|
|
MTI < Távirati stílus >
|
|
Budapesti Tavaszi Fesztivál
2002. március 16 - április 1.
|
|
|
|
Üzenet a XXI. századból
A Budapest Galéria Lajos utcai kiállítóházában 3 karma címmel látható tárlat a magyar művészet félmúltjának sokak számára fontos (ha nem éppen meghatározó) három alakját mutatja be. Ők a néhai A. E. Bizottság tagjai, a nyolcvanas évek fenegyerekei, szentendreiek, és még sorolhatnám. A vendégkönyv tanúsága szerint sem lehet nem emlékezni rájuk (3 karma-3 marha, de nagyon szeretünk, jó így együtt stb.)
Wahorn András esetében valóban nem lehet nem emlékezni a nyolcvanas években rajzolt önkéntelen, szabad rajzos gesztusaira. Akkor is volt széttárt combú nő, repülőt eregető férfi meredt hímtaggal, a képzelet tágas kifutópályája, a szubkultúra szélesre tárt horizontja. Wahorn ezeket az elemeket átmentette a tengeren- túlra is, amik kicsit rajzosabban-díszesebben, rézkarcokra emlékeztető finomsággal (vagy éppen ellenkezőleg kamu-brutalitással), elsajátított idegennyelv-tudással, angolosan finoman feltöltve kellemkedő modorosságba fulladtak. Eltűnt, felszívódott, nyoma sincs, vége van - ennyit változott a világ - annak a szabad, frivol, a romantika kozmikus ideáit magához hajlító, underground-életérzésnek, amikről ezek a rajzok még mindig beszélnek. Ideje elfelejteni a nyolcvanas éveket. Ez ef Zámbó Istvánnak is nehezen megy. Merített papírra álmodja akár egyetlen befőttesüvegben megférő fantáziáit a négymellű nőről, lakatlan szívekről, az élet és a mesék egyéb furcsaságairól. Az is látszik, hogy ef Zámbó Szentendrén él; erről szólnak a városidézetek, a kornissi "szürrealista sematika" alkalmazásai témában és technikában.
Ha valaki kedden az emeleti teremben kezdte a tárlatnézést, feLugossy Lászlóba ütközhetett. Szó szerint, mert ragacsos felével fölfelé egy fotó hevert a földön, a képet hordozó keret pedig fekete anyaggal bevonva bársonyosan szívta be a tekintetet egyenest a semmibe. Maga volt ez a fekete lyuk. A fotón Laca röhögött szembe (Önarckép autóvezetés közben, 2001), a szélvédőn pedig borotvapama-csok díszelegtek, legalul kínai írásszalag futott végig. A többi fotón is szerepelnek ezek a pamacsok Laca lábára és kezére applikálva, amint zongorázik (krm-zongorán), vagy krm típusú televízióra ragasztva. A képek közül sokon Laca látható, e rövid történetek egyszemélyes szereplője, a nevető bölcs, amint a szabadság és a művészetcsinálás végtelen lehetőségeit gyakorolja, próbálgatja. Az élet, mint a jelenben matató önfeledt játék Sárospatakon vagy Budapesten - mindegy is - nála nyilatkozik meg egyedül képről-képre. És a kiállítást is ekként őrizzük.
Aknai Katalin
http://szentendre.lap.hu/
www.wahorn.com
|
|
|
|
|
Könyvajánló < Fókuszban >
|
|
Válasszon olvasnivalót a Fókusz Online Könyváruházból!
|
|
TV, mozi, színház < Portás >
|
|
|
|