|
|
|
|
MTI < Távirati stílus >
|
|
Budapesti Tavaszi Fesztivál
2002. március 16 - április 1.
|
|
|
 |
![[ Hírek ]](feszti/img/Hirek.jpg)
 A titkok zenéje
A Budapesti Tavaszi Fesztivál egyik különleges zenei élményt ígérő előadására kerül sor március 29-én a Dohány utcai Zsinagógában, ahol magyarországi bemutatóként felcsendül René Clemencic Kabbala című oratóriuma. A mű a szerző vezényletével, a Clemecic Consort előadásában hangzik el.
Az Ausztriában élő komponista igazi reneszánsz személyiség: a zeneszerzésen kívül aktívan foglalkozik filozófiával, muzikológiával, régi zenére specializálódott együttesével pedig rendszeresen koncertezik. Neve furulyásként és csembalistaként is jól cseng. Zeneszerzői életműve is tükrözi ezt a sokoldalúságot. Kompozícióinak témáját gyakran meríti a régmúltból, stílusa pedig egyéni ötvözete a legmodernebb zenei törekvéseknek és a középkori, reneszánsz kompozíciós technikáknak. A Kabbala Clemencic sokirányú alkotói érdeklődésének nagyszabású összefoglalása. A rejtett összefüggéseket, titkokat fürkésző ember számára a középkori zsidó misztika olyan hagyományt jelent, mely a dolgok lényegéhez, a kimondhatatlan közelébe vezet. S lehetne-e tökéletesebb nyelvet találnunk a kimondhatatlan kimondására a zenénél.
Moses ben Nahman (Nahmenidész) a nagytekintélyű spanyol kabbalista Tórához írott kommentárjaiban olvashatjuk: "Van egy autentikus hagyományunk, amely szerint az egész Tóra Isten neveiből áll, mégpedig oly módon, hogy a Tórában olvasható szavak egészen másképp, mégpedig ezoterikus nevekké is tagolhatók... Az agáda kijelentése, hogy a Tórát eredetileg fekete tűzzel írták fehér tűzre, nyilvánvalóan igazolja véleményünket, hogy a szöveg folyamatosan íródott, nem tagolódott szavakra, s ez lehetővé tette, hogy mint ezoterikus nevek sorozataként, mint hagyományos módon, történetek és parancsok egymásutánjaként olvassák. A Tórát tehát Mózes olyan formában kapta meg, amelyben a szavak tagolása olvasatul az isteni parancsokat adta ki. Ugyanakkor azonban, szóbeli hagyományként, megkapta a nevek soraként való olvasatot is." A Széfer Jecira (A teremtés könyve), a Zohár mellet a Nahman nyomán kivirágzó középkori zsidó misztika az egyik fő forrásvidéke Clemencic héber nyelvű oratóriumának. Az egyes tételek megfeleltethetők egy-egy misztikus tannak. Ahogy sok középkori kabbalista, úgy ez a mű is a betűk kombinációjából alkotott isteni nevek rejtett üzenetét kutatja. Az első tételben például elhangzik a tetragammaton összes kombinációja abban a formában, melyet a 13. századi zaragózai misztikus, Ábrahám Abulafia a "prófécia igazi tudományának" nevezett. A darab egy másik tételében a 22 szent betű 231 kombinációja válik kimondott, elénekelt szóvá, de az oratórium során felhangzik Isten 72 betűs neve és a 72 isteni név is. A nevek kimondása, Isten megszólítása pedig egyben ima is, melynek erejét a zene sokszorosan felerősíti.
De nem csak a zene szolgálja ily módon ezt a különös szöveget. A szöveg, a maga tiszta, kombinatórikus rendjével meghatározza a zenei szerkezetet is. A hangok egymásutánját ugyanaz a permutációs szabály határozza meg, mint a betűk rendjét. Clemencic ezt az ősi s egyben modern zenei technikát egy szándékoltan nyers, archaizáló már-már rituális szertartás-zene keretei közé helyezi. Az öt férfi énekes (két kontratenor, két tenor és egy basszbariton) mellé egy trombitából, három harsonából és ütőhangszerekből álló zenekar társul. Erre a különleges összeállítású együttesre Clemencic olyan erőteljes zenei tablókat írt, melynek hatása elől nehéz kitérni. Halljuk az ima monotonitását, valóságosnak érezzük a démonok sötét hatalmát, bízunk a kimondott szó erejében, hittel teli a dicsőítés hangja.
Fesztiválprogram - Musica Sacra |
René Clemencic diszkográfia | René Clemencic biográfia | Kabbala Centrum
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Könyvajánló < Fókuszban >
|
|
Válasszon olvasnivalót a Fókusz Online Könyváruházból!
|
|
|
TV, mozi, színház < Portás >
|
|
|
|
|
A Budapesti Tavaszi Fesztivál 
Főoldal 
Budapesti Tavaszi Fesztivál 
Támogatók 
