|
|
Magyarországi Eötvös-premier a fesztiválon A tavalyi Budapesti Tavaszi Fesztiválon nagy sikerrel mutatták be Eötvös Péter Három nővér című művét a Magyar Állami Operaházban, Szabó István rendezésében. Az idei programsorozaton sem kell a közönségnek nélkülöznie Eötvös Pétert. A komponista vezényli a fesztivál zárókoncertjét, ám előtte, március 25-én este a Thália Színházban színre kerül Az álmok hídján mentem át című színpadi hangjátéka Almási-Tóth András rendezésében. A művet Hamvai Kornél fordította, vezényel Vajda Gergely. A prózai főszerepet Kováts Adél alakítja, közreműködik Gerard Buquet, Michael Svoboda, és az UMZE Kamaraegyüttes. Eötvös Pétert 14 évesen vette föl a Zenekadémiára Kodály Zoltán, 1963-ban diplomázott zeneszerzés szakon majd Kölnbe ment, hogy tanulmányait folytassa. Itt került kapcsolatba Stockhausennel, majd Párizsban Pierre Boulezzel, az Ensemble InterContemporain, a kortárs zenei központ létrehozójával. Most a hollandiai Hilversumban irányítja a fiatal zeneszerzőket és karmestereket képző Nemzetközi Eötvös Intézetet. Három nővér című operája töretlenül sikeres szerte Európában. Az álmok hídján mentem át című művét a 2000. év elején mutatták be Párizsban, decemberben pedig a bécsi Klangforumon volt hallható. A kompozíció műfaját tekintve hangszínháznak, hangjátéknak nevezhető, s hangulatilag jelenít meg egy furcsa, félig álom, félig valóság történetet, melynek alapjául a Lady Sarashina néven ismert hölgynek a XI. századi Japánban írt versei és naplójegyzetei szolgáltak. Eötvös Péter “színpadi hangjátéka" alapvetően változtatja meg a zenés színházról alkotott elképzeléseinket. Itt nem egy szavakkal elmesélhető történet van megzenésítve, mint a “hagyományos" zenés színházban. A főszereplők a hangok, mert a “történet" elmesélhetetlen “hagyományos" zenés színházi eszközökkel. Eötvös zenéje nem a “szöveg alatti" kifejezését szolgálja, hanem átveszi a szöveg szerepét. Egymásba érnek a kifejezési módok, zene és próza, hang és gesztus, hangszer és színész. Emberek és hangok együtt léteznek, a zene emberi beszéddé, az emberi beszéd zenévé válik. A színház hangokká, a hang színházzá. Sosem “láttunk" még ennyire élő hangokat színházban. A szereplők beszélnek és körülfogják őket a hangok. Majd hanggá válnak, majd újra emberré, szavakká, gesztusokká. Csak csekély részét tudjuk megfogalmazni annak a végtelennek, amit magunkban hordozunk. A szavak végesek. A szavakon túl ott a zene. Egy élet sok apró története valójában ugyanaz a történet. A kis, elmesélhető történetek közötti híd hangokból áll. És belépünk a színházba és átlépjük az álmok hídját. Eötvös Péter műve igazi színház. Csak színházban jöhet létre ez az élmény: a szemünk láttára lélegző, érző, élő emberek és hangok varázslata 55 perc hang, csoda. Fesztiválprogram - Opera | Eötvös Péter honlapja | Eötvös Péter művei | Diszkográfia |
|