Az indiai fölfogás szerint ahhoz, hogy igazi mivoltunkhoz eljussunk, lelkünknek mind a tízezer bőrét le kell perzselni. Jézus azt javasolja Nikodémusnak, hogy szülessen újra. A második születésnek sok neve van a különböző hagyományokban: fölébredés, megvilágosodás, megfordulás, azaz metanoia, megtérés. Ez a kegyelmi aktus, ami az üldöző Sault elhamvasztotta, és újjászülte a damaszkuszi úton Pál apostollá. Mi magunk is dolgozhatunk rajta.
(Czakó Gábor)
Tartalom
CSOÓRI SÁNDOR: Kutyával a tavaszban; Az utca közepén; Séta Párizsban (versek)
BOGDÁN LÁSZLÓ: A bécsi fogadó (regényrészlet)
VASADI PÉTER: Mondják (vers)
BERTÓK LÁSZLÓ: Ki kérdez?; Zsírnak mondja a hírt (versek)
PRÁGAI TAMÁS: Erdőmester (novella)
MARSALL LÁSZLÓ: A párizsi Luxembourg-kertben; Találkozás egy eleven Mona Lisa-hamisítvánnyal (versek)
ZALÁN TIBOR: Könnyedén (vers)
JÓKAI ANNA: Remake (novella)
SÁRKÖZI MÁTYÁS: Óhaza (novella)
KISS BENEDEK: Jelenés; Somlói Juhfark; A Soproni Kékfrankosról (versek)
KENÉZ FERENC: Áramtalanított kert (vers)
PAPP TIBOR: 55 449 330. Hódolat (vers)
CZAKÓ GÁBOR: Beavatás
PÉCSI GYÖRGYI: A személyesség hitele (Csoóri Sándor verseiről)
SZAKOLCZAY LAJOS: A forradalom haragos csöndjei (Csoóri Sándor: Forgácsok a földön)
JÓZSA ISTVÁN: Tértanulmányok a teremtéshez – Jakobovits Miklós művészetéről
KOVÁCS ISTVÁN: Európa élvonalában a népek tavaszán – A szabadságharc egészségügye és honvédorvosai
AMBRUS LAJOS: Lugas – Három lépés a „Nagy Borkönyv” felé
MÁRFAI MOLNÁR LÁSZLÓ: A regényműfaj és történetiség viszonyai a XX. században – Ortega, Bahtyin és Hamvas esszéi a műfajról
KÁNTOR LAJOS: Kós Károly, az erdélyi polgár
POMOGÁTS BÉLA: Erdélyi sorskerék – Jegyzetek Kántor Lajos Szabédi-monográfiájához
N. PÁL JÓZSEF: „Beszél majd az utókor…”
HATÁR GYŐZŐ: Fordított plágium
PÉTER LÁSZLÓ: A megtagadott vers
SZIGETHY GÁBOR: Múltkóstoló
TŐZSÉR ÁRPÁD: Meditáció párizsi esőben
KOLOZSVÁRI PAPP LÁSZLÓ: Kalandorok
VERESS MIKLÓS: Bocsánatos bűnbocsánat (vers)