Kerék Imre

Van Gogh: A festő szobája Arles-ban

Két szék. Egy ágy. Tenyérnyi asztal
kancsóval, üvegpoharakkal.
Pár kép. Néhány fogason lógó,
testtelenné-nyűtt ruhadarab.
A pőrén kitárulkozó
szegénység rendje. Semmi
hivalgás, cicoma.
Ennyi csak.

És mégis, itt
valószínűtlen, ünnepi
fény ömlik el a tárgyakon,
s hangszerekként fölcsendülő
színek: halványzöld, lila, citromsárga,
piros, kék boldog eufóriája
és meghitt nyugalom.

Mintha vendégei
lennénk valakinek,
ki láthatatlan,
mégis jelenvalóan
jár-kel közénk vegyülve,
vizet önt a pohárba,
leül, pipára gyújt.
S mint bútorai: ragyog ő is
időtlen-árnyéktalanul.