|
|
MTI < Távirati stílus >
|
|
Budapesti Tavaszi Fesztivál
2002. március 16 - április 1.
|
|
|
|
Kovalik és a Kékszakállú
Premiert tartanak a Magyar Állami Operaházban is a Budapesti Tavaszi Fesztivál alatt. Március 31-én, illetve április 1-jén Bartók Béla egyetlen operája, A kékszakállú herceg vára kerül színre. A mű eddig is folyamatosan műsoron volt a Magyar Állami Operaházban, még a tavalyi évadban is játszották nagy sikerrel. Ám ennek ellenére a direktor, Szinetár Miklós úgy döntött, itt az ideje, hogy új felfogásban, egy új rendezésben kerüljön színpadra a mű. Rögtön tudta is, kire kell bíznia a munkát.
Kovalik Balázs az utóbbi évek legsikeresebb operarendezője. Budapesten például Puccini Turandotját, Ligeti György Le Grande Macabre című művét és Britten Peter Grimesát állította színpadra, Szegeden pedig színre vitte A sevillai borbélyt is. S most végre megkapta azt az operát, amit mindig is szeretett volna megrendezni. A Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében újítják fel A kékszakállút - kettős szereposztásban, két-két fiatal énekessel: Rácz Istvánnal és Kovács Annamáriával, illetve Fried Péterrel és Meláth Andreával.
"Ha meg kellene neveznem egy operát, amit egy lakatlan szigetre magammal vinnék, akkor az A kékszakállú herceg vára lenne - mondja Kovalik Balázs. - Csupán hatvanpercnyi zene, s mindent benne van, ami a zenész színházhoz szükségeltetik. A legőszintébb opera, nincs semmiféle mellébeszélés."
Bartók művéről persze anno nem nyilatkoztak ilyen lelkesen. Sőt, az 1911-ben márciustól szeptemberig megkomponált mű a Lipótvárosi Kaszinó megnyitására hirdetett operapályázaton megbukott: a zsűri előadhatatlannak minősítette. Hét évet kellett várni a premierre, ám ekkor már teljes volt a siker. Azóta is folyamatosan repertoáron volt a mű. "Én 10-11 évesen láttam, ha jól emlékszem, Mikó András rendezésében - így Kovalik. - Ekkor tudtam, ez bizony a kedvenc operám." A fiatal rendező már gyerekként is foglalkozott a művel, bábelőadás formájában otthon bemutatta első Kékszakállú-feldolgozását. Diplomarendezése is a Bartók-opera volt Münchenben, 1997-ben. Aztán nem sokkal később a Magyar Állami Operaház kairói vendégjátéka alkalmával ismét színpadra állíthatta - ahogy ő fogalmaz, inkább színpadra dobálhatta, látványtervezhette - a művet. "Mindezek ellenére nem vagyok gondban. Bartók darabját rengetegszer lehet újrafogalmazni" - mondja a rendező.
Célja ezúttal az volt, hogy olyan énekes játssza a címszerepet, illetve Juditot, aki korábban még nem találkozott a művel. "Nem láttam volna értelmét régiekkel dolgozni, akik esetleg már több rendezésben is énekelték a szerepeket. Az csupán egy dekorációs játék lenne." Így viszont négy ember intim történetéről van szó. A rendező ugyanis együtt gondolkodik a karmesterrel és a két szereplővel. Mindebből aztán megszületik a mű, amely, ahogy Kovalik fogalmaz, egy kimetszett térben játszódik, egy páston, ahol a Kékszakállú és Judit között dúló érzelmi csata lejátszódik.
A jövő évadban ismét különlegességgel áll majd a közönség elé Kovalik. Ő kérte a dalszínház vezetését, hadd vigye színre Händel Xerxes című operáját. Szerinte éppen ideje már barokk művet bemutatni. Ezt az operát is jól ismeri már - bár igazság szerint hazánkban nem igazán játszották -, ugyanis főiskolás korában Händel össze zenés művén végigrágta magát. Szerinte a Xerxes népszerű, tökéletes darab, amit nemcsak a vájt fülő régizene barátok kedvelnek majd.
Fesztiválprogram - Opera |
Magyar Állami Operaház
|
|
|
|
|
Könyvajánló < Fókuszban >
|
|
Válasszon olvasnivalót a Fókusz Online Könyváruházból!
|
|
TV, mozi, színház < Portás >
|
|
|
|