|
|
KI dönti el és milyen elv, morál alapján, hogy ez vagy az a szó, kifejezés, gondolat politikailag korrekt-e vagy sem? Nyilvánvalóan egy agresszív kisebbség erőlteti rá akaratát a jó szándékú, tájékozatlan és gyáva többségre. Orwell írta 1943-ban: “Ha a sz
abadságnak van egyáltalán valami jelentése, azt a jogot jelenti, hogy megmondhatjuk az embereknek, amit nem akarnak hallani.” És Bertrand Russell, három évvel korábban: “Egy demokráciában szükséges, hogy az emberek megtanulják elviselni nézeteik súlyos megsértését.”
(csokits jános) Tartalomjegyzék:
CSOKITS JÁNOS: Kulturális forradalom Amerikában – Olvasónapló BERTÓK LÁSZLÓ: Pacni; Élvezet; Határtalan (versek) VASADI PÉTER: Vihar előtt (vers) SZIGETHY GÁBOR: Petőfi-szobor MARSALL LÁSZLÓ: C. Z. R./1. Cenzor apokrif levele a Kancellária Illetékeséhez (vers) BÁLINT PÉTER: A templomépítő, II. (regényfejezet) VITÉZ GYÖRGY: Allegorikus oltárkép a XIV. századból (agnosztikus kommentárral) (vers) DOBOZI ESZTER: Egy mozdulat, mely viszszaránt (vers) FEKETE VINCE: Don Quijote utolsó szerenádja (vers) GÖMÖRI GYÖRGY: Harmincéves az Új Égtájak BENYHE JÁNOS: Egy francia-kanadai folyóirat magyar száma VERESS MIKLÓS: Egy tavalyősz idénje (vers) N. PÁL JÓZSEF: Kései naplótöredék – kitérőkkel – Czine Mihály halálára SZEPESI ATTILA: Költő a Szellemek utcájából – Füst Milán átballag egy átjáróházon SZAKOLCZAY LAJOS: Kikötő – Jegyzetek éjfél után NÉMETH G. BÉLA: A Társadalmi Szemle (1946–48) KOVÁCS ISTVÁN: A megtorlás, amelyről alig tudunk valamit – Benkő Levente Volt egyszer egy 56 és Pietsch Miklós Bogáncsszedők című könyve ürügyén POMOGÁTS BÉLA: Regény az idő ellen – Az urgai fogoly gondolati horizontja BERTHA ZOLTÁN: Kisebbségi értelmiség – kisebbségi nyilvánosság (Cseke Péter: Metaforától az élet felé) FOGARASSY MIKLÓS: Vörös István / A fatelepítőknél NAGY GÁBOR: Oravecz Péter / Sehova tanúja ELEK TIBOR: A gyógyszer és az ostya – Világkép és esztétika összefüggései Székely János esszéiben
