Kortárs

 

– Hoztad-e Szent István koronáját? – kérdezte, hogy oldja, vagy éppen tetézze, elfogódottságomat.
Illyés iróniájának a ravasz
sága épp ebben rejlett: oly magától értetődő volt, amit mondott – és mégis képtelenség…
Ám hátha csak azért képtelenség, mert abszurd a világ?

(Hubay Miklós)

 

Tartalom

ILLYÉS GYULA: Hegylakók közt (regényrészlet)

HUBAY MIKLÓS: „Hoztad-e Szent István koronáját?” – Mozaikkockák Illyés Gyuláról

LÁSZLÓFFY ALADÁR: Haza a magasban (vers)

BOGDÁN LÁSZLÓ: A pusztulás gyönyöre (vers)

ALFÖLDY JENŐ: Vizsgálat az örök dolgok” ügyében – Illyés Gyula két verséről

KÁNTOR LAJOS: Illyés Gyula erdélyi Világszerzése

CUKOR GYÖRGY: Könyvtárgy – Puszták népe

BRASNYÓ ISTVÁN: Egyetlen találkozás – Illyés Gyuláról

VASADI PÉTER: Nőnek a magyarok…” – Illyés Gyulára emlékező sorok

FERENCZES ISTVÁN: Haza, az éjben (vers)

SÁRKÖZI MÁTYÁS: Két hangra – Levelek Zugligetből

NAGY GÁSPÁR: Szigorúan titkos álombiztonsági barlangrajz (vers)

KEMSEI ISTVÁN: Róka a fűzfán

VITÉZ GYÖRGY: Gyász. Induló; Végjáték; Az óra körbejár (versek)

BERTÓK LÁSZLÓ: Irigykedve nézed; Régi-új versek 2. (versek)

JÓKAI ANNA: Új tudat felé – Kérdező: Sallay Barna

SZAKOLCZAY LAJOS: Egy realista álomlátó – Búcsú Gion Nándortól

BUDA FERENC: Jó erőt, szabad eget – Orosz János kiállítása elé

SZIGETHY GÁBOR: Márai Sándor: Magyar borok

TŐZSÉR ÁRPÁD: Arany János mellszobrai

CZIGÁNY LÓRÁNT: Nem éltem hiába

ALEXA KÁROLY: Magyar történelem, magyar mitológia – A Hollóidőről és a Hollóidő ürügyén