A rendszerváltozásig a magyar irodalomnak, mint a szegény lányoknak, egyetlen hozománya volt: közéleti felelőssége, erkölcsi hitele. Ezt föladta, de nem kapott érte semmit. Most pedig itt áll üres kézzel, kicsit rászedetten, de az is igaz, hagyta magát rászedni. Ez a mostani toporgás, redukált létezési forma azt jelzi, hogy a magyar irodalom lényegében lelkileg, intézményileg készen áll a globalizmusra. Jöjjön hát!

(Pécsi Györgyi)

Tartalom

CZIGÁNY LÓRÁNT: Globalizáció és nemzeti irodalom

PÉCSI GYÖRGYI: Globalizmus vagy globalizáció és nemzeti irodalom

LÁSZLÓFFY ALADÁR: Nagyobb baj is lehet, mint tűrni; Tizenkettedik óra a romoknál;
A fekete fiskális (versek)

SZEPESI ATTILA: Ünnepek és szomszédok

KISS BENEDEK: Szárazvillámok; Viszonylatok; Jártam én; Édesanyám (versek)

UTASSY JÓZSEF: Vendégségben Kiss Benedeknél (vers)

JÓKAI ANNA: A műszeműek (novella)

KISS DÉNES: Emlékpillanatok; Emlékek léke (versek)

PÓSFAI GYÖRGY: Pecsét; A légy és az utas; Szegény ember gyerekei; A gyűjtő (kisnovellák)

VASADI PÉTER: Hajnal Kentuckyban (vers)

JÁSZ ATTILA: Lehetséges változatok (vers)

CSOÓRI SÁNDOR: Nem csak a beszennyezett remények (Rövid megjegyzés Ács Margit egyik szövegéhez – és egy levél)

DEÁK MÓR: Rózsa Endre; Cipolla (versek)

LÁSZLÓFFY CSABA: „A szó mögött fekete szakadék” (vers)

RESTÁR SÁNDOR: férges gyümölcsösömben (vers)

PÉTER LÁSZLÓ: Költők Tápén

SZÁSZ LÁSZLÓ: A stílus: maga a lét – Eszmetörténeti vázlat Páskándi Géza munkásságáról

TARJÁN TAMÁS: Álmok, rémek, rémálmok (Rakovszky Zsuzsa: A kígyó árnyéka)

STURM LÁSZLÓ: Nagy László és vonzásköre (Jánosi Zoltán: Idő és ítélet)

OROSZ ISTVÁN: Dokumentumtörténet – „Demokratikus ellenzék” vagy „párton kívüli, reformszocialista ellenzék”? (II., befejező rész)

Kapcsolt hirdetés: