Restár Sándor

a kilátás

őszül
– esőben történik velem
a majdnem történelem
– a kilátás
kilátástalansága
:
a HIÁBA
ha csupán a semmi
– a menni
vagy maradni
osztódása
– ami ketrec vagy kalitka
(jól vagyok? – ALIGHA!)
– ilyenkor beásom magam
a kitalált csendéletbe
ahol
gond vagyok
és gondozott
ápolt
és ápolatlan
:
belső tájam
kietlen
lakatlan
– szívemen-számon
lakat van

… hát?

talán ezt a cigarettát
is
el kéne dobni
(örökre)
:
tudom nehéz
meg különben is
maga olyan
orális típus
Restár úr!

– ez tökéletesen így van
doktornő!
– de azt tán
ön is belát(hat)ja
hogy csiklóval
a számban
nem rohangálhatok
az idők végezetéig!