|
|
|
|
MTI < Távirati stílus >
|
|
Budapesti Tavaszi Fesztivál
2002. március 16 - április 1.
|
|
|
 |
![[ Hírek ]](feszti/img/Hirek.jpg)
Búcsú egy tovatűnő évszázadtól
 Decsényi János oratóriuma
Épp, hogy tovatűnt, máris műalkotásokat követelt megörökítésére a fölöttébb agresszív XX. század. Vagy véletlen volna, hogy mindössze napok választották el Decsényi e tárgyú zeneművének és Mácsai Pál színpadi játékának (Kis Madách) bemutatóját? Annyiban bizonyára, hogy e két vállalkozás nem tudott, nem tudhatott egymásról. Amikor a zeneszerző úgy öt éve munkához kezdett, nem sejthette, mire készül majd a színházi ember élete delén - és ez megfordítva is igaz.
A zene múzsáját nem Cliónak hívták a régi görögök, e bájos hölgy a történészeket óvta a mitológia szerint. Eutherpének más volt a dolga, a muzsikát vigyázandó. Decsényi nem írja, reflektálja a történelmet, teszi kétszeresen is. Mert librettója önmagában is kompozíció. A cím nem holmi hivalkodásból hirdeti: "huszadik századi magyar költők verssoraira". Az önmagában is szubjektív irodalmi anyagot 13 költőnk adományozta Adytól Orbán Ottóig, a zeneműbéli évszázad egyetlen túlélőjéig. Gondolom, ezrével olvasta a komponista a verseket, míg rátalált a szövegkönyvmontázsba illő 28 költemény soraira. Bizonyára eleve volt személyes zenei elgondolása, már verskeresőben is formára és szerkezetre, miközben a megtalált verssorok tovább alakították a hangzó rendet. (Eutherpé végül is az énekelt líra illetékese volt kétezervalahány évvel ezelőtt.)
Mondhatnám, ez végső soron mind mellékes, a dolgozószoba magánügyébe utalandó egy közel kétórás zenemű hallgatása közben. Bizony, az. Csupán az lényeges, ami hallatszik. Nagyon szilárd zenei szerkezet képes összeolvasztani Ady és Babits, József Attila és Radnóti, Szabó Lőrinc és Vas István, Nagy László, Tandori és Orbán költészetét, nem is szólva Illyés Gyuláról, Pilinszkyről. Vasbetonnál, alighanem titánötvözetnél is szilárdabb akusztikus pillérek tartják a monumentális mű súlyát. Érzelmileg éppúgy, mint strukturálisan.
Számtalan helyütt tör utat magának - és nékünk - az oratórium kezdetén felhangzó, nagyon személyes, lebegően dalszerű, Bartók elvágyakozás-hangjai-ra rímelő hegedűszóló. Hogy csak egy pillanatot említsek, ezt a melódiát idézi a mű virtuális naptári kezdete után fél évszázaddal az ÁVH kiszolgáltatott, megkínzott áldozata. Ugyanígy térnek vissza az első világégés iszonyatát felidéző Radeczky-induló paródia - önmagában is remekelés! - kötött, feszes ritmikus fordulatai, újra, meg újra. Radeczkyre (1. tétel) rímel a 7. tétel szatírája (Orbán Ottó: Az új elit és a köznép; tételcím: "Az utolsó évtized). Zeneszerzői mestermunka, ahogy De-csényi szétszereli, majd saját víziója szerint újból összerakja Illyés Gyula zsarnokságról írott Mondatát. A nem-historikus reflexió mintapéldája, ahogy az Ezerkilencszázötvenhat feliratú 5. tételben Nagy László Ki viszi át... versét formálja forró vallomássá.
Az oratórium ezenközben persze cseppet sem mérnöki alkotás, inkább Händel bibliai, de saját korához szóló oratóriumainak kései utóda. Sűrű drámai és megejtően szép lírai szakaszok kontrasztjaival, áriákkal, kettősökkel, nagyszabású kórustablókkal. Feszes formálásban. Csupán a kicsengést (Kosztolányi: Szeptemberi áhítat) éreztem többszöri hallásra is túldimenzionáltnak.
Opus magnum (Nagy műalkotás) mondanák Decsényi János oratóriumára a régi rómaiak. Mondom én is 2001-ben. Méltó volt az előadás a zeneszerzői vállaláshoz. Az énekes szólisták közül Meláth Andrea (alt) már, Molnár András (tenor) még mindig a csúcson, Tóth János (bariton), mint karakterábrázoló változatlanul lenyűgöző.
A Rádió nagyegyütteseinek élén Kovács János betanítóként gondos gazdának, a bemutató két órájában szuggesztív költőnek bizonyult a karmesteri pódiumon.
Breuer János
http://www.bmc.hu/dbase/index.htm
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Könyvajánló < Fókuszban >
|
|
Válasszon olvasnivalót a Fókusz Online Könyváruházból!
|
|
|
TV, mozi, színház < Portás >
|
|
|
|
|
A Budapesti Tavaszi Fesztivál 
Főoldal 
Budapesti Tavaszi Fesztivál 
Támogatók 
