ELNÉMULÁS. Már a színdarab címe is (ugyebár?) illik egy drámaírói életmű végére. Pláne, ha rászánnám magam, hogy nyomon kövessem a motívumok rejtett szálait, amelyek legelső emlékeimhez, szorongásaimhoz vezetnek. Szülővárosomba, amely épp születésem táján cserélt gazdát, ahogy akkoriban mondták: impériumot… Állunk az Úri utcán anyámmal, a Fehérpapok templomával szemben, és némán nézzük, hogyan költöztetik kifelé a gimnázium szertárát, könyvtárát. Hogyan is fogok én tovább tanulni magyarul szülővárosomban? Erősebben szorítottam anyám kezét.

(Hubay Miklós)

Tartalom

HUBAY MIKLÓS: Elnémulás I. rész (tragédia 2 részben, közjátékkal)

Elnémulás II. rész

GAZDA JÓZSEF: Tömb és szórvány

BEKE GYÖRGY: Őraljaboldogfalva

NAGY GÁSPÁR: Ezredváltó sorok Illyés Gyula epitáfiumához (vers)

ROTT JÓZSEF: Boldogság bolondja (elbeszélés)

LÁSZLÓFFY ALADÁR: Mutánsok, hősök, csenevészek; Márciusi bagatell; Változat (versek)

CZAKÓ GÁBOR: Korképek

CSOÓRI SÁNDOR: Várok valakire; Itt az este; Válasz gyerekkori társaimnak (versek)

VÁRI FÁBIÁN LÁSZLÓ: Csoóri Sándorhoz (vers)

ALFÖLDY JENŐ: Verszenére váltott festészet – Csanádi Imre: Mária és Erzsébet.
M. S. mester selmecbányai oltárának szárnyképére (1506)

SZENTMÁRTONI JÁNOS: „Nem tudtam igazi neved” – Az istenkereső Rákos Sándor (1921–1999)

UTASSY JÓZSEF: Dolgom van itt; Isa pur; December; Farkasordító; Istened sem (versek)

LÉKA GÉZA: Túlélted ezt is; Égnek állt hajjal (versek)

SZIKRA JÁNOS: Apa, fiú (vers)

PAPP ENDRE: Három költő – három sors (Banner Zoltán: Vincellér-ének; Szikra János: Ablakomban kutya ugat; Léka Géza: Visszajársz a hegyre)

KŐ PÁL: Éremverde, 2002 – Kiállítás a Szegedi Várban

SZIGETHY GÁBOR: 1956 – Kommunista felejtéstudomány

PÉTER LÁSZLÓ: Szegedi ekhó

KEMSEI ISTVÁN: Kedves Péter László!

FÁBIÁN LÁSZLÓ: Ebéd vendégek nélkül (regényrészlet)