A mi nemzedékünkre maradt a feladat, hogy Tokajt, a magyar borászatot kívánatos kincsként felmutassuk az egyre igényesebb világnak. Ha az utolsó világhírű magyar termék, a tokaji elbukik, a mi nemzedékünk is leszerepel, s nem lesz jó ízű a szánkban a szőlő és a lágy kenyér. A tokaji kapcsán egy tehetséges nemzedék bebizonyíthatná, hogy egy nemes nagy árut világpiaci erővé is lehet tenni, és ebben a munkában az így-úgy tőkéhez jutott újgazdag réteg is megnemesedhetne.

(Zelnik József)

Tartalom

KÁNYÁDI SÁNDOR: Konkrét költemény (vers)

FARAGÓ LAURA: Szítani a tüzet – Beszélgetés Kányádi Sándorral

TORNAI JÓZSEF: Spirituálé; Csak az iszap-szavú, menyhal-szavú; Adyval és mindenkivel (versek)

ACZÉL GÉZA: lapcsánka (vers)

CSOÓRI SÁNDOR: Gyász és búcsú, két tételben – Sinkovits Imre és Farkas Ferenc

ERDÉLYI ZSUZSANNA: Nemzeti tudatunk környezetvédője – A közjó és a közhaszon Kanyar József olvasatában

TÓTH ISTVÁN: Vidék (vers)

GION NÁNDOR: Mit jelent a tök alsó? (novella)

SZABÓ GYULA: Tékozló téka (napló, II., befejező rész)

HATÁR GYŐZŐ: Mariska titka; A Világjáró; A kukucskalyuk (versek)