Én láttam sírni a Költőt. Nem is egyedül láttam, tanúm van rá, a tanulótársam, Hagymássy Lajos. A temetőben esett meg a restellni való anomalia a híresen méltóságos Magisterrel, akiről senki sem, mi sem hittük volna el, hogy képes ekkora elérzékenyedésre. Meg is fogadtuk örökös érvényű nagy eskütevéssel, hogy embernek a földön el nem mondjuk; de azt már nem, hogy a legnagyobb óvatosság betartása mellett, teljes titokban ne vizsgálódnánk a rendkívüli eset okai felől.

(Tolnai Lajos?)

Tartalom

BEKŐ ISTVÁN (TOLNAI LAJOS?): Egyszerű beszélyke a Költőről – MENTOVICH FERENC: A hamis világnézletről– SZÁSZ LÁSZLÓ: Magyarázat Tolnai Lajos és Mentovich Ferenc írásához (apokrif elbeszélés)

KALÁSZ MÁRTON: Summa; A lepke (versek)

BRATKA LÁSZLÓ: Felhős (regényrészlet)

DEÁK LÁSZLÓ: Október hava (vers)

FENYVESI OTTÓ: Trombita harsant vala (vers)

G. KOMORÓCZY EMŐKE: Határtól Határig – Térkép az életműhöz

SZENTE IMRE: Határi bölcsességek

PRÁGAI TAMÁS: Zuhanó; A próza marad; Ellenanyag (versek)

NYILAS ATILLA: Egy befejezetlen parafrázisból; Őszi randevú (versek)

ALBERT GÁBOR: Szemere Bertalan hazatérései