Németi Rudolf

Kertszéli fa

(KAF-revisio)

Kertszéli fa, talpig fehérben.
Vakító hírhozó?
Niké, kitárni készen
felhabzó szárnyait?

Tajték? Annunciáló
sziromzuhatag?
Halálra szánt kerub?
Lebomló meggyfa csak?

Tavasz virága? Őszé?
Ki ontja szirmait?
Hogy az szerettél volna?...
Hisz már a dér vakít.

Születésnapomra

180 centi, 81 kiló.
Snájdig vagyok vagy rákos?
Nem én döntöm el, az a jó.
Leszálló ág, akárhogy is.

Van, aki innen megszökik.
És van, aki csak gondol.
Hová, ha el, és mire jut?
S mikor elég a jóból?

Probléma van, hát bokra is.
Az ember lelke vásik.
Magántörténet. Az, ami.
Kitart tán mindhalálig.