Dr. Medgyesi Eugénia főorvos bőrgyógyász szakorvos kozmetológus akupunktúrás orvos Elérhetősége kedd, szerda és péntek délután: Bp. XIII. ker. Radnóti u. 21/b tel: 0630-730-0446, de küldhet e-mail-t is!

Akupunktúra dióhéjban - kiegészítő gyógymódok (2.)
2001.02.04 13:33

Kedves Olvasóm!

A hagyományos keleti orvoslás nagy hangsúlyt fektet a jó egészség megtartására, a betegségek megelőzésére. Mint az előző részben már említettem, léteznek olyan eljárások, melyekkel saját magunk is tehetünk ezért. Mindegyik módszernek, mely ebbe a körbe tartozik, az a lényege, hogy megőrizzük az életerőt, a Qí-t. Ez azt jelenti, hogy harmonikussá kell tegyük, azaz arra törekszünk, hogy egyensúlyban tartsuk a Yin és Yang oldalát, valamint az élettani folyamatainkat mozgató öt elemet, melyek hatása szervezetünkben is érvényesül, szintén harmonikussá kell tennünk.

Ejtsünk néhány szót a táplálkozásról!

A felvett táplálék a gyomorba kerül, ahol megkezdődik az emésztés. Az emésztés folyamatában fontos szerepet játszik a lép, mely a gyomor yin párja. (Az első részben említettem, hogy a keleti orvoslásban a szervek funkciói nem fedik a nyugati orvoslásban megszokottakat. A lépnek tulajdonított funkciók magukban foglalják a hasnyálmirigy funkcióit, sőt a mellékvesééből is néhányat. Talán helyesebb lenne egy másik elnevezéssel illetni őt.) A lép az a szerv, amelyik elválasztja a „tisztát a tisztátalantól”, azaz kivonja a táplálékból a fontos, hasznos anyagokat. Ezeknek a hasznos anyagoknak az esszenciájából képződik az ún. tápláló energia, mely az energiacsatornákban kering. Ebből is látszik, hogy milyen fontos, központi szerepet játszik a lép szervezetünkben, és hogy milyen fontos, hogy milyen a felvett táplálék minősége, hiszen ebből építjük fel szervezetünket, mind anyagi, mind energetikai vonatkozásban.

Éppen ezért a táplálkozástan egyik fontos alapelve, hogy a lép működését nem szabad diétahibákkal károsítani. A lép a föld elemhez tartozik, melynek természete a nedvesség. Minden kívülről ható nedves, hideg ezért kártékony rá. Ezért általános érvényű szabályként elmondható, hogy a nyers saláták, melyek a föld hidegét és nedvességét viszik be szervezetünkbe, csak korlátozott mennyiségben fogyaszthatók. A gyakorlatban arra szoktuk felhívni pácienseink figyelmét, hogy az elfogyasztott ételmennyiségnek csak az 1/3-a legyen nyers saláta. Különösen érvényes mindez olyan embereknél, akiknél amúgy is a lép működészavara észlelhető. Forrázással, párolással kivonható a salátákból a nedvesség, úgyhogy ilyen előkészítés után már nem áll fenn ez a korlátozás.

Gondolom, sokan észrevették, hogy mindez ellentmond a ma oly divatos nyers salátadiétáknak. A gyakorlatban azt látjuk valóban, hogy hosszú időn keresztül, kizárólag nyers salátákkal táplálkozó embereknél komoly energetikai szervproblémák alakulnak ki, éppen ezért mi nem támogatjuk ezt a diétát, ugyanúgy, ahogy a vegetáriánus diétát sem. A táplálékok közül a húsok képviselik a yang ételeket, ezért nem szabad kirekesztenünk őket étrendünkből. A meleg folyadékok, táplálékok fogyasztása ugyancsak emésztést segítő tényező, ugyancsak a lép munkáját segíti, hiszen így megspóroljuk azt az energiaveszteséget, amit a hideg étel felmelegítése során elhasználunk.

Az általános szabályok közé tartozik még, hogy általában olyan ételeket fogyasszunk, melyek lakóterületünkön adottak. Kerüljük az egzotikus, távoli földrészek ételeit, hiszen a mi felépítésünk, energetikai rendszerünk ahhoz a környezethez kapcsolódik, ahol születtünk, élünk.

Miként a gyógynövényeknél, ugyanúgy a táplálékok megválasztásánál is figyelembe veendő szempont a táplálék természete, hőmérséklete és a zamata (íze). A táplálék természetén azt értjük, hogy hideget vagy meleget visz-e be szervezetünkbe (akik végigkövették irásaimat, remélem, tisztában vannak vele, hogy meleg = yang, hideg=yin). Ezen nem az étel hőmérséklete értendő, hiszen a fagyasztószekrényből kivett cseresznyepaprika mirelit állapotában is tüzet, hőséget hoz magával. A forró víz hideg természetű, meleg hőmérsékletű táplálék, mely belülről nem melegít, csak akkor, ha valamilyen meleg természetű fűszert vagy zsiradékot teszünk bele.

Melyek azok az ételek, melyek hideg és melyek azok, amelyek meleg természetűek?

Természetesen az összes ételfajtát felsorolni igen hosszadalmas és unalmas lenne, úgyhogy nagy általánosságban beszélnék erről. Hideg természetű növényi táplálékok azok, melyek a földben fejlődnek ki és a föld hidegét és nedvességét hozzák magukkal - gyökerek, gumók, mint a répa, burgonya, a fejes saláta, káposzta. Meleg természetűek azok, melyek a nap melegén érlelődtek, és az égből kapott energiákat hozzák magukkal, mint például a magok, a paprika, paradicsom, barack. Az állati eredetű táplálékok közül a hideg (yin) természetű ételekhez tartozik a tej, a sajtok és a zsiradékok, a meleg (yang) oldalhoz tartozik a tojás, a hús és a hal.

Milyen gyakorlati következményei vannak mindennek?

Minden olyan állapotban, amikor yang túlsúly van a szervezetben – pl. alkati yang túlsúly (testes, harsány, izgő-mozgó, indulatos emberek), lázas betegségek - „hűteni kell a yangot”, tehát hideg természetű ételek fogyasztása javasolt. Olyan állapotokban, amikor a yin van túlsúlyban – pl. alkati yin túlsúly (gyenge, fáradékony, halk szavú, erőtlen emberek), legyengüléssel járó, krónikus betegségek - „erősíteni kell a yangot”, meleg természetű ételek javasoltak.

Az ételek zamata (íze) ugyancsak döntő jelentőségű a táplálékok megválasztásánál. Nem szeretnék ismétlésekbe bocsátkozni, ugyanis a táplálékok zamataira ugyanazok a jellemzők vonatkoznak, melyekről az előző részben a gyógynövények kapcsán beszéltem. Tehát az öt elem tanát követve az öt elemhez tartozó öt belső szervhez társulnak a rájuk jellemző ízek, melyeknek már a nyugati kutatások szerint is rájuk jellemző energetikai hatásuk van. Általánosságban azonban néhány dologra felhívnám a figyelmet.

Egy-egy íz megválasztásánál sohase essünk túlzásokba, mert ha túlzásba visszük egy-egy íz fogyasztását, az szintén problémákhoz vezethet. Túl sok édesség, pl. árthat a lépnek, annak ellenére, hogy az édes íz a léphez tartozik. Az ételek készítésénél figyelemmel kell lenni az ízek harmóniájára is. Azt hiszem, jól ismert a kínai csípős-savanyú leves, ahol a csípős keringteti a Qí-t, a savanyú pedig összehúz, megerősít, tehát meggátolja, hogy a fontos testnedveket elveszítsük. Ugyanakkor ez a két íz egymást ellensúlyozza, tehát együttes fogyasztásuk megakadályozza, hogy egyikük túlzása károsítsa szervezetünket. Végül nem véletlen, ha egy-egy ízt kívánunk. Ez felhívja a figyelmet arra, hogy az adott ízhez tartozó szervünkkel probléma van. A helyes táplálkozással a gyógykezelést is segíthetjük, enyhébb esetben még az is elérhető, hogy az feleslegessé válik, mint ahogy a legenda tartja, miszerint élt az ősidőkben egy olyan szakács, aki a leveseivel gyógyította meg császárát.

Kedves Olvasóm, ennyit dióhéjban az étkezésről. A következő rész a Qígong-ról szól majd. Ha kérdése lenne, küldjön e-mailt!