Kortárs

 

Somos Béla

 

Mégis felel

Tudom, hogy nem létezel
de kell valakihez szólni
kell hinni hogy kérdezel
és illendő válaszolni

igen, te vagy a fájdalom
te vagy a csend a csendben
amíg a csöndet hallgatom
a csöndnek kell felelnem

te vagy az út az úttalan
időtlen végtelenben
te vagy hogy ne legyek magam
és legyen hova mennem

te vagy a cél a céltalan
földi vendégség-létben
hogy kezdete és vége van

Mért igen és miért nem

Te vagy a Semmi: életem
két pontja közé bezártan
Te: a kitalált értelem
Te: én valaki másban

Apám anyám ki tudja hol
csúnyán magamra hagytak
Te vagy: aki nem válaszol(sz)
s mégis felelsz magamnak