– Hoztad-e Szent István koronáját? –
kérdezte, hogy oldja, vagy éppen tetézze, elfogódottságomat.
Illyés iróniájának a ravaszsága épp ebben rejlett: oly magától
értetődő volt, amit mondott – és mégis képtelenség…
Ám hátha csak azért képtelenség, mert
abszurd a világ?
(Hubay Miklós)
Tartalom
ILLYÉS GYULA: Hegylakók közt (regényrészlet)
HUBAY MIKLÓS: „Hoztad-e Szent István koronáját?” – Mozaikkockák Illyés Gyuláról
LÁSZLÓFFY ALADÁR: Haza a magasban (vers)
BOGDÁN LÁSZLÓ: A pusztulás gyönyöre (vers)
ALFÖLDY JENŐ: Vizsgálat az „örök dolgok” ügyében – Illyés Gyula két verséről
KÁNTOR LAJOS: Illyés Gyula erdélyi Világszerzése
CUKOR GYÖRGY: Könyvtárgy – Puszták népe
BRASNYÓ ISTVÁN: Egyetlen találkozás – Illyés Gyuláról
VASADI PÉTER: „Nőnek a magyarok…” – Illyés Gyulára emlékező sorok
FERENCZES ISTVÁN: Haza, az éjben (vers)
SÁRKÖZI MÁTYÁS: Két hangra – Levelek Zugligetből
NAGY GÁSPÁR: Szigorúan titkos álombiztonsági barlangrajz (vers)
KEMSEI ISTVÁN: Róka a fűzfán
VITÉZ GYÖRGY: Gyász. Induló; Végjáték; Az óra körbejár (versek)
BERTÓK LÁSZLÓ: Irigykedve nézed; Régi-új versek 2. (versek)
JÓKAI ANNA: Új tudat felé – Kérdező: Sallay Barna
SZAKOLCZAY LAJOS: Egy realista álomlátó – Búcsú Gion Nándortól
BUDA FERENC: Jó erőt, szabad eget – Orosz János kiállítása elé
SZIGETHY GÁBOR: Márai Sándor: Magyar borok
TŐZSÉR ÁRPÁD: Arany János mellszobrai
CZIGÁNY LÓRÁNT: Nem éltem hiába
ALEXA KÁROLY: Magyar történelem, magyar mitológia – A Hollóidőről és a Hollóidő ürügyén