICEI A baj az szerintem, hogy rendszerint felcseréljük
az okot és az okozatot!
GALEOTTO Folytatom, mondom a lényeget. Azt kezdjük hinni,
arra vagyunk hajlamosak, hogy azt higgyük, hogy a Nap létezésének szükségképpen
okozata a Föld létezése, holott a Nap azért van, azért lett, azért teremtetett,
hogy a Földnek legyen mi körül forognia, és hogy a földi életet, ezt a
sokszínű, változatos, káprázatos életet fenntartsa… De ez a földi élet
előbb lett, azt kell megértenünk, hogy ez a földi élet lett előbb!
BANDINI Mint Isten gondolata, természetesen!
GALEOTTO Mint Isten gondolata, természetesen… Szóval mit
kell megértenünk? Ha a Földön nem lenne élet, akkor a Nap léte értelmét
veszítené… És ha értelmét veszítené, el a Nap is tűnne… Ha a Föld azért
lett, mert az embernek meg kellett valahol testesülnie, akkor a Nap azért lett,
hogy létezhessen ilyen Föld… Föld a maga elemeivel, amelyekből felépülhet
az ember, illetve az embernek a jelentéktelen része, viszonylagosan
jelentéktelen része, a teste, az ember anyagi része… Remélem, értitek,
barátaim… Az ok tehát az Ember, a Föld okozat, és a Nap is okozat.
POLIZIANO Az ok: Isten akarata.
GALEOTTO Az ok: az ember mint Isten akarata.
POLIZIANO Így már jó. Így kellett volna mondanod.
GALEOTTO Folytatom akkor! Akik azt mondják, hogy a Föld
kering a Nap körül, nem mást árulnak el, mint azt, hogy nem tudják már
felfogni, hogy mit kell érteni azon, hogy a Nap kering a Föld körül… Talán még
ennél is jelentősebb az a feltételezésem, hogy a látható világegyetem, a
hatalmas, amelynek csak egy részét láthatjuk, amikor feltekintünk az égre, ez a
hatalmas világegyetem nem más rendeltetéssel bír, mint azzal, hogy
Naprendszerünk és Földünk egyensúlyát fenntartsa.
CONSTANZI Utóbbi állításaid, gondolom, nem valamely
kinyilatkoztatásból, hanem tudományos munkából származnak.
TUBERO Ne szakítsátok félbe, hadd folytassa… Jobb, ha akkor
ad elő, amikor nincs itt Őfelsége! (Kacag.)
GALEOTTO Nincs sem időm, sem kedvem most visszavágni,
folytatom… Mégpedig azzal folytatom, hogy mindaz, ami valóban örök
érvényű, örökkévaló, az mindezeken túl van – a láthatatlan, a
felsőbbrendű világban.
Belép Mátyás.
Mindannyian felállnak, Galeotto abbahagyja az előadást.
MÁTYÁS Folytasd csak… Folytasd.
BANDINI Talán jobb lenne, ha nem folytatná… Van egy
fontosabb kérdésem: Győztél, felséges urunk?
MÁTYÁS Itt lennék én most, ha nem győztem volna?
BANDINI (Galeottóhoz)
Folytasd akkor… A győztes Király el képes viselni az előadásodat.
TUBERO Megjegyezném engedelmeddel, felséges urunk, hogy a
tudósok párviadala kevésbé veszélyes, mint a lovagi torna.
MÁTYÁS Nem biztos az, Ludovicus.
TUBERO Abban reménykedtem, megérted, felséges úr, hogy a lovagi
tornával egy király csak nevetségessé teheti magát.
MÁTYÁS Látom, nem vagytok kíváncsiak a Marzio
előadására.
POLIZIANO Aki nem kíváncsi rá, menjen ki. Aki bent marad,
az ne kotyogjon közbe.
MÁTYÁS Folytasd, Marzio.
GALEOTTO A Föld változása és az ember magatartása között
fennálló ok-okozati viszony felvetésével folytatom… A lényeges kérdés: az ember
magatartásának, az emberi lét minőségének lehet-e a Föld sorsát
meghatározó következménye? Más szavakkal: változik-e a Föld az ember
magatartásának következményeképpen? Az én válaszom az, hogy igen. De
vigyázzunk: nem arról beszélek, hogy az ember a Föld felszínét megmunkálja,
erdőt irt, folyót szabályoz, várakat, városokat épít… Arról van szó, nehéz
felfogni, de pontosan arról van szó, hogy maga az emberi lét minősége
változtatja – láthatatlanul ugyan, azaz szemmel követhetetlenül, de
változtatja…
MÁTYÁS Kisegíthetlek egy jó példával, Marzio: az emberi lét
silányulása vízözönt vagy másféle katasztrófát válthat ki.
GALEOTTO Valóban jó példa. Köszönöm, felség. És mindezek
után még azt a feltételezésünket is fel kell vetnünk – reménykedvén abban, hogy
értelmetlenül –, hogy ha az ember teljesen értéktelenné válik, úgy értsük, hogy
az emberi faj, az egész emberiség, akkor a Föld egyszerűen kiszárad és
szétporlad… Ennyit akartam nektek előadni. Egy nagy összefüggést próbáltam
megvilágítani.
TUBERO Sajnos, csak próbáltad.
GALEOTTO Összegezésképpen: az ember Isten gondolata, és
minden, amit az ember a szemével láthat vagy láthatna, ha valamilyen
szerkezettel a csillagok közé emelkedne, szóval mindez, azaz az egész anyagi
világ, minden, ami látható és tapintható, azaz emberi érzékszervekkel
felismerhető, mindez e Gondolatnak – Isten azon gondolatának, hogy legyen
Ember…
POLIZIANO Az imént elfogadtad egyik módosításomat… Arra
ösztönöznélek, hogy most is vedd tekintetbe, talán még hitelesebb lesz fontos
következtetésed… Azt mondtad: Isten azon gondolatának, hogy legyen Ember…
Ehelyett én így fogalmaznék: Isten azon akaratának,
hogy legyen Ember…
GALEOTTO Köszönöm… Megismétlem tehát még rövidebben és
Angelónak köszönhetően pontosabban: az egész anyagi világ, minden, ami
látható és tapintható, azaz emberi érzékszervekkel felismerhető, mindez
Isten azon akaratának a
következménye, hogy legyen Ember… Az ember teremtésének, létezésének a
következménye az is tehát, amit térnek nevezünk, de az is, amit időnek
nevezünk.
TUBERO (élesen) Sületlenség…
Az egész, amit kifejtettél, sületlenség… És most már azt is tudjuk, milyen
következtetésnek rendelted alá egész sületlen szövegelésedet.
BANDINI Sületlenség? Azt mondta a teremtésről, amit a
Biblia.
TUBERO Nem azt mondta.
BANDINI De azt mondta.
VITÉZ Hagyjátok végre abba egymás ócsárlását! Őfelsége
jelenétében…
GALEOTTO Mindahhoz, amit elmondtam, ha már megjött
Őfelsége, akkor az ő okulására és természetesen a tietekére is,
hozzáteszem, hogy mindig kell hogy legyen egy ember, aki tudatosan és
méltóképpen őrzi az emberi minőséget fenntartó nagy hagyományokat –
és képes így mindig hozzáigazítani az emberi létet Isten gondolatához… Ez az
ember a király. Ez számunkra Mátyás.
MÁTYÁS Itt be is fejezheted, vissza is vonván hízelgő
szavaidat.
GALEOTTO Nem hízelgésből mondtam.
GERGELY Nem hízelgésből mondta, mert amit mondott, azt
mutatja a horoszkóp is.
MÁTYÁS Másról
beszélgessünk most. Az elmélkedés és a tett összeegyeztethetőségéről.
Kérdésem: miképpen lehetünk mi méltóképpen egymás segítségére, tudós férfiak?
Az enyém a gyakorlat, a tett, a tietek az elmélkedés.
POLIZIANO Vonjunk tehát le következtetést Őfelsége mai
tetteiből, tapasztalataiból, élményeiből!
MÁTYÁS Mai tetteimből? Azonkívül, hogy kiütöttem a
nyeregből egy szerencsétlent, és most veletek beszélgetek…
VITÉZ Aminek talán nincs is értelme.
Kacagnak.
POLIZIANO Tegnap mit cselekedtél, felséges urunk? Abból is
levonhatjuk a következtetést.
MÁTYÁS Szívesen felsorolom! Fogadtam egy török követet, egy
német követet és egy angol követet… Mindegyik elmondta, mi az igazság… Eszerint
három igazság van… Aláírtam két gyilkos halálos ítéletét… Mindkettő
jótevőjét gyilkolta meg… Legyőztem párviadalon egy lovagot, aki nem
tudta, mit jelent lovagnak lenni, és ezért nagyon magabiztos, nagyon dölyfös
volt… Leveleket diktáltam a cseh és a lengyel királynak… Levélírás közben
közétek kívánkoztam, hogy őszinte is lehessek… És találkoztam egy itáliai bolonddal is… Fel merte nekem ajánlani,
hogy harcoló lovaimat bohóclovakká fogja nevelni! Táncolni akarta megtanítani a
lovaimat. Így válaszoltam neki: „Ha hajnalban katonáim még az udvarban
találnak, ki kell állnod a lovagi tornán a lovaiddal!…” A legszomorúbb tegnapi
uralkodói élményemet majd elfelejtettem… Valaki, nem mondom ki a nevét, mert
nem érdemli meg, hogy a nevét feljegyezzétek naplótokba, nem nagy összegért:
ötezer aranyért vállalni akarta legnagyobb ellenségem meggyilkolását –
méreggel. Mit tehettem volna? Levelet írattam legnagyobb ellenségemnek, hogy
őrizkedjen a méregkeverés művészeitől, mert ahogyan nekem
felajánlották, hogy a legalantasabb módon elteszik láb alól, azonképpen más
ellenségeinek is felajánlhatják.
GALEOTTO E történetet én – számítva arra, hogy felséged
elhallgatja – feljegyeztem az utókor okulására… Magától a méregkeverés
bajnokától hallottam a történetet, és nagyon örvendek, hogy felséged most
megerősítette a hitelességét.
MÁTYÁS A legméltóbb királyi válasz az lett volna, hogy
fejét vétetem az orgyilkosságra ajánlkozónak… Miért hagytam meg életét?
GALEOTTO Milyen jogon vetted volna el életét? Szolgálatodra
jelentkezett a szerencsétlen.
MÁTYÁS S ha ellenségeimnek tesz hasonló ajánlatot?
POLIZIANO Megadatott nekünk, hogy királyunk mindennapi
gondjaiba betekintsünk… Irigyeljük-e királyunk gondjait?
GERGELY Ó, felfogni sem tudjátok!
BANDINI (Bonfinihoz) Antonio,
remélem, jegyzetelsz.
BONFINI Ha olyan feledékeny volnék, mint te…
MÁTYÁS (észreveszi) Ó,
látom már, ki az, aki holnap délután szórakoztatni fog minket… Kedvenc
történetírómat, Antonio Bonfinit látják szemeim. (Vidáman.) Régóta kíváncsi vagyok, mennyire vagy képes
félreértelmezni Attila Róma kapuitól való visszafordulása történetét… Készülj.
BONFINI De felséges uram…
MÁTYÁS (vidáman) Ha
félreértelmezed Attila visszafordulásának történetét, kihívlak párviadalra.
GALEOTTO Én mindennap kiállnék párviadalra. De tehelyetted,
felség.
MÁTYÁS (továbbra is
vidáman) Helyettem? Ó, ha lemondanék a javadra a párviadal próbájáról,
akkor miképpen tudnám meg, hogy Isten kegyelmében állok-e még?
TUBERO Úgy teszel, felséges úr, mintha hinnél az
Isten-ítéletekben.
MÁTYÁS (elkomorodik) Ha
nem hinnék benne, milyen lélekkel ülnék a díszes királyi székben?
TUBERO Már Plutarkhosz sem hitt benne.
MÁTYÁS Nem hitt benne? Akkor ne Plutarkhoszt olvassátok,
hanem Platónt… Platónnak erős volt a hite.
CONSTANZI (játékosan)
Platón legyen a tanítómesterünk? Éppen ő, aki olyan királyban hitt,
akinek nincs trónusa… Az ő királya Szókratész.
GERGELY Plutarkhoszt is olvashatjátok, de kritikával… Metafizika…
Valóságnak tartjuk-e a metafizikai valóságot? Ez a kérdések kérdése… Hát igen,
Plutarkhosz már nem volt képes vállalni az uralkodó és az uralkodás kérdéseinek
a metafizikai megközelítését.
MÁTYÁS (Vitéz
Jánoshoz fordul) Érsek atya, szeretném, ha segítségemre lennél Dante néhány
talányos sorának a megfejtésében. „Mert jő utána nagyobb bűnteherrel
/ egy törvénytelen pásztor napnyugatról.” Ki ez?
VITÉZ (felnevet) Sejtem,
mire akarsz rávenni.
MÁTYÁS Hogy értelmezd Dantét.
VITÉZ Téged nem Dante érdekel.
MÁTYÁS Nem Dante? De hiszen…
VITÉZ Állásfoglalásra akarsz késztetni egy pápa ellen.
MÁTYÁS Nem IV. Sixtus ellen… Az ellen az V. Kelemen ellen,
aki máglyára küldte a templomos lovagokat.
VITÉZ Nem óhajtok ma a templomosok drámájáról beszélni.
MÁTYÁS Ki kell mondani, hogy a templomos lovagrend azzal
„érdemelte ki” Szép Fülöp francia király és V. Kelemen pápa halálos ítéletét,
hogy a királyt álkirálynak, a pápát hamis főpapnak tekintette, s hogy a
lovagrend tagjai ezt a véleményüket nem is leplezték… És mit kell még
kimondanunk, kedves János atya? Hogy a történelem mélypontján megtörtént a
hihetetlen: Isten legnagyobb ellenségének szolgájává válhattak mind Szép Fülöp
hamis király, mind V. Kelemen hamis főpap.
VITÉZ E kérdésről majd négyszemközt beszélgetünk.
MÁTYÁS Akkor most nyilatkozz másról. A Duna jegéről.
Pontosítom kérdésemet: azért lettem király tizenöt éves koromban, mert a Duna
befagyott, vagy azért fagyott be a Duna, hogy király lehessek?
VITÉZ Természetesen azért fagyott be a Duna, hogy király
lehess.
MÁTYÁS (vidáman) Köszönöm
válaszodat, érsek atya… És remélem, hogy uralkodásom igazolni fogja válaszod
helyességét.
Sötét.
3. kép
Mátyás
dolgozószobájában. Ugyanazok.
BONFINI (kézirata
fölé hajol) Leó pápa szavait olvasom: „…vess véget az őrjöngésnek és a
gyilkolásnak, kegyelmezz az emberi vérnek, mert az Isten haragját már
beteljesítetted, tartózkodj Itáliától és Róma városától.” És most következik
az, miképpen hatott Attilára a pápa beszéde.
MÁTYÁS Olvasd.
BONFINI „Alarik esetét forgatta az elméjében, és még inkább
hinnie kellett Leónak. Végül röviden azt felelte, hogy a férfi tekintélye és
tiszteletre méltó megjelenése meggyőzte őt arról, hogy ez Isten
parancsa, és mert a Mincio folyónál már meg is állt, e megtorpanásból ráismert
az égi akaratra; Alarik példáján megrettenve egy ideje ott állomásoztatja a
táborát, nem is fogja a szellemek engedélye nélkül átlépni sohasem a Pót, és
nem tesz semmit; komolyan megígéri tehát, hogy a sereggel nem vonul tovább,
megfékezi haragját, amelyet isteni terv öntött bele, és azonnal szót fogad a
szentséges férfiúnak, Krisztus helytartójának, ahogy parancsolta.”
MÁTYÁS Ó, a félelem elbátortalanította Attila elkullog az
általad kitalált drámai helyzet színteréről, de nem úgy, ahogy a
valóságban elvonult Rómától, miután tudomásul vette az Égi Lény által
kifejezett akaratát Istennek… A te Attilád, Antonio, királyhoz méltatlanul
gondolkozik el a Leó pápa szájába adott érveléseden… (Mérgesen.) Te már nem hiszed el, hogy Attilát az Élő Égi
Igazság térítette vissza, ezért drámai erejű szöveget adsz Leó pápa
szájába: legyen mitől megijednie Attilának… Hát ez eléggé mulatságos…
Nyilvánvaló, hogy csak egyetlen esetben tarthatjuk hitelesnek Leó pápa
szónoklatát: ha feltételezzük, hogy nem ő, hanem maga az Élő Égi
Igazság mondja Attilának.
BONFINI De meghallgattam a másik felet, és írok az Égi
Lényekről is, akikről Attila beszél vallomásában: „Nem a kis papi
csoport ijesztett meg engem, mondta, és nem a pápa, hanem az a két öreg keltett
bennem rettegést, aki hosszú szakállal, tiszteletet és félelmet parancsoló
arckifejezéssel a férfi feje fölött kivont karddal állt, és nekem szegezett
fegyverével szörnyhalállal fenyegetett meg, ha küldöttjének nem engedelmeskedem.”
MÁTYÁS Melyik magyarázatban hiszel? Ki győzte meg
Attilát: a pápa vagy az égi lények?
BONFINI A pápa.
MÁTYÁS Ó, mestere a történetírásnak, hát mi történt veled?!
Leírod az Élő Égi Igazság megjelenési formáit, de hinni nem hiszed, amit
leírsz… Ki az Élő Igazság? Hallottál vagy olvastál máskor is róla?
BONFINI (sértődötten)
Hogyne tudnám, hogy ki az Élő Igazság? (Hadarja.) Hogyne tudnám, az Élő Égi Igazság Isten Önvédő
megnyilvánulása: az Isten akaratát érvényesítő legnagyobb Erő,
legszilárdabb Hatalom… Hogyne tudnám, hogy az Égi Igazságnak – mint Isten
önvédő megnyilvánulásának – formát öltése nagyon változatos lehet, de
jelen lehet testet öltés nélkül is mint legfelfoghatatlanabb, de nagyon is
érzékelhető isteni erő… A numen érzékelhető, de nem látható, az Élő
Égi Igazság más megjelenési formái láthatók. Azt is tudom, hogy a magyar nép
úgy hívja az Élő Égi Igazságot, hogy Hadnemtő Tündér, hadi végzetet
beteljesítő tündér, de még úgy is, hogy Magyarok Istene…
CSEZMICEI Hogy is mondta Bulcsú, amikor egy nyugati
hadjárat során fogságba esett? „Mi a magasságos Isten bosszúja vagyunk, Ő
rendelt rátok ostorul.”
BONFINI Tudom én mindezeket, csak abban nem vagyok biztos,
hogy… Nos, én csak Attila vallomásának a hitelességét vonom kétségbe.
MÁTYÁS Kétségbe vonod?! Miért?!
GERGELY Azért vonja kétségbe, hogy ne kelljen felismernie a
Róma falainál történtekből, hogy Attila a Krisztus utáni idők
legnagyobb királya.
TUBERO (élesen) Feltétlenül
hencegned kell azzal a magyar király jelenlétében, hogy éppen egy magyar király
a Krisztus utáni idők legnagyobb királya?
GERGELY Nem azért legnagyobb, mert magyar, hanem azért,
mert az égi parancsot teljesítette, azaz az Ég akaratának engedelmeskedve
önként visszavonult… Nem elkergették, hanem visszavonult. Győzelmét ki nem
használva visszavonult.
TUBERO Ti csak hozzatok fel példákat a magyar
történelemből, de én akkor beszélek az Égi Élő Igazság itáliai és
németföldi kultuszáról! Itáliában többször emlegetik, mint Magyarországon.
CSEZMICEI Hát Dante sokat írt róla, az bizonyos!
TUBERO Persze hogy sokat írt róla, és mások is sokat írtak
róla!… De már a régi rómaiak is sokat írtak róla… Tacitus pedig az
ősgermánok numen-tiszteletéről ír szép szavakkal.
GERGELY Róma történetéről, képzeld, mi is elég sokat
olvasgattunk… És a britek Grál-mítoszáról, az Arthur király legendáiról is
olvasgattunk.
TUBERO Akkor miért tesztek úgy, mintha a Grál-történetekben
soha meg se jelenne az Égi Igazság?!
BANDINI Hát nem tesznek úgy… Senki sem tesz úgy.
MÁTYÁS (Tuberóhoz) Megjutalmazlak,
ha helyesen felelsz a következő kérdésre: a Grál-történetekben milyen
formában jelenik meg legtöbbször az Égi Igazság?
TUBERO Mint titokzatos, Égi Hölgy.
MÁTYÁS És Danténál?
TUBERO Danténál is.
MÁTYÁS Helyes válasz… Tapsoljátok meg.
Megtapsolják.
TUBERO (kihúzza
magát) De azt se fogom sohasem elismerni, hogy Attila nagyobb király volt,
mint Arthur!
MÁTYÁS Miért ismernéd el?! Az ő szintjükön már nincs
kisebb meg nagyobb… Akik Isten szavát meghallják, azokat már nem illik
méricskélni. (Vitézhez.) De
erről nekem az jut eszembe, hogy Margit királylány szentté avatásáról még
mindig nem nyilatkozott a Szentszék.
VITÉZ Igen, még nem válaszoltak.
MÁTYÁS Küldlek akkor megint Rómába.
VITÉZ Remélem, szerencsével járok.
MÁTYÁS Okos legyél… Ne arra hivatkozz, hogy én miért
szeretem Margitot… De a ti elméteket megvilágosítom: Margit királylány nem
mondja király atyja szemébe, de tulajdonképpen az 1241. évi vereséget nem tudja
neki megbocsátani… Mert az ő hite szerint valódi király, Isten akaratából
uralkodó király vereséget nem szenvedhet… Margit elvárná atyjától, hogy
bizonyítsa: méltóvá vált arra, hogy Isten közvetlenül szóljon hozzá, mint
egykor Szent Lászlóhoz. (Rövid szünet,
majd más hangon.) És Frigyes császár, János atya?! Visszaadja pénzért az
ellopott Szent Koronát, vagy megvárja, míg haddal megyünk érte?
VITÉZ Elmegyek hozzá még egyszer.
CSEZMICEI Ha nem fizetnénk neki?… Vállalván az 1440. évi
megoldást.
MÁTYÁS Megoldást?!
CSEZMICEI (kedélyesen)
Hát tulajdonképpen nem számított megoldásnak… Amikor negyvenben a rendek
királyt választanak, Ulászlót, nem áll rendelkezésükre a Szent Korona, aki
által a királyi jogokat átruházhatnák a királyra… Hát mit tesznek? Határozatot
hoznak arról, hogy Ulászlót a Szent István fej-ereklyetartójáról levett
pótkoronával fogják megkoronázni, s hogy meg is tehessék, a Szent Korona minden
hatalmát, misztériumát és erejét erre az új koronára ruházzák át…
MÁTYÁS Azt se
hallgasd el, hogy mi történt a királlyal, akit azzal a koronával koronáztak
meg, amelyre átruházták a Szent Korona hatalmát, jogait, misztériumát… Ki vele!
Mi történt Ulászló királlyal?… Elesett a várnai csatában, vagy nem esett el?
CSEZMICEI Elesett.
MÁTYÁS Uralkodásának negyedik esztendejében esett el?
CSEZMICEI Igen De nem látom az összefüggést.
MÁTYÁS Csak úgy eleshet egy király?! Biztos vagy abban,
hogy nem engesztelő áldozatként esett el?! Mert őérette sértették meg
legsúlyosabban a Szent Koronát?! Lelked üdvösségére esküszöl, hogy fel sem
tudod fogni, hogy engesztelő áldozatként is eleshetett?! Azt akarjátok,
hogy én is essek el engesztelő áldozatként?! (Szünet, majd vidáman kiabálva.) Gyűjtsünk a Szent Korona
kiváltására! Kezdődik a gyűjtés! Senki nem kezdi? Én döntsem el, ki
mennyit ajánljon fel? Vigyázzatok, ha nem áldoztok elég pénzt, véreteket
lesztek kénytelenek áldozni.
BANDINI Ha véren leszel kénytelen visszaszerezni a Szent
Koronát, akkor mireánk, vendégeidre is számíthatsz.
TUBERO Én bízom Frigyes császár jóindulatában… És
elszomorít, hogy csak én bízom abban, hogy egy keresztény császár magatartása
keresztényi is lehet!
GALEOTTO Frigyes még többet kérne a Koronáért, ha tudná
mindazt, amit mi ma megtudtunk!
MÁTYÁS Remélem, senki nem árulja el neki, hogy a százszor
százezer aranyat is megadnám érte… Ó, nincs annyi. (Vitézre néz.) De minden püspök minden pénzét elvenném, hogy legyen.
VITÉZ Éntőlem mindent elvehetsz, az utolsó garasomat
is, de csak törvényesen.
MÁTYÁS Ki mondta, hogy törvénytelenül? Országgyűlés
vetne ki rád hadi adót.
VITÉZ Nincs törvény, amire hivatkozhatna az
országgyűlés.
MÁTYÁS Meghozná előbb a törvényt.
CSEZMICEI Ó, az áldott jó alkotmányos monarchia!
GALEOTTO Éljen a magyar király, éljen az esztergomi érsek,
és éljen a pécsi püspök!
MÁTYÁS Mindenki éljen! De kezdődjék végre a felajánlás
a Szent Korona kiváltására.
POLIZIANO Ha nekem lenne pénzem…
MÁTYÁS Egy garasod csak van.
POLIZIANO Annyi van.
MÁTYÁS Hát annyit ajánlj fel.
POLIZIANO Felajánlom egyetlen garasomat.
ORSZÁGH Egyévi jövedelmemet ajánlom fel a Szent Korona
kiváltására.
GERGELY Rendem egyévi jövedelmét ajánlom fel…
BÁTHORY ISTVÁN Egyévi jövedelmemet ajánlom fel a Szent
Korona kiváltására.
VITÉZ Egyévi jövedelmemet ajánlom fel…
KINIZSI Minden vagyonomat felajánlom a Szent Korona
kiváltására.
MÁTYÁS Ha nem vonod azonnal vissza, elfogadom!
KINIZSI Nem vonom vissza, ha egyszer kimondtam.
ORSZÁGH Arra ne számíts, hogy én foglak eltartani.
KINIZSI Amíg az országnak vannak ellenségei, rajtam ne
szánakozzatok.
MÁTYÁS (nevet) Hogy
nehogy a barátot is ellenségnek nézd, mégsem fogadom el minden vagyonodat…
Sötét.
4. kép
A
könyvtárban. Magyar tisztségviselők, olasz vendégek. Mátyást várják.
TUBERO (élesen)
Azzal vádollak titeket, hogy elhitettétek Őfelségével, hogy ő az
egyetlen méltó uralkodó az egész keresztény világban!
BANDINI Ó! Fején találtad a szöget, Ludovicus! Gratulálok!
TUBERO Ha Őfelsége megingathatatlanná válik annak
hitében, hogy ő az egyetlen méltó uralkodó az egész keresztény világban,
akkor ebből a leghelytelenebb és legveszélyesebb következtetéseket fogja
levonni!
CONSTANZI (ugrató
hangon) Vonna le, ha te nem állanál oda áldozatkészen Őfelsége és
közénk.
TUBERO Őfelsége lelki nyugalmát védem.
CONSTANZI Ne féltsd te tőlünk Őfelsége lelki
nyugalmát…
MÁTYÁS (már az
ajtóból, hévvel) Komoly kérdésre kell ma válaszolnotok: milyen veszélyekkel
jár, ha az ember beleszédül az emberi faj fejlődőképessége
tetszetős elméletébe? Ha elhiszi, hogy az emberi faj valóban
fejlődésre ítéltetett… Fejlődésre ítéltetett,
mert létezése minőségétől függetlenül megmarad, sőt
fejlődik… Milyen veszélyekkel jár? A legnagyobbal is: áldozatává válhat az
ember saját butaságának, önteltségének és tiszteletlenségének… Miképpen?
Fölényesen leegyszerűsíti a régi időket – és magabiztos mosollyal
fordul el Istentől… Magabiztos mosollyal fogadja így el a Minden helyett a
Semmit… Önmaga jelentéktelenségét hirdeti tehát magabiztosan… Miképpen válik
áldozatává butaságának, önteltségének és tiszteletlenségének? Diadallal üresíti
ki a mítoszok világát… Kiszabadítja magát a mítoszok világa „rabságából”, s még
elégedetten kiabálja is közben: lám, ő nem halhatatlan, hanem egyszerű
halandó – de mily nagy dolog, hogy egy halandó „hal” a többi halhoz viszonyítva
ily nagyszerű halandóvá fejlődött… Mintha ne lenne a legfejletlenebb
halhatatlan is magasabb rendű a legfejlettebb halandónál… Csak ennyit hagy
ki a számításból… És fölényével – mely a legnagyobb butaságot leplezi – meg is
teremti a feltételeit az ember halandóvá válásának.
BANDINI Miért
hallgattál el? Folytasd, felség… Nagyon érdekes.
MÁTYÁS Ne vegyétek komolyan, amit mondtam. Nem vagyok sem
bölcselő, sem teológus.
BANDINI Engem nagyon feldúlt.
VITÉZ (harag nélkül) Csodálkozom
rajtatok… Mindannyiotokon… Rajtad is, felség… Hogy lehettek éppen most
borúlátók? Hát nem közeledik a koronázás nagy napja? Teljesült leghőbb
vágyunk: visszaszereztük a Szent Koronát, és nem ünnepelünk méltóképpen?!… Egy
hét múlva végre Őfelsége fejére tehetem a Szent Koronát, és erről egy
szó el nem hangzott ma este!
MÁTYÁS Igaza van az érsek atyának! Mikor kezdjük el végre
az ünneplést?! Elrendelem, hogy a koronázásig senki ne beszélhessen semmi
másról, mint a koronázásról.
ORSZÁGH Ha már a koronázásról beszélgetünk, akkor
figyelmeztetlek, felség, hogy talán el kellene halasztanunk… Erdélyben és
Felvidéken a nagy esők járhatatlanokká tették az utakat, áradások vannak,
a víz sok hidat elsodort… Biztosan nem érnek ide virágvasárnapra… Várunk, míg
megérkezik minden nemes, vagy megtartjuk nélkülük a koronázást…
MÁTYÁS Természetesen megvárjuk őket.
VITÉZ A koronázás akkor húsvét vasárnapján lesz.
MÁTYÁS A koronázást addig nem tartjuk meg, míg meg nem
érkezik minden nemes… Ha virágvasárnapra nem érkeznek meg, akkor nem tartjuk
meg virágvasárnap… Még nem állíthatjuk, hogy biztosan nem érkeznek meg. Ha
Isten úgy akarja, akkor megérkeznek…
CSEZMICEI Tehát húsvét vasárnapján vagy a következő
vasárnapon.
MÁTYÁS Szombaton jelentjük be, hogy vasárnap nem tartjuk
meg, nem előbb… Ha elhalasztottuk, akkor a következő szavakkal
halasztjuk el: „Ha bármelyik virágvasárnap utáni napon megbizonyosodunk arról,
hogy mindenki megérkezett, akkor másnap meg is tartjuk.”
CSEZMICEI Vasárnap legyen, és ne hétköznap.
MÁTYÁS Akármilyen napon… Ha hétköznap lesz, akkor
hétköznap.
ORSZÁGH Azt a hétköznapot ünnepé fényesíti a koronázás.
VITÉZ Lehet hétköznap a koronázás napja, de nagypénteken
nem koronázhatunk… Határozzunk így: vagy virágvasárnap és nagycsütörtök között
bármelyik napon, vagy húsvét vasárnapján, illetve a húsvét vasárnapját
követő bármelyik napon.
MÁTYÁS Így mondtam: Ha bármelyik virágvasárnap utáni napon
megbizonyosodunk arról, hogy mindenki megérkezett, akkor másnap meg is tartjuk.
VITÉZ Kivéve, ha az a másnap nagypéntek.
MÁTYÁS Ha nagycsütörtökön érkezik meg az utolsó vendég,
akkor Isten azt akarja, hogy nagypéntek legyen a koronázásom napja. Miután
tudomásul vettük, hogy az általunk kiválasztott napon, virágvasárnap nem lehet,
ne szóljunk bele többé abba, hogy mikor legyen…
VITÉZ Bocsáss meg nekem, felség, de én nem hallgatom el,
hogy okvetetlenkedésnek tartom állásfoglalásodat.
MÁTYÁS Mert most az egyszer nem veszed tekintetbe, hogy a
Szent Koronával koronáztatom meg… Ha a Szent Korona azért szent, mert Isten
küldte a magyar nemzetnek, akkor Isten döntse el, hogy mikor illesse Hunyadi
Mátyás fejét, és ne Hunyadi Mátyás döntse el…
VITÉZ Akkor imádkozzunk azért, hogy ne nagypénteken…
MÁTYÁS (szünet, majd
csendesen) Mintha már nem hinnél abban, János atya, amire oly gyönyörű
szavakkal figyelmeztettél királlyá választásom másnapján: királynak lenni azt
is jelenti, mint szüntelenül Isten-ítélet alatt állani.
VITÉZ Hiszek én ebben, hát hogyne hinnék…
MÁTYÁS Akkor ne nevezd okvetetlenkedésnek, amit most
eldöntöttem…
VITÉZ Nem nevezem okvetetlenkedésnek, de akkor próbálj meg
válaszolni arra a kérdésre, hogy mit válthat ki egy király lelkéből annak
tudata, hogy éppen nagypénteken koronázták meg…
MÁTYÁS Semmi mást, mint annak tudatát, hogy királynak lenni
azt is jelenti, mint szüntelenül Isten-ítélet alatt állani… Meneküljek Isten
akarata elől?
VITÉZ Imádkozni fogok elsősorban azért, hogy ne
nagypénteken koronáztassál meg, és imádkozni fogok azért is, hogy ha mégis
nagypénteken koronáztatol meg, akkor sohase kényszerüljek emlékezetedbe idézni,
hogy nagypénteken koronáztattál meg…
MÁTYÁS Köszönöm, János atya.
Sötét.
5. kép
A
székesfehérvári székesegyházban. Mátyás koronázásának középső,
legfontosabb része.
VITÉZ (miközben
felkeni Mátyást szentelt olajjal) Maradj mindhalálig az Igazság útján,
arass győzelmet ellenségeiden, vezesd küzdő seregeidet Jézus Urunk
nevében és dicsőségére. Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.
MÁTYÁS Ámen.
VITÉZ Én, I. Mátyás, Isten kegyelméből Magyarország,
Dalmácia, Horvátország, Ráma, Szerbia, Galícia, Lodoméria, Kunország és
Bulgária királya…
Mátyás megismétli.
…esküszöm a mindenható Istenre, a boldogságos Szűz
Máriára és Jézus Krisztus szent evangéliumára…
Mátyás megismétli.
…hogy Isten egyházait, Magyarország és társországai
törvényhatóságait, valamint egyházi és világi minden rendű lakosait
jogaikban, kiváltságaikban, szabadságaikban, törvényeikben, régi jó és
helybenhagyott szokásaikban megtartandom…
Mátyás megismétli.
…szentnek és sérthetetlennek tekintem a minden nemes egy és
ugyanazon szabadságának elvét, megerősítem az ősiség törvényét…
Mátyás utánamondja.
…mindenkinek igazságot szolgáltatok, Magyarország és
társországai területi épségét megőrzöm…
Mátyás utánamondja.
Szentnek és
sérthetetlennek tekintem dicsőült II. András király Aranybullának nevezett
törvénye azon cikkelyét is, melyben az áll, hogy a királynak büntetlenül, a
hűtlenség minden vétke nélkül ellentmondhat az országlakos, sőt
fegyveresen ellenszegülhet akaratának, ha a király méltatlanná válik –
megszegvén esküjét, fogadalmait, valamint az országnak törvényeit…
Mátyás utánamondja.
Isten engem úgy
segéljen!
MÁTYÁS Ne siessünk, érsek… Valamit
kifelejtettünk… A hűségről…
VITÉZ Királyi
magatartásomat minden körülményben meg fogja határozni annak hite, hogy a
magyarok királya szemében az hűséges, aki képtelen megtagadni Istent. A
hűséges tehát az, aki felismeri az utasításokban, törvényekben,
parancsokban Isten akaratát, aki így engedelmeskedni csak Istennek
engedelmeskedik… E felismerés alapja engedelmességének.
Mátyás megismétli.
VITÉZ Nyugodt lélekkel tudomásul veszem, hogy a hűség
a királyt csak akkor illeti meg, ha a király Isten akaratát közvetíti.
Mátyás megismétli.
VITÉZ Miképpen megtartok minden, a mai koronázáson
megerősített királyi fogadalmat, azonképpen megtartok minden, a mai
koronázáson a magam akaratából kinyilvánított új fogadalmat, Isten engem úgy
segéljen!
Mátyás megismétli.
Az érsek átveszi a nádortól a Szent Koronát,
felemeli.
A Szent Koronát Istentől kapta – meghatározott céllal,
meghatározott üzenettel – a magyar nemzet. Ez az üzenet az Igazsággal van
összefüggésben. Az Égi Élő
Igazságról, a legyőzhetetlenről van szó, arról, aki Isten önvédő
megnyilvánulása: az Isten akaratát érvényesítő legnagyobb Erő,
legszilárdabb Hatalom. A magyar küldetéstudatban a magyarság különleges szerepe
ennek az Élő, Égi Igazságnak a méltó szolgálata… Hiszed és vallod
mindezeket, magyarok választott királya?!
MÁTYÁS Hiszem és vallom.
VITÉZ Minden magyar erőfeszítés a Szent Koronában
találja meg az értelmét: Őt erősíti, Őbenne marad meg. Benne van
Szent István minden próbájának az értéke, minden magyar szent minden próbájának
értéke, de a mi próbánk értéke is: minden magyar vállalás értéke benne
összegeződik… A Szent Korona az Ég egy darabja… Mivel érdemeltük ki
Istentől? Mit vár tőlünk cserében továbbra is? A Szent Koronára
függesztvén szemünket tekinthetünk az örökkévalóságba… Hisszük, szentségében,
misztériumában mindaz benne van, amit szentnek, misztikusnak, titoknak
tekintett a magyar nemzet eszmélése óta… És a Szent Korona misztériuma,
szentsége a magyar keresztény életnek mindenképpen központi, sajátos kérdése… A
Szent Korona a magyar nemzet szent titka. A magyar nemzet fennmaradásának,
létének szent titka… A Szent Korona
Isten gondolata a magyar létről, magyarságról, magyar küldetésről… A
magyar nép pedig a Szent Korona által ragaszkodik a legmagasabb rendű
hagyományunkhoz, amelynek lényege Isten akaratának komolyan vétele, a
küldetéstudatunk komolyan vétele… Ezért magyar király a Szent Koronával soha
nem fordul szembe.
MÁTYÁS Soha nem fordulok szembe a Szent Koronával.
VITÉZ S azt is nyugodt lélekkel tudomásul veszed, hogy a
Szent Korona nemcsak jóságos cselekedetekre képes, de a szigorú
büntetéstől sem riad vissza?
MÁTYÁS Nyugodt lélekkel tudomásul veszem.
Letérdepel.
VITÉZ (miközben
a Mátyás fejére helyezi a Szent Koronát) Isten akaratából fejedre szállott
a Szent Korona a mai napon, az 1464. esztendő nagypéntekén.
Sötét.
6. kép
A
király dolgozószobájában. Mátyás, a magyar tisztségviselők és az olasz
vendégek.
MÁTYÁS (határozottan)
Jól hallottátok: nem áll szándékomban hadjáratot indítani a török birodalom
ellen, mert nem hiszek abban, hogy most
győzedelmes hadjáratot vezethetek ellene…
TUBERO Kishitűségedet, Felséges Úr, képtelenek vagyunk
megérteni.
MÁTYÁS Isten nemcsak engem figyel most, hanem az egész
országot és az egész kereszténységet.
TUBERO Ha hiszel abban a küldetésben, amelyről oly
szép előadásokat hallgattam meg itt udvarodban, akkor indulj hadba Isten
védelme alatt.
MÁTYÁS (mérgesen) Ó,
tegyek úgy én is, mint aki se nem lát, se nem hall?! Megkövetelnétek
tőlem, hogy vakon nekirohanjak a pogány világnak?! Hallgassam el, hogy a
keresztény uralkodóktól most nemhogy segítséget nem kapnék, de képesek lennének
hátba támadni engem?!
TUBERO Felséges Úr, én kimondom most is, amit mások nem
mernek kimondani a jelenlétedben! Téged rossz tanácsadóid nagyon csúnyán
megtévesztettek, hogy a nyugati keresztény világ ellen fordítsanak. De én
ismételten kinyilvánítom meggyőződésemet, hogy a keresztény világ
kész az összefogásra a török ellen, keresztes hadjáratra is kész, úgyhogy a
török ellen harcoló magyar király nem maradna magára.
GALEOTTO Kiknek a nevében nyilvánítod te ezt ki, mely
fejedelmek és királyok nevében?!
TUBERO Annak tudatában, hogy a nyugati hagyományok arra
késztetik a nyugati fejedelmeket, hogy megvédjék a török által veszélyeztetett
keresztény országokat.
MÁTYÁS A keresztény országok egyesített hadereje miért
nincs akkor most a Balkánon?! Konstantinápoly miért van török kézen?!
TUBERO A keresztény hadak vissza fogják foglalni! Ha senki
nem szítja tovább az ellentétet a keresztény uralkodók között!
MÁTYÁS Legfőbb célunk az ellentétek feloldása! De az
ellentétek feloldásának nem az a módja, hogy vaknak és süketnek tesszük
magunkat, és kijelentjük, hogy nincsenek is ellentétek a keresztény világban… A
romlás akkor is romlás, ha nem nevezzük nevén!
TUBERO Fel nem foghatom, hogy egyes itáliai férfiaknak
miképpen lehet most minden másnál fontosabb, hogy ellentétet szítsanak a magyar
királyság és a nyugati keresztény országok között!
GALEOTTO Keresztény országok… Hát itt van példának Velence…
De menj el Frigyes udvarába vagy a francia udvarba, tölts ott néhány hónapot,
aztán gyere vissza, és foglald össze tapasztalataidat.
TUBERO Őfelségét akarod megtéveszteni te is. Még
szerencse, hogy én is jelen vagyok, és figyelmeztetem Felséges Urunkat…
MÁTYÁS Örömmel és köszönettel fogadom figyelmeztető
szavaidat, Ludovicus… De ha most az itáliaiak és a németországiak küzdő
szelleméről, a törökkel vívandó nagy háborúban való nyugati részvétel
előkészületeiről számolhatnál be, akkor még jobban örvendeznék… Ó,
küzdő szellemük most egészen más irányba hajszolja őket. (Indulatosan.) Mint például a
velenceieket. Nem a török ellen harcolnak, hanem a mi Veglia szigetünket
akarják elfoglalni, mégpedig alávaló módon: csellel… És ki támogatja őket?
A Szentatya.
TUBERO Ha a Szentatya ilyesmiben támogatja őket, akkor
biztosan félrevezették.
MÁTYÁS Ebben reménykedem én is… Hát rövidesen megtudjuk, félrevezették-e.
A válaszából. (Csezmiceihez) Janus
atya, ülj asztalhoz, azonnal levelet írunk Őszentségének Veglia ügyében.
Csezmicei leül,
íráshoz készülődik.
Így kezdjük levelünket a szokásos üdvözlés után: „… Alapos
okom van gyanítani, hogy Boldogságodat már befolyásolták, és eleve a velenceiek
pártján van, áhítatos engedelmességemben, főleg pedig érdemeimet is számba
véve mégsem hagyhatom, hogy Szentséged továbbra is tévhitek áldozata legyen.
Igaz ugyan, hogy Boldogságod előző ilyen tárgyú és nekem nagyon
visszatetsző levelére követemmel is világos választ küldhetnék… Nem
győzök csodálkozni Szentséged hiszékenységén; a másik fél véleményét meg
sem hallgatva lépre megy az első rábeszélő szóra, ahelyett hogy
mindkét fél érveinek mérlegelése után döntené el, mi hát az igazság… Ha nem
nekik volna teljesen elkötelezve, sohasem írt volna Szentséged ilyesmit, nem is
hitte volna el ilyen könnyedén, hogy a sziget joga, amelyet számos
meggyőző okirat csatol – láthatta Szentséged! – országunk Szent
Koronájához, a velenceieket illetheti… Ha az én igazamat hallgatta volna meg
először, és érveimet méltányosságához híven fontolóra vette volna
Szentséged, akkor nem biztatna most arra a képtelenségre, hogy a Szent Koronát
illető jogot átengedjem a velenceieknek, akik magamnak és országomnak
számtalan igazságtalanságot okozva végül odáig merészkedtek, hogy a szigetet,
amelynek tulajdonjogáról sem velük, sem mással semmiféle vitám nem volt, meg
akarják kaparintani, dacolva Istennel és az ő igazságával. Inkább a
vakszerencsére bízom minden birtokom, sőt a fejemet is, mint hogy ezt
eltűrjem… Követeim bővebben is kifejtik majd a véleményemet. Legalább
ekkora meglepetés ért akkor is, amikor arról értesültem, hogy Szentséged, nem
elégedve meg az előző, Itália hatalmasaival kötött szövetséggel, új
egyezségről tárgyal a velenceiekkel. Nem akartam hinni a fülemnek;
képtelenség, hogy a római pápa szövetkezik azokkal, akik a török csatlósai és
alattvalói…” (Tuberóra néz.) Remélem,
értesz most már te is engem, Ludovicus!
TUBERO Én nem azt mondtam, hogy máris harmonikus az
együttműködés a keresztény országok között…
MÁTYÁS Folytassuk a levelet. Írjad: „Bizony, fájdalom,
Szentséges Atyám, hogy cserbenhagyva bennünket idáig sodródott; bár
elsőként tapasztalta a törökkel szövetkező velenceiek hűtlenségét,
mégis a szövetségüket keresi. Lesz-e olyan, aki nem veszi észre és nem sajnálja
majd, hogy a római pápa azok társa és híve, akik egyezségre léptek a
kereszténység ellenségeivel, nekik rendelve alá magukat? A törökök
csatlósaival, a velenceiekkel kötött szövetség megmutatja egyébként azt is,
mennyit remélhet a kereszténység az Apostoli Szentszéktől… Ezért,
Szentséges Atyám, ha inkább a kereszténység javát és az Apostoli Szentszék
becsületét kívánja szolgálni, nem pedig a velenceiek galádságát, akkor
semmiképp ne akarjon olyat tenni, amiből nem származhat más, mint botrány…
Cselekedjék úgy, hogy később ne gyötörje szégyen, amiért olyasmibe
bonyolódott, amiből csak botrány árán keveredhet ki, és amiből csak
igen kínosan tisztázhatja magát.” Ennyi a levél. Fejezd be a szokásos módon.
Sötét.
7. kép
A
könyvtárban. Az olasz vendégek és a magyar tisztségviselők.
MÁTYÁS (vidáman) A
legnehezebb kérdést bocsátom ma vitára! Milyen király vagyok? Jó király vagyok,
vagy rossz?
BÁTHORY ISTVÁN Jó király vagy.
MÁTYÁS Bizonyítsátok be.
BÁTHORY ISTVÁN Sem csatatéren, sem országgyűlésben nem
szenvedtél még vereséget.
MÁTYÁS Más bizonyíték?
ORSZÁGH Egyre erősebb a hadsereged.
CSEZMICEI Egyre számosabbak könyveid.
MÁTYÁS Ó, ez érvnek nagyon örvendek. Folytassátok.
GERGELY Képes vagy minden körülményben érvényesíteni
akaratodat.
MÁTYÁS (még
vidámabban) Tovább… Mi van, kifogytatok a bizonyítékokból?! Itáliaiak, ti
következtek! Miért vagyok nagy uralkodó?!
BANDINI Ha kételkedsz magadban, nagy király, akkor valóban abból kell levonnod komoly
következtetéseket, hogy mi, itáliai tudós férfiak miért vagyunk itt éppen a te
udvarodban?! Hogy tengődjünk nyomorult haszontalanként a költségeden?! Hát
nem azért vagyunk itt, hanem azért, mert az élet Európa más részeiben szakrálismentessé
vált! Mert a formák kiürültek, nincs tartalom a formákban! Mert farizeus
királyokkal van tele Európa!… Mert a mai keresztény fejedelmek már nem
törődnek Isten akaratával, s legfőbb uralkodói céljuk nem több, mint
a hatalom megtartása és növelése!… De nemcsak azért jöttünk ide, hogy
kiheverjük a többi európai udvarokban szerzett csalódásainkat, hanem azért is,
hogy értelme legyen életünknek!
MÁTYÁS Szépen szónokoltál, de senki se tapsol.
Tapsolni kezdenek.
Már késő… Nem győztetek meg, ezért ma úgy viselkedem,
mintha rossz királynak tartanám magam. (Vidáman.)
Segítsetek nekem törvényeket alkotni a rossz király megfékezésére.
GALEOTTO Hát ezt oly komolyan jelentetted be, Felséges
Urunk, mintha valóban komolyan gondolnád.
MÁTYÁS Halálosan komolyan gondolom… Szükség lenne egy különleges törvénycikkre… Egy ravasz
törvénycikkre. Egy olyanra, amely biztosítja, hogy a király ne kényszeríthesse
törvényszegésre az országlakost. Az legyen benne, hogy aki a törvényszegő
királynak törvényszegésben cinkosa lesz, azt a többi nemeseknek ki kell
közösíteniük a nemesek rendjéből. Jó lesz ez szerintetek?… Arra legyen még
biztosíték, hogy az uralkodó a kiközösítést ne akadályozhassa meg. Hiába a
király kegye, vessék ki a nemzet tagjai közül a királynak törvénytelenül engedelmeskedőt:
törvény kötelezze erre a magyar nemességet. Azt érje el ez a törvény, hogy a
magyar ember rettenetesen féljen rosszat tenni hazájának… Mert nagy lehet a
jövendőben a kísértés! Ha nem lesz tökéletes király a király. Miképpen
most sem az… Igen, a törvényszegés nálunk, magyaroknál megbocsáthatatlan
bűn legyen. És akkor is, ha az uralkodó parancsolja meg a törvényszegést.
Senkinek sincs javaslata?!… Nekem egy eszembe jutott… Az adómegajánlási jogról
szóló törvénycikkből nőhet ki legravaszabb törvényünk… Mit is mondjon
ez ki? Mondja ki nemcsak azt, hogy a hadi adót az ország rendjeinek
országgyűlésben kell megajánlani, de azt is, hogy ha ezt valamelyik
vármegye nem tartaná be, és önként a szokott kamaranyereségen felül adót
ajánlana és szolgáltatna be a királynak, akkor azon vármegye nemesei a nemesi
rendből kizáratnak. A szabad országlakosok közül kizáratnak. E törvénycikk
látszatra csak az adómegajánlási jogról szóljon… De csak látszatra.
Fogalmazzátok! A lényeges: milyen büntetés jár annak, aki a királynak
törvénytelenül, azaz gyávaságból engedelmeskedik?
ORSZÁGH (nevet) Tréfás
kedvedben vagy ma, felséges királyunk.
MÁTYÁS Olyan tréfás kedvemben, hogy téged bízlak meg e
törvény megfogalmazásával.
ORSZÁGH Képtelen vagyok felfogni szándékodat.
MÁTYÁS Mi a felfoghatatlan abban, hogy törvényeket kell
alkotni a rossz király megfékezésére?
ORSZÁGH Még ha felségednek valamelyik haragosa javasolna
ilyen törvényeket az országgyűlésben…
MÁTYÁS Ha nem vagyok rossz király, miért kellene félnem a
rossz király hatalmát gyöngítő törvényektől?!
ORSZÁGH Hát ez mintha valóban így volna.
VÁRADI Méltatlan utódaira gondol Őfelsége, sejtem én.
MÁTYÁS (továbbra is
vidáman) Rájuk is gondolok, méltatlan utódaimra is, természetesen… De másra
is. Arra például, hogy legyen csak minél több olyan törvényünk, amelyek
elriasztják a magyar trónus közeléből az új Orseolo Pétereket és a
trónkövetelő kalandorok minden fajtáját.
GERGELY (komolyan) Felség,
elmondhatom én is a véleményemet ebben a kérdésben?
MÁTYÁS Megpróbálhatod megvilágosítani ezen jó szándékú
férfiak elméjét, hogyne próbálhatnád meg.
GERGELY Aki valóban Isten kegyelméből uralkodik, annak
nincs mit félnie olyan törvényektől, amelyek tulajdonképpen csak a
hatalommal való visszaélést hivatottak megakadályozni… De ehhez még
hozzáfűzném a következőket: aki király nem ragaszkodik mindenáron a
hatalmához, annak Isten megezerszerezi a hatalmát.
MÁTYÁS Hát erről van szó… Köszönöm szép,
meggyőző szavaidat, Gergely atya. (A
többiekhez.) Ha Gergely atyának nem volna igaza, akkor menekülnék a királyi
trónus közeléből.
BÁTHORY ISTVÁN (ő
is vidáman) Hogyhogy éppen most jut eszedbe, Felséges Urunk, hogy menekülni
is lehetne a királyi trónus közeléből, amikor a menyasszonyt várjuk?
GALEOTTO Ó, ha igaz a hír, hogy nemsokára királyné fogja
ékesíteni a királyi várat, akkor én is megértem Őfelségét… Olyan
törvényeket óhajt elfogadtatni Őfelsége, amelyek kötelezik a királyt, hogy
semmilyen körülmények között ne engedelmeskedjen a királynénak… Mert mit
mondhat a király, ha a királyné érvényesíteni akarja az akaratát? Hogy a
királyné törvényszegésre óhajtja kényszeríteni a királyt! Ne féltsük mi
Őfelségét: méltóképpen készül Ő a mai napon is, a mi segítségünkkel
is a királynéi hatalom megfékezésére…
Kacagnak.
MÁTYÁS (harag nélkül)
Lehet, hogy igaza van Marzio Galeottónak, de a Gergely atya magyarázata nekem
jobban tetszett.
Sötét.
8. kép
Ugyanott.
A király, Vitéz és Csezmicei.
VITÉZ (ellenségesen)
Nem indulsz a törökre, de gyűjtöd a hadaidat, lovagjaid száma egyre
nő… Híres fekete sereged egyre félelmetesebb… Ki ellen készülsz, ha nem a
török ellen?!
MÁTYÁS Akárki ellen készülhetek, ha Istennek tetsző,
hogy ellene készülök.
VITÉZ Én éppen azt vonom kétségbe, hogy Istennek
tetsző…
MÁTYÁS Mert csakis te vagy hivatott igazolni, hogy mi
Istennek tetsző.
VITÉZ Ha a csillagokból olvastad ki, hogy nyugat felé kell
mutatnod kardoddal, akkor vagy nem tudsz már a csillagokból olvasni, vagy nem
érdekel már téged, hogy mit üzen az Ég a csillagok által.
MÁTYÁS Az Ég nem mindig rejti üzenetét csillagzatokba.
VITÉZ Ó, biztosan angyal képében jelent meg előtted az
Égi Igazság… És bizonnyal arra szólított fel, hogy vállald az attilai
küldetést…
CSEZMICEI Nekünk
nagyon fáj, hogy ilyen hangon vagyunk kénytelenek tanácskozni veled.
MÁTYÁS Nekem viszont nem fáj a bizalmatlanságotok. Akkor
fájna, ha bizalmatlanságotokat mézesmázos mosoly mögé rejtenétek.
VITÉZ A kérdést már feltettem: Miért elsőrendű
fontosságú számodra a hadsereged erősítése, ha a török ellen nem tervezel
hadjáratot… Ha nem a török ellen, akkor ki ellen? Attilaként a méltatlanná vált
kereszténység ellen?
MÁTYÁS (vidáman) Nem
ellenük, hanem értük… Értük is. Mint Attila is… Attilaként, jól mondod. Ha
Rómáig eljutok, én is megkímélem Rómát.
CSEZMICEI Nem veszel te már komolyan minket, Felséges
Urunk… Szükséged lehetne még tanácsainkra… Megérzéseinkre…
MÁTYÁS És jóslataitokra! És még látomásaitokra is!
VITÉZ Akkor vedd komolyan intésünket, hogy a nyugati
hadjáratról le kell mondanod.
MÁTYÁS Miféle hadjáratról beszélsz? Miért lenne szükség
nyugati hadjáratra? Ha a nyugati keresztény világnak szüksége van rám, akkor
számíthat a segítségemre… Ha pedig valamihez kétség nem férhet, akkor az az,
hogy nagy szüksége van a segítségre… Ha nem az enyémre, akkor máséra. Kiére
tiszerintetek?…
VITÉZ (gúnyosan) Hogy
megtisztuljon, egységesüljön… Mert a töröknek csak a megtisztult és egységesült
keresztény világ tud ellenállni.
MÁTYÁS (halkan, de
határozottan) Igen, a töröknek csak a megtisztult és egységesült keresztény
világ tud ellenállni.
VITÉZ Bizonnyal szent küldetésed van… Sosem kételkedtem
abban, hogy Isten nagy küldetés teljesítésére választott ki téged… De azt is
tudom, hogy nem vonulhatsz nyugat felé hatalmas hadsereg élén.
MÁTYÁS Mondtam: reménykedem abban, hogy nem lesz szükség
semmiféle nyugati hadjáratra…
CSEZMICEI Attól féltünk, hogy elindulsz, és pusztító
árvízként…
MÁTYÁS (ismét
vidáman) Hát jó. Diplomatává képezem át katonáimat.
VITÉZ Lehetsz te még megváltója a nyugati világnak is… Az
is leszel, bizonyára az leszel. De azt a Mátyást várja a nyugati világ, aki már
megsemmisítette a török birodalmat.
MÁTYÁS Megnyugtattál végre! Mindenben egyetértünk, csak a
sorrendben nem… Ha hozom magammal – fejével együtt, természetesen – a török
szultán koronáját, akkor jutalmul megkapom a német-római császárét… Mondd csak:
hol koronázzanak meg engem császárrá? Frankfurtban vagy Rómában?
CSEZMICEI Róma, megint Róma… Rómába Isten nem engedte be
Attilát, hát ebből a magad számára – ha valóban Attila méltó utódjának
tekinted magad –, bizony ebből a magad számára a legmegfelelőbb
következtetést kell levonnod…
MÁTYÁS Ha Attila nem vonulhatott be fegyveresen, hadai
élén, akkor én bevonulhatok fegyvertelenül, kíséret nélkül.
CSEZMICEI Ha ezt komolyan mondtad volna, akkor én most
megnyugodnék.
MÁTYÁS Én sajnos arról is meggyőződtem, hogy
nehéz helyzetben a keresztény országok magunkra hagynak… A török minden sikerét
annak köszönheti, hogy a keresztény világ méltatlanná vált önmagához. E
kettőt ti sem hagyhatjátok figyelmen kívül.
VITÉZ Megnyugodni… Hogy hadjáratot indítasz nyugat felé,
kiolvashatom a szemedből, de kiolvashatom a csillagokból is… De a
csillagok azt is sejtetik, amit a te szemedből nem tudok kiolvasni: hogy
nem lenne szabad minden idők legnagyobb hadvezérének akármily
tündöklő dicsőségére áhítoznod.
MÁTYÁS Mintha már egyetértettem volna veletek abban, hogy
nem az számít, hogy hadvezérként vagy fegyvertelen hatalmasságként…
VITÉZ Mintha semmiben sem értettünk volna egyet.
MÁTYÁS Mindjárt meg fogtok nyugodni! Mert megvan az
igazolásom! Mégpedig Szent István Intelmeiben! Nem Attila végakaratában, hanem
a Szent Istvánéban! Szent István végakaratát teljesítvén egyesítem a keresztény
világot… Nem hisztek nekem? Vagy nem is mertek hinni nekem? Miért féltek az
igazságtól? Miért olyan félelmetes dolog, hogy az Intelmek azt sugalmazza, hogy
a magyar királynak méltónak kell lennie az egységes keresztény birodalom
vezetésére? Nem rendkívüli egyébként, amit sugalmaz: a német vagy görög trón
várományosainak ugyanezt sugalmazzák, és ennél mi sem természetesebb: a Szent
István kora még egységes kereszténységben gondolkodik. A hangsúly a méltóvá
váláson van: a magyar királyságnak méltóvá kell válnia, illetve méltónak kell
maradnia: meg kell maradnia igazinak, nem juthat az álkirályságok sorsára,
azokéra, amelyek szakrális mivoltukat nem tudták megőrizni, s ezért már
nem igazi királyságok – már csak látszatkirályságok. A magyar királynak
méltónak kell maradnia arra, hogy Isten akaratát megismerje és közvetítse
országa népének, valamint az önként csatlakozó országok népeinek… A
jövendőbeli Magyar Királyság az, amely felett az Ég kapuja nyitott marad,
és így természetes központjává válik az ismert világnak, a keresztény világnak…
Ez a Szent István-i eszmény az én igazolásom!
VITÉZ Szép lenne, ha igaz lenne.
MÁTYÁS Mi abban a hihetetlen, hogy Szent István századában
még nem keresztény királyságokban képzelték el a keresztény jövendőt,
hanem egyetlen keresztény királyságban, azaz világkirályságban? Az
egységesülő, megtisztuló keresztény világnak csak egy igazi királya lehet.
A legméltóbb. Erre inti István király utódait: legyenek legméltóbbak. Isten
akaratának legméltóbb közvetítői: legbiztonságosabb Híd a földi és az égi
világ között… Szent István felfogja és vállalja korának uralkodó gondolatát, és
vállalására ösztönzi utódját is. A birodalmi gondolatot vállalja: az
egynyelvű ország gyönge és kiszolgáltatott, a soknyelvű, sok
országból álló birodalom erős… Miért olyan nehéz nektek elfogadni, hogy
egy magyar király a keresztény világ világi fejévé akart válni?!
VITÉZ Felség, én nem találok szavakat… Egy olyan Szent
Istvánról beszélsz, aki „véletlenül” nagyon hasonlít tehozzád, illetve ahhoz,
akinek képzeled magad.
CSEZMICEI Szent István Intelmeiben szerénységre intette
Imre herceget.
MÁTYÁS Arra intette, hogy legyen a keresztény világ méltó
királya.
VITÉZ Sejtem, kik értelmezték félre számodra az Intelmeket.
MÁTYÁS Hozzátok ide az Intelmek könyvét. Ha
bebizonyítjátok, hogy Szent István nem úgy gondolkozott, ahogyan én most, akkor
legyőzöm azt az önmagamat, aki sérti a ti eszményeiteket!
CSEZMICEI Rögtön hozom.
VITÉZ Reménykedjünk hát abban, hogy valóban képes leszel
legyőzni önmagadat.
MÁTYÁS (szónokol) Meg
fogjátok érteni, hogy a Szent István-i birodalmi eszmény megvalósításának
szándéka – mint ok egy nagy politikai koncepcióban – kapcsolatban áll a nyugati
kereszténység felvételével – mint okozattal –, de az országnak Szűz Mária
oltalmába való felajánlásával is – ugyancsak mint okozattal. Szent István
uralkodói küldetéstudatát meghatározza az abban való hit, hogy a kereszténység
minden irányzata egységesíthető egy méltó világkirályságban. A Szűzanya,
illetve a Nagyboldogasszony kultuszában látja az összetartó erőt… Így is
fogalmazhatunk: a Szűzanya, illetve Nagyboldogasszony égi királynői
eszményében látta Szent István megvalósíthatónak a többirányzatú keresztény
világ egységesítését… És most még arra is felhívom a figyelmeteket, hogy az
Intelmeknek a birodalmi gondolatról szóló részében Szent István időálló koncepciót fejt ki, annyira
időállót, hogy Alighieri Dante mint több évszázados, de még mindig
legaktuálisabb koncepciót fejti ki újra, mégpedig igen szenvedélyesen.
VITÉZ Hát persze… Persze hogy semmi mást nem teszel,
felség, mint visszavetíted a saját gondolataidat a Szent István korába.
MÁTYÁS Ez nagyon súlyos vád, János atya! És mily
meggondolatlanul vádolsz… Mikor olvastad utoljára Szent István szép üzenetét?
VITÉZ Nem is olyan régen.
CSEZMICEI Itt van… Megtaláltam.
MÁTYÁS (átveszi) Ki
legyen a döntőbíró? Adjuk oda az olasz vendégeknek elolvasásra, ők
elfogulatlanul megítélik.
VITÉZ Ők ne legyenek döntőbírák… Ők azonnal
felismernék, hogy Szent István is német-római császár akart lenni! Ó, ők
képesek mindig kitalálni az intencióidat.
MÁTYÁS (lapoz) Lássuk
csak, miről szól a hatodik fejezet… Én azt állítottam, hogy amikor Szent
István kimondja, hogy gyönge és törékeny az egynyelvű és egyszokású
ország, akkor nem mást tesz, mint utódai figyelmébe ajánlja a birodalmi
gondolatot.
CSEZMICEI Olvasd csak elfogulatlanul, Felséges Urunk, hogy
magad levonhasd a következtetést: Szent István nem gondolhatott semmiféle
birodalomra.
MÁTYÁS Úgy látom, képtelenek vagytok felfogni
félreértelmezésetek súlyos következményeit, főpapok! A keresztény országok
egységes birodalma eszményének vállalásától szépen megfosztanátok Szent
Istvánt, hogy iszonyatos jóslatot tulajdoníthassatok neki?! Válaszoljatok!
Feltételezitek, hogy valamiféle jóslattól rettegett? Vagy ti rettegtek egy
borzalmas jóslattól? A magyarság kipusztul, és egy magyar király majd arra
kényszerül, hogy idegen népeket telepítsen be?! Szent István királlyal, aki –
akár büszkék vagyunk nagy önbizalmára, akár restelljük – hitt benne, hogy
ő vagy utódai a keresztény világot világkirályként kormányozhatják, hát
vele, éppen vele valamiféle betelepítési koncepciót fogadtatnátok el?…
Olvassátok Szent István Intelmeit elfogulatlanul! Ne féljetek a Szent István
gondolataitól! Miért kellene félnetek?!
VITÉZ Ne előadást tarts, Felséges Urunk! Az Intelmek
ott van a kezedben, elemezd hát a szöveget.
MÁTYÁS Azt teszem… Megtaláltam… Itt van, amit kerestem. A
korabeli divatos birodalmi gondolatot kifejtvén, a Római Birodalmat hozza fel
példának. Olvassuk: „Mi által növekedett mindenekelőtt a Római Birodalom,
és magasztaltattak fel és lettek dicsőségesebbé a római királyok, ha nem
azáltal, hogy sok nemes és bölcs sereglett oda különböző
területekről?” Miképpen lehet ezt értelmezni? Csakis a római történelem
figyelembevételével. Mi lett a nemesek és bölcsek Rómába való sereglésének a
következménye? Bizony nem Róma és környékének benépesítése, hanem a
terjeszkedés, azaz a Római Birodalom kialakulása… Miért gondolt volna Szent
István másra, mint birodalomra, az ő korában oly népszerű birodalmi
eszményre? Az összes keresztények egységére… És itt van az Intelmek e
fejezetének utolsó bekezdése… Ezt mondja Szent István: „Ha pedig te arra adnád
magad, hogy tönkre tedd, amit én építettem, vagy szétszórd, amit egyesítettem,
kétségtelenül igen nagy kárt szenvedne királyságod. Hogy ez ne legyen, naponta
nagyobbítsd a te országodat, hogy a te koronádat mindenki fenségesnek tartsa.”
CSEZMICEI De hiszen ezt sem csak úgy lehet érteni, hogy
legyen a keresztény világ királya!
MÁTYÁS Legtiszteltebb főpapjaim! Hát nagy bűn,
megbocsáthatatlanul nagy, ha Szent István kései utóda megpróbál megfelelni
annak az eszménynek, amelyet Szent István a világkirályságról vallott?!
CSEZMICEI Bárcsak igazad lenne, felség. Én mást látok.
VITÉZ (szomorúan) Nem
az most a kérdés, hogy mi van Szent István Intelmeiben… Annak az eszménynek
próbálnál megfelelni, amely a te Isten akarata szerint való küldetésednek felel
meg, s nem annak, amely a Szent Istvánénak felelt meg.
Elindul. Csezmicei János követi.
MÁTYÁS A nyugati hadjárat kérdésében, nyugodjatok meg, nem
egyedül döntök… Igen, tanács elé bocsátom a háború ügyét.
VITÉZ (visszafordul) Nincs
már Magyarországon olyan gyülekezet, sem tanács, sem országgyűlés, amely
ellent próbálna mondani neked.
Sötét.
9. kép
Mátyás
és udvara. Vacsora közben. Mindannyian. Mátyás mellett Beatrix ül. Többen rajta
felejtik a szemüket a királynén, hiszen csak néhány hónap telt el az
esküvő óta.
BEATRIX (csak Mátyás
hallja, amit mond) Nem, mégsem megyek el az összejöveteletekre. Olyan komor
az az olvasóterem, azzal a sok könyvvel.
MÁTYÁS Ha a feleségek társaságát többször igénybe vennéd,
annak én is jobban örülnék.
BEATRIX Azokat meg unom.
MÁTYÁS Üzenhetnél nápolyi barátnőidnek, hogy
látogassanak meg.
BEATRIX Veled szeretek lenni, csak veled!
MÁTYÁS Hát legyél mindig velem.
BEATRIX Én lennék! De mindig elfelejted, hogy veled vagyok!
MÁTYÁS (kacag) Figyelmeztess.
BEATRIX Velem miért nem beszélgetsz a
művészetekről meg…? Meg az uralkodásról.
MÁTYÁS (vidáman) Veled
nem beszélgetek az uralkodásról? Fejtsd
meg a titkát a következő soroknak. (Szavalja.)
„Mert a Császár, kinek fenn áll hatalma, / általam (mert törvénye ellen
éltem) / nem engedi, hogy nyílna birodalma. / Úr mindenütt s ott kormányoz az
égben, / ó boldog, kit oda választ az üdvre, / hol városában ül királyi
székben!”
BEATRIX Amit most elszavaltál, azt értenem is kellene?
MÁTYÁS Értened kellene. Mindenkinek értenie kellene. De én
sem értem. (Feláll, ismét elszavalja.) Fejtsétek
meg számomra e fontos sorokat! Dante írta… Én megtanultam kívülről, ti
fejtsétek meg.
GALEOTTO Ó, mások is megpróbálták már megfejteni Dante
legtalányosabb sorait! Senkinek sem sikerült, nem bizony…
BEATRIX Értenünk kellene, hogy a császár miért az Égben
kormányoz?
MÁTYÁS Értenünk kellene, hiszen az uralkodás titkáról írta
Dante.
UGOLETTI Ha az uralkodás titkáról írta, akkor te biztosan
érted, felséges úr.
TUBERO Az bizonyos, hogy Danténál a császár az Élő Égi
Igazság. És ha az Élő Igazság Isten önvédő megnyilvánulása, a
legnagyobb Erő, a legszilárdabb Hatalom, akkor…
GALEOTTO Akkor ő az, aki a királlyal közvetlenül
tartja a kapcsolatot.
MÁTYÁS Tartaná a kapcsolatot, ha a király kiérdemelné.
BEATRIX Tréfát űztök mindenből.
MÁTYÁS Mi abban a tréfás, hogy mindent el kell követnem,
hogy az Égi Igazság érdemesnek találjon arra, hogy tartsa velem a kapcsolatot?
BEATRIX (halkan, csak
Mátyásnak) Hát csak tartsa… De az alattvalóid
jelenlétében ne szavalj Dantétól.
MÁTYÁS Csak a barátaim jelenlétében.
BEATRIX Kinevetnek… Kinevetnek, ha felfoghatatlan számukra,
amit mondasz… Elveszted tekintélyedet és hatalmadat.
MÁTYÁS (kacag) Ne
merjek beszélni előttük, hogy megőrizzem tekintélyemet és hatalmamat?
Épp a király alakoskodjon?
BEATRIX Aki sokat beszél, könnyen nevetségessé válik.
MÁTYÁS Márpedig én szeretek beszélni.
BEATRIX Nem hallgatsz rám… Már nem szeretsz?
MÁTYÁS Nagyon szeretlek, tudod.
BEATRIX Viselkedj úgy, hogy asszonyod ne csalódhasson
benned.
MÁTYÁS Nem viselkedhetek úgy, ahogy teszerinted viselkednie
kell egy királynak, csak úgy viselkedhetek, ahogy énszerintem viselkednie kell
egy királynak… A szerelmedet akkor veszíteném el, ha kedved szerint
viselkednék.
BEATRIX Ó, milyen ravasz vagy… Ilyen ravasz ne akkor légy,
amikor a hitvesed fülébe sugdosol, hanem amikor az országgyűlésben
szónokolsz.
MÁTYÁS Hallgassuk a regösöket. Sokat tanulhatunk
tőlük.
Int a regösöknek, akik
a Júlia szép leány című balladát
kezdik el énekelni.
REGÖSÖK
Júlia szép leány egykoron kimöne
Búzavirág-szödni a búzamezőbe,
Búzavirág-szödni, koszorúba kötni,
Koszorúba kötni, magát ott mulatni.
Föl is föltekinte a magos egekbe,
Egy szép gyalog-ösvény hát ott jődögél le,
Azon ereszködék fodor fejér bárány,
A napot s a hódat szarva között hozván;
A fényös csillagot a homlokán hozta,
Két szép arany perec, aj, a két szarvába.
Aj, a két ódalán két szép égő gyertya,
Mennyi szőre-szála, annyi csillag rajta.
Szóval mondja neki fodor fejér bárány:
– Meg ne ijedj tőlem, Júlia szép leány!
Mert most esött héjja szüzek seröginek,
Ha eljőnél velem, én oda vinnélek,
A mennyei karba, a szönt szüzek közi,
Hogy bételnék veled azok kegyös rendi.
A mennyei kócsot adnám a kezedbe,
Első kakasszókor jőnék nézésödre,
Másod kakasszókor tégöd megkérnélek,
Harmad kakasszókor tégöd elvinnélek.
POLIZIANO (amikor a
regösök éneke elhalkul, a körülötte ülőkhöz) Miért ne lehetne Mátyás
királyunk példaképe Nagy Sándor?! Nagy Sándor személyében Európa győzi le
Ázsiát! Nagy Sándor a fegyverbe öltözött görög kultúra! Mátyás magyar király
pedig legyen a fegyverbe öltözött mai európai kultúra!
GALEOTTO Ó, az igazi harc nem Krisztus és a Sátán küzdelme?
Az igazi harc kultúrák harca?
CONSTANZI Megint harcoltok a király lelkéért, már megint…
Folytassátok, ha méltóképpen tudjátok folytatni!
GERGELY Én biztos vagyok benne, hogy Angelo barátunk a
legszebb érveket hozta fel Nagy Sándor mellett… De Mátyás urunk eszményképe már
régóta Attila… És miért volna ez helytelen? Az az Attila a Mátyás urunk
eszményképe, aki Isten szolgája volt… Isten szolgája: Isten ostora… Nagy Sándor
mára mi lett? Az istenített ember, az Isten helyére pályázó…
VITÉZ Úgy beszéltek, mintha elfelejtettétek volna, hogy
Őfelsége gyermekkorában sem szorult arra, hogy eszményképet válasszunk
számára. Akinek Hunyadi János az édesapja, annak miképpen lehetne más a
példaképe, mint Hunyadi János?!
BONFINI És mégis Attila! Végre megértettem, végre én is
megértettem! (Mátyás asztalához siet.) Felség,
én végre megértettem, miért olyan fontos számodra Attila!
MÁTYÁS Csakugyan?
BONFINI Attila előtt is fordított már vissza
győztes hadvezér hadsereget égi parancsra, minden földi kényszer nélkül,
de utána már nem. Én a parancsot nem e világból kaptam, mondhatta Attila. Aki a
parancsot kiadta, az az Élő Égi Igazság, Isten önvédő
megnyilvánulása: Isten Attila jelenlétében tehát ismét megnyilatkozott, látható
formát öltött – és ez a legnagyobb bizonyossága annak, hogy a legsorsdöntőbb
helyzetekben ismét látható alakot vesz föl, testet ölt, megnyilatkozik,
érvényesíti akaratát… És ez a mai magyarság és a mai emberiség legnagyobb
reménye.
MÁTYÁS Szépen beszéltél, Antonio. Köszönöm.
REGÖSÖK (folytatják
éneküket)
Az anyjához fordul Júlia szép leány,
Szóval mondja neki: – Anyám, édösanyám!
Én is csak kimönék búzavirág-szödni,
Búzavirág-szödni, koszorúba kötni,
Koszorúba kötni, magamot mulatni.
Föl is föltekinték a magos egekbe,
Egy szép gyalog-ösvény hát ott jődögél le,
Azon ereszködék fodor fejér bárány,
A napot s a hódat szarva között hozván;
A fényös csillagot a homlokán hozta,
Két szép arany perec, aj, a két szarvába.
Aj, a két ódalán két szép égő gyertya;
Mennyi szőre-szála, annyi csillag rajta.
Szóval mondja neköm fodor fejér bárány:
– Meg ne ijedj tőlem, Júlia szép leány!
Mert most esött héjja szüzek seröginek;
Ha elmönnék vélle, hogy oda vinnének
A mennyei karba, a szönt szüzek közi,
Hogy bételnék velem azok kegyös rendi;
A mennyei kócsot a kezembe adja,
Első kakasszókor jőnek látásomra,
Másod kakasszókor ingömöt megkérnek,
Harmad kakasszókor ingömöt elvisznek.
CONSTANZI Az most
az egyetlen baj, hogy Őfelségének egyetlen jó portréja sincs!
BANDINI A rossz portréit is meg kellene semmisíteni.
Mindet.
UGOLETTI Nem te vagy hivatott eldönteni, hogy rosszak vagy
sem.
BANDINI Mátyásról nem készülhet portré. Semmi sem
veszélyesebb a portrékészítésnél… Rossz útra viheti az embert… Az ember a
portré segítségével azonosíthatja magát arcképével, az arcával, testi
valójával… Azzal, ami jelentéktelen, mulandó része.
POLIZIANO (szónokolva)
Ellenkezőleg! A portréfestő célja: megpillantani az ember Égi
Énjét… A festő, az igazi, nem mást tesz, mint hogy a földi énjével
azonosított ember létezésének középpontját áthelyezi a magasabb rendű
világba. A portré bizony a jelen idejű én és az Időtlen Én
viszonyáról szól… Igen, az igazi festő varázslata által az ember képessé
válik arra, hogy létezésének középpontját földi létében is áthelyezze
Időtlen Énje középpontjába.
CONSTANZI Hagy már abba ezt a zavaros szövegelést! Nem
látod, hogy senki sem érti?!
UGOLETTI (ő is
szónokol) Miért van az, hogy az ember csak úgy képes létezni, ha keveset
lát, ha nem látja a valóságot a maga teljességében, ha nem ismeri fel, illetve
nem fogja fel saját Szellemét?! Saját Szellemét, azaz időtlen Énjét?!
TUBERO Miért ne készülne éppen Őfelségéről
portré?
UGOLETTI Rossz portré ne készüljön róla. Hiteltelen. A
legtöbb portré hazudik.
REGÖSÖK (folytatják
éneküket)
„Sirass, anyám, sirass, éltömbe hadd halljam,
Hadd halljam éltömbe, hogy siratsz hótomban!
– Leányom, leányom! Virágos kertömbe
Első raj méhömnek gyönge lépecskéje,
Gyönge lépecskének sárguló viasza,
Sárog viaszának fődön futó füstje,
Fődön futó füstje s mennybe ható lángja!
A mennyei harang húzatlan szólalék,
A mennyei ajtó nyitatlan megnyílék,
Jaj! az én leányom oda bévezeték.”
A regösök kivonulnak.
VITÉZ (miután a
regösök éneke elhalkul) Szívesen visszatérnék tegnapi vitánk néhány
kérdésére.
MÁTYÁS Ha úgy látod, hogy van értelme.
VITÉZ Amíg nem ellenségei, hanem ellenfelei vagyunk
egymásnak.
MÁTYÁS Ezt szépen és helyesen mondtad… Nos, ki vele, mit
szeretnél?
VITÉZ Küldj engem követségbe Őszentségéhez, Janus
atyát pedig a császárhoz, meglátod, nem lesz eredménytelen a fáradozásunk.
MÁTYÁS Szép ígéretekkel jönnétek haza.
VITÉZ Oktalanul vagy ennyire bizalmatlan.
MÁTYÁS V. Kelemen óta minden pápának meg kell küzdenie a
bizalmatlansággal… V. Kelemen árulása óta senki a főpapok közül nem áll
gyanú felett!
VITÉZ (ironikus
mosollyal) V. Kelemen itt most valóban jó példa… Ő Szép Fülöp francia
király házi papjaként viselkedett… És te is mintha elvárnád, hogy az esztergomi
érsek házi papodként viselkedjék.
MÁTYÁS (indulatosan) Éppenséggel
az a bajom veletek, hogy úgy gondolkoztok és úgy viselkedtek, mintha nem is
papok volnátok! A király szavaiban már nem keresitek Isten akaratát… Azt
keresitek, sérti-e a király szava főpapi hatalmatokat.
VITÉZ Nem a hatalmunkat féltjük, hanem az országot.
MÁTYÁS Atyám sokszor megverte a törököt, de nem
semmisítette meg… Én meg fogom törni a török erejét, mégpedig véglegesen… Az
utolsó keresztény falut is felszabadítom… Ez a célom… De megvalósítására
egyelőre gyenge vagyok… Egyedül gyenge vagyok. Egyedül?! Egyedül a Török
Birodalom szívéig nem tudok eljutni, a Német-római Birodalom szívéig viszont
igen… Ha nem egységesítem a keresztény világot, sohasem fog egységesülni… És
Magyarországot a töröktől csak az egységes keresztény birodalom menti meg.
VITÉZ Nem fogod tudni egységesíteni a keresztény világot!
MÁTYÁS Ó, bárcsak ne lenne szükség a keresztény világ
megigazulásához az én fegyvereim fenyegetésére… Bárcsak ne kellene többé
Istennek földi királyt ostorként vagy kardként használni…
VITÉZ Kiválasztottnak, az Ég kegyeltjének tekinted magad…
Joggal… De mintha nem tudnád, mire választott ki téged az Ég… És nem szabad
tévedned. Nincs jogod tévedni! Mert a Te sorsod és a magyarság sorsa össze van
kötve…
MÁTYÁS Mondtam: a török
birodalom szívéig nem tudok
eljutni hadaimmal, a német-római birodalom szívéig viszont igen.
VITÉZ Kikkel olvastatsz te újabban a csillagokból? Csak az
olasz léhűtőkben bízol?… Legalább azt vennéd tekintetbe, hogy ha
Őszentsége tudomást szerez „nagy” terveidről, haladéktalanul
kiközösít.
MÁTYÁS (vidáman) Hogy
közösíthetne ki, ha hadaim Rómában…
VITÉZ Ó, Hunyadi Mátyás megtenné, amit Attila sem tett meg?
MÁTYÁS Ne aggódj, nem ellenségként érkezem Rómába.
VITÉZ Ó, Róma védői felfogják, mit ért Mátyás a magyar
küldetésen, és kard helyett virágot fognak szorongatni a markukban… Ha
Őszentsége elmulasztaná kiközösítésedet elrendelni, akkor én fogom
kezdeményezni a kiközösítésedet!
MÁTYÁS Csodálkozom, hogy eddig nem kezdeményezted.
VITÉZ (csendesen) Valamikor
együtt olvastuk ki a csillagokból Isten akaratát. És amit királyként
elvégeztél, az megfelelt annak, amit kiolvastunk. De már nem bízol bennem.
MÁTYÁS Ha nem bízom benned, akkor az csak azért van, mert
kishitű lettél.
VITÉZ A te királyi bölcsességed pedig mivé változott át?
Merészséggé.
MÁTYÁS (felnevet) Aki
így mer beszélni királyával, annak csak tiszta lehet a lelkiismerete. (Szünet, majd nagyon komolyan.) Szeretném
újra kiérdemelni a bizalmadat, János atya.
Sötét, majd függöny.
(Folytatjuk)